ROSZÍK GÁBOR (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Legfőbb Ügyész Úr! Az 1992. évi I. törvény alapján a cégbíróságok a mai napig bezáróan jelentős számú új szövetkezetet jegyeztek be. Ezzel a bejegyzéssel a szövetkezetek teljes jogbiztonságot élveznek, s mindaddig, amíg a Cégbíróság felfüggesztő vagy egyéb határozatot nem hoz, sem jogilag, sem pénzügyileg nincs helye további lépésnek. Nagy a valószínűsége azonban annak, hogy ezen új szövetkezetek nagy része súlyosan törvénysértő módon lett bejegyezve. Ugyanis az említett törvény 12. �-a szerint a szövetkezetekre vonatkozó adatoknak a vonatkozó jogszabályok szerint kell tartalmaznia az új szövetkezet valós állapotát. A törvény 3. �-a - kapcsolódva az Alkotmány rendelkezéseihez - deklarálja a szövetkezés teljes szabadságát. Az 1992. évi II. törvény 3. �-a szerint a volt termelőszövetkezeteknek az 1991. december 31-i mérleg szerinti összes vagyonát fel kellett osztani - ez volt az a bizonyos vagyonnevesítés. Ezzel szemben az új szövetkezetek a számviteli törvény rendelkezései szerint készített nyitó mérlegükben több száz millió forint szövetkezeti saját vagyont, illetve földterületet tüntettek fel, anélkül, hogy a mérleg D/43. rovatában, illetve a törvény 26. �-ának (1) bekezdése szerinti kötelező előírás alapján a tulajdonosok tőkét jegyeztek volna. Az új szövetkezet tagjai anélkül vannak tehát tagokként nyilvántartva, hogy az új szövetkezet be beléptek volna! Az 1992. évi II. törvény rendelkezései kizárólag az új forma létrehozására - szövetkezet, gazdasági társulás stb. - adtak felhatalmazást döntésre, viszont abban a kérdésben, hogy ki lép be az új szövetkezetbe, ez az Alkotmányban és a már hivatkozott 3. �-ban biztosított szuverén joga volt mindenkinek. Ezt a szövetkezetek vezetői sok esetben tételesen és következetesen megsértették. Tehát kérésem és kérdésem a legfőbb ügyész úrhoz az, hogy záros határidőn belül vizsgáltassa felül a cégbíróságokon az új szövetkezetek alapszabályát, a tagok belépési nyilatkozatát és a nyitómérleg hatályos törvények szerinti állapotát. Amennyiben a már bejegyzett szövetkezet olyan vagyont, földet használ, amely tulajdonjogilag nem a szövetkezeté, hanem egy adott természetes személyé, illetve az új szövetkezet cégjegyzéke nem tartalmazza a tagok belépési nyilatkozatát, abban az esetben a Cégbíróság azonnal i hatállyal függessze fel a szövetkezetet, illetve tegyen eleget a rá vonatkozó törvényben foglalt kötelezettségének. Szeretném felhívni a figyelmet az Alkotmánybíróság 3/1993. számú - II. hó 4-én hozott - határozatára, amelynek indoklásában szó szerint a következő szerepel: "Ha a tényleges értékpapír vétel útján, a saját megtakarítás, tőke felhasználásával, esetleg a jogosult korábbi tulajdonrésze betudásával kerül a jogosult tulajdonába, mindig tulajdont testesít meg, tehát vagyon és nem jövedelem, és az marad az értékpapír elidegenítése után is." Végül, de nem utolsósorban megjegyezzük, hogy ezen kérdésnek mindenekelőtt jogi és törvényességi szempontból van jelentősége. Az új szövetkezetbe kényszerített személyek, illetve a tulajdonukat képező vagyonuk jogtalan és ingyenes használatán túlmenően fontos tudni, hogy az így bekényszerített személyek a többi társasági formához hasonlóan az 1992. évi I. törvény alapján megalakult szövetkezetekből sem vihetik ki a vagyonukat, hanem csupán elidegeníthetik. Arról nem is beszélve, hogy a volt termelőszövetkez etek vezetői kerültek zömmel az új szövetkezetek élére, akik nemcsak ingyenesen használják a más vagyonát, hanem zömmel jelentős csődöt is okoztak ezen szövetkezeteknél. A tulajdonos tehát nemhogy az osztalékát nem fogja megkapni, hanem - ha ez így megy tovább - rövidesen a vagyonából sem lesz semmi. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)