Tartalom Előző Következő

DR. BOGNÁR LÁSZLÓ, a MIÉP képviselőcsoportjának vezérszónoka: (Az elnöki emelvényen egymással tanácskozó Szabad Györgyhöz és dr. Szűrös Mátyáshoz fordulva:) Igen tisztelt Elnök Urak! (Derültség.) Kedves Képviselőtársaim! Igen rövid leszek, megosztva mondjuk el mi is a véleményünket, kétszer fogunk szólni a Közösséghez való csatlakozásról. Az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmet a Magyar Igazság és Élet Pártja fontosnak, időszerűnek tartja, megfelelőnek arra, hogy a kérelmet beadjuk. A Magyar Igazság és Élet Pártja eddig is mindenben támogatta azokat a jelentkezéseket, azokat a bizonyos egyezményeket, amelyek az Európai Unióval bárminemű kapcsolatban voltak. Viszont figyelmeztetni szeretném képviselőtársaimat is, és az ország közvéleményét is, hogy csodákat majd nem várhatunk ettől a teljes jogú tagságtól - de itt most nem is erről van szó. A nehézségeket mindig magunknak kell megoldani, és ezt a felelősséget, amikor döntünk, képviselőtársaimnak ismerni kell. A teljes jogú tagság nem jelent ilyen csodát. Hazánknak, Magyarországnak jelentős erőfeszítéseket kell tennie a tagsággal együtt járó követelmények vállalása érdekében. Ezt a magyar társadalomnak kell felvállalnia, és ezért az itt a legfőbb kérdés, hogy az áldozatok vállalása a magyar társadalom számára elfogadható-e. Ezt eldönteni népszavazás formájában képzeljük el úgy, ahogy Kovács László képviselőtársam is elmondta, tehát a feltételek végső kialakulása után. Tehát amikor pontosan megtudjuk, mik ezek a felvételi vizsgakövetelmények az Európai Unióba, amikor megismerjük az időpontot, a feltételeket, akkor megkérdezük a népet, hogy vállalják-e ezeket a nehézségeket. És amikor azt mondják, hogy vállaljuk, akkor szabad csak a végső, teljes jogú tagságot aláírni kormányunknak. Köszönöm szépen. (Taps.)