DR. POHANKOVICS ISTVÁN ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Tompa Sándor! A borsodi térségben tervezett ipari és technológiai parkokról - úgy, ahogy azt említette - az 1070/1992. december 29-i kormányhatározat rendelkezik. Ekkor 1993. március 31-i határidővel előírta, hogy Sátoraljaújhelyen, illetve Lácacséke, Dámóc és Zemplénagárd térségében egy ipari és kereskedelmi parkként is működő vámszabad terület jöjjön létre. A határozat valóban azt rögzíti, hogy a Kormány szakértői közreműködést ad, és ha megfelelő pályázat van, akkor a területfejlesztési támogatások között forráshoz juttatja a pályázót. A vámszabad terület megvalósításához az Agóra Kft. készít tanulmányt, amelyből meghatározható lesz, hogy milyen támogatás, milyen feltételek mellett jöhet létre az ipari park. Ez a tanulmány múlt hó végi határidővel készült el. A megvalósíthatósági tanulmányhoz a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma 6,1 millió forint támogatást biztosított a kereskedelemfejlesztési alapból. A tanulmányból, amennyiben a szakmai fórumok megfelelőnek tartják, egy-két hónappal később kormány-előterjesztés készül. A kormányhatározat 8. pontja írja elő, hogy Miskolcon egy másik ipari park létesüljön. Ennek végrehajtásáért az NGKM fő felelőssége mellett második helyen az Ipari Minisztérium is felelős. Az 1993. január 31-i, illetve a folyamatos dátumú határidő-meghatározás természetesen azt jelenti, hogy az előzőekben vázolt kereskedelemfejlesztési alapból elnyerhető támogatás mellett - ahogy azt említette - valószínűleg külföldi pénzügyi befektetők felkeresése, megkeresése a legfontosabb feladat. A kereskedelemfejlesztési alap mellett a befektetésösztönzési alap is szóba jöhet mint forrástámogatás akkor, ha megvan a külföldi pénzügyi befektető. Tehát a második támogatás elnyerésének előfeltétele a külföldi befektető. A köztársasági megbízott által kiadott feladatterv alapján a munkabizottság elkészítette a miskolci ipari park koncepcióját. Ahogy az elhangzott, az egyetem szakértői, Miskolc város önkormányzata, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara készítette a tanulmányt. A költség fedezetére 8 millió Ft támogatást kapott a munkacsoport a kereskedelemfejlesztési alapból. A megvalósíthatósági tanulmány ez év júniusára elkészül, és ekkor véglegesíthető a megvalósítás, a működés költségtömege. Kormányzati forrásból - szólt az első kérdés - egy túldimenzionált válságkezelési módszerről hallunk. Nyilvánvaló, hogy ezt nem szabad túldimenzionálni, mert ahogy ön is említette, a szellemi háttér is szükséges, valamint olyan ipari kapacitás, amely mögé érdemes akár szerszámgyártást, akár számítógépes infrastruktúrát, akár közlekedési, transzport-, illetve nemzetközi telekommunikációs infrastruktúrát létesíteni. A pénzügyi befektetők keresése nyilvánvalóan könnyű feladat, ha csak egy évi 10-15 millió Ft-ból dolgozó, 5-10 szakértőt magában foglaló innovációs csoport, fejlesztési team dolgozik, nyilvánvaló, ha megvalósulnak az infrastrukturális háttéripari beruházások, amelyek már néhány 100 millió Ft-os nagyságrendet valószínűsítenek, akkor a működés költségei is komolyabb pénzügyi befektetést, befektetőt kívánnak. A Kormány ebben a pillanatban a fent vázolt két összeget tudta rendelkezésre bocsátani a pályázati rendszerben, és az önkormányzatok aktív közreműködése azt jelenti, hogy megkeresik azt a helyben meglévő infrastrukturális adottságot, szellemi hátteret, létező szabad munkaerőt, szakképzettségi adottságokat, amelyekkel ha csak néhány tíz, néhány száz fővel is, de megindítható a foglalkoztatás és valamiféle, a pillanatnyi alapanyagiparnál korszerűbb, feldolgozóipari termelés. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) (14.10)