DÉNES JÁNOS (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A kitüntetések művészete címmel mondom el napirend előtti felszólalásomat. 1990. október 22-én a délelőtti órákban az 1990. március 25-i és április 8- i választások eredményeképpen az MDF győztes soraiból kikerülő Horváth Balázs belügyminiszter úr teremnyi rendőrtisztet, főtisztet tüntetett ki elismeréssel, jelvényekkel, zárt borítékokkal, a hölgyeket virágcsokorral is. A Köztársaság Parlamentjéből meghívottként Szűcs István országgyűlési képviselő, jelenleg államtitkár-helyettes és én, Dé- nes János országgyűlési képviselő vettünk részt feleségestül. Vajon milyen érdemek alapján történt a kitüntetés a történelmileg jeles nap, október 23-a előnapján? E nap kora reggelén tudom meg, hogy a kitüntetettek között szerepel H. S., a szörnyű Rákosi-korszak hírhedt salleros vallató rendőrkapitánya is. A legendás hírű Kopácsi Sándor, volt budapesti rendőrkapitány, kinevezett nemzetőrparancsnok _Aranytőr" kitüntetést kapott egyéb kitüntetései mellett. Utána állófogadás, megrakott svédasztallal, finom italkínálattal. H. S. Faludy György és Obersovszky Gyula rabtársam, sorstársam társaságában. Jelenlétükben H. S. értésére adom személyére vonatkozó szörnyű értesüléseimet, és felkérem, adja vissza kitüntetéseit, vagy nyilvánosan védje meg magát, és vonja felelősségre rágalmazóit. Azóta a győzelmes parlamenti ciklus végére értünk. Ma már köztudott, mások, sőt Parlamentben ülő képviselő - képviselők? - is rendelkeznek _Aranytőr" kitüntetéssel, csak egy kicsit korábban kapták érdemként, mint az 1956-57-ben portyázó karhatalmi század, alakulat - a nyugati határon is portyáztak - _hősei". Ez a kitüntetés, az _Aranytőr", bokros érdemekért járt számos kitüntetés után. A portyázó karhatalom országszerte tevékenykedett. Egyik jelese a már letartóztatott Széna téri Szabó bácsi felesége, Manyi néni nyakából tépte ki a nyakláncot fenyegető vallatás közepette; szolgáljon mentségére, hogy tettét a zseboroszlán indulatából követte el, és nem rablási szándékkal. A portyázó karhatalom feljelentése bizonyítható módon régóta Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr asztalán fekszik - vagy lehetséges, hogy zárt térben porosodik. Történé-szi nyilvánosság szintjén pedig a Kahler-bizottság is számos ismeretanyaggal rendelkezik. Ma 1994. március 29-e van. A Magyar Köztársaság első törvénye: 1956 forradalom és szabadságharc. Még ez az elnyomorított, gúzsba kötött, kék szalagos sajtó is hírül adja a volt kecskeméti repülőparancsnok vezeték- és keresztnevének kezdőbetűit, aki végzetesen Tiszakécske fölé parancsolta 1956. október 23-án a gyilkos repülőgépet. Következmény: több halálos és számos sebesült áldozat. Közli a sajtó a géppuskázó repülős vezeték- és keresztnevének kezdőbetűjét is. Majd lakonikus rövidségű közelmény: a rendőrség, az ügyészség a meghallgatottakat szabadon bocsátotta. Mélyen tisztelt Parlament! Nézzen szembe önmagával, adjon számvetést az elmúlt négy évről választóinak, akik az 1990. március 25-i és április 8-i választási győzelem értelmében kötelező választási akaratukkal az elmúlt 45 év bűnöseit elvetették, történelmi örökségüket - 56 szellemében - az igazságszolgáltatás szintjén is számon kérik a Magyar Köztársaság Parlamentjétől. Elnök úr! Köszönöm, hogy meghallgattak. Tisztelt Parlament! Nézzen szembe a felelősségével! (Szórványos taps.) (10.30)