Tartalom Előző Következő

NAGY ANDRÁS (SZDSZ): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Minisz- ter Úr_ - nem lenne baj, ha vagy a miniszter úr vagy az államtitkár úr bent ülne, és ő is hallhatná a választ, de hát ez van_ Egyik szemem sír, a másik nevet, mert a mezőgazdasági bizottság megtett mindent, amit meg lehet tenni ilyen körülmények között. Ugyanakkor szerepel a bizottság válaszában egy kulcsmondat, a következő: _Az önkormányzatok mintegy 750 millió Ft-ot állapítanak meg előre a bizottságok működéséhez; a központi költségvetés a törvényi előírások ellenére sem téríti ezeket meg." Kedves képviselőtársaim! Ez az ügy, a földkiadó és földrendező bizottságok anyagi ellátásának ügye egy kicsit az állatorvosi ló esetére emlékeztet, és jelzi azt, hogy a tisztelt Ház nemegyszer átgondolatlanul, kapkodva, igazából a következményeket végig nem gondolva hoz törvényeket. Annak idején, amikor ezek a bizottságok fel lettek állítva - nagyon helyesen -, bekerült a törvénybe egy mondat arról, hogy a bizottságok működésének milyenek lesznek az anyagi hátterei. Ez úgy szól, hogy _a helyi önkormányzatok megelőlegezik a központi költségvetés terhére". Nagyon sajnálatos, hogy többszöri képviselői felszólalásnak kell történni ahhoz, hogy a törvény tessék-lássék módon be legyen tartva, hogy a költségvetés, ha nem is teljes egészében, de legalább részben állja a megfelelő költségeket. Elég óvatos becslések szerint mintegy 750 millió Ft kellene a bizottságok tényleges működéséhez és igényeik teljes kielégítéséhez. A mostani költségvetési törvényben megszavazott 400 millió Ft-tal együtt rendelkezésre áll mintegy 550 millió Ft._ - elnézést, államtitkár urat most láttam meg; köszönöm, és az előzőekért elnézést_ Tehát alig a kétharmada áll rendelkezésre a szükséges költségeknek! És akkor nem számoltunk még a most lezárult pótkárpótlás folyamatával, hogy ez a folyamat mennyivel fogja megemelni a bizottságok működési költségeit. Képviselőtársammal konzultálva - akivel közösen interpelláltunk - a választ elfogadjuk, mert nem tehetünk mást. Ez a segítség is több, mint a semmi; de felhívjuk a tisztelt Ház figyelmét közösen arra, hogy a továbbiakban, például a következő kormány, a következő parlament alaposan fontolja meg azt, ha valamiről törvényt, rendeletet hoz, annak a következményeit gondoljuk végig alaposan, elemezzük a lehetséges folymatot, számítsuk ki, milyen háttérre lehet számítani, miből tud műkdöni, és csak akkor mondjunk igent egy törvényre, ha minden józan számítás szerint is megfelelően fog zajlani. Igen súlyos gondokat okozott már eddig is és adott esetben okozna a későbbiekben is, ha pillanatnyi indulatok vagy át nem gondolt érvek hatására fogadunk el törvényeket. Tisztelt Ház! Még egyszer mondom, a választ elfogadjuk, mert nem tehetünk mást; ugyanakkor igazából nem örülünk annak, hogy törvények betartására a Kormányt interpellációval kell kényszeríteni. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)