Tartalom Előző Következő

SPEIDL ZOLTÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu vasútvonal mentén élő tízezrek sok évtizedes gondja, hogy ezen települések, különösképpen Salgótarján, sokkal messzebb vannak a fővárostól - így az ország többi részétől -, mint azt a kilométerben mért távolság indokolná. Ez a helyzet - aligha kell taglalni - nem pusztán az állampolgároknak okozott kényelmetlenség miatt tarthatatlan, noha ez sem mellékes körülmény. Gazdasági, nemzetközi, vasútforg almi hatásai is jelentősek. A vasútvonal mai állapotának múltba vesző okai vannak, de ez korántsem vigasztalja azokat az állampolgárokat, üzemeket, gyárakat, melyeket ezen köldökzsinór csatlakoztat az országhoz. Budapestről Miskolcra például hamarabb lehet eljutni gyorsvonaton, mint a fővároshoz jóval közelebb levő Salgótarjánba. A lassúság okai: az egy sínpár, a régi alépítmény és különösképpen a villamosítás évtizedek óta való megoldatlansága. A villamosításra az elmúlt évtizedekben számos ígéret hangzott el, de az elképzelésekből s oha nem lett semmi. Időnként már a szükséges összeg is megvolt, de aztán - többször is - máshová tüntették el azt. Mindezek ismeretében kérdezem a tisztelt miniszter urat: van-e remény arra, hogy a kelet-nógrádi s így a salgótarjáni állampolgár, a vidék gazdasága is az eddigieknél közelebb kerüljön az országhoz? Talán mondanom sem kell, hogy az egyébként is nehéz helyzetben lévő térség sorsa, felemelkedése is függ attól, hogy Kelet-Nógrád és Salgótarján végre közelebb kerüljön az országhoz. Várom szíves válaszát. (Taps az MDF soraiban.)