PREPELICZAY ISTVÁN, az EKgP-frakció szónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szakma nagyon régóta vár erre a törvényre. Örömteli, hogy még ez a parlamenti ciklus meg tudja hozni. A törvény egésze tulajdonképpen nagyjából megfelel a céljának. Szomorú azonban, hogy bár ebben a Parlamentben, ha láthatatlanul is, de működik vizeslobby, kalorikuslobby - villamoslobby nem működött. Ezt mutatták azok a módosító javaslatok, melyek sok esetben párhuzamosan futottak. Ezt el lehetett volna kerülni, és együttes fellépéssel talán jobban el lehetett volna érni céljainkat. (10.40) Elsődlegesen az a bajom, hogy ebben az országban mindenki fogyasztó, és ebben a törvényben a fogyasztók érdekében tett javaslatok rendre elutasításra találtak. Egynéhányat majd ismertetni fogok. A másik furcsa dolog, hogy véleményem szerint nem nagyon egyeztették a szakmával ezt a törvényt benyújtás előtt. Különben nem kerülhetett volna sor arra, hogy a világon teljesen egyedülálló módon erőművi teljesítményt joule- ban kíván a törvény rendezni. Erre vonatkozólag többen is tettünk módosító javaslatot. Érdekes módon az enyém elveszett valahol útközben, ez nincs benne. De mi ez ahhoz képest, hogy tegnap egy, az Akadémiával kapcsolatos javaslatom, aminek szavazását kértem, nem teljesen korrekt indok alapján a Parlament elé sem került_ A támogatást a 20. pontban Szalay képviselőtársam javaslata kapta meg. Kérem, hogy mindenki támogassa - bár az összes módosulás közül tulajdonképpen a legszerencsétlenebb megfogalmazást fogadták el, ahol látszik a szakmai hozzá nem értés. Ugyanis, egy törvényt többé-kevésbé jogászok használnak, és azok foglalkoznak vele. Nem tudom, hogy egy jogásznak mit fog mondani az, hogy _generátorkapcson mért névleges aktív teljesítmény". Pál képviselőtársam, Pap képviselőtársam, de saját magam is sokkal egyszerűbb megfogalmazást, a világszerte mindenütt használt megawatt teljesítményt javasoltuk. Ennek ellenére a végén ez a nem túl szerencsés megfogalmazás került be. Arról nem is beszélve, hogy egy erőműben több generátor van. Tehát ezt arra korlátozni, hogy generátorkapcson mért aktív teljesítmény, elég nyakatekert. Az előzetesen mondottakkal kapcsolatban: a 8. pontban - természetesen a 15833-as számú egyesített jelentésről beszélek, most is és az előbb a 20. pontnál is - jónak láttam volna, ha az 50 MW-nál kisebb teljesítményű magáncélú erőművekre is vonatkozott volna-e törvény előírása. Ez egy eléggé jelentős teljesítmény. Ugyanakkor nagyon furcsa - és ez teljesen független, amennyire lehet, az ország villamosenergia-rendszerétől -, hogy a különböző közlekedési rendszereknél alkalmazott erőművek, bár én javasoltam a kivételüket, mégis benne maradtak. Ez egy kis ellentmondás ebben az egészben, mert például a Fővárosi Villamos Vasút gépházai semmilyen összefüggésbe nem hozhatók e törvény előírásaival. Ezt a 15. pontban javasoltam, de sajnos, elutasíttatott. A másik ilyen pont a 3. � e) pontja, ahol a törvényjavaslat eredetileg eléggé bőbeszédűen alapelosztó hálózatokról beszélt. Erre is többen adtunk be javaslatot. Az enyém, sajnos, elutasításra került, így kérem, hogy a Pap János, Juhász Péter, Katona Kálmán képviselők által tett javaslatot támogassák. Az legalább elhagyja ezt a bőbeszédű betoldást; ugyanakkor az én javaslatom a hálózat fogalmát megtartotta volna, azzal, hogy __és azt hálózatra adja". Ez elég lényeges, sajnos, nem ment át. Tehát Pap képviselőtársamék javaslatát kell támogatnunk. A következő nagyon lényeges pont: megnyugvással vettem tudomásul a gáztörvényhez benyújtott, ma kiosztott gazdasági bizottsági javaslatot, ugyanis ezt a bizonyos Magyar Energiahivatalt elsődlegesen a gáztörvény szabályozza. A gazdasági bizottság javaslatának 1. pontja tulajdonképpen helyre teszi azt a kérdést, amit én is fel kívántam vetni, nevezetesen, hogy ez a hivatal kormányfelügyelet alatt legyen; eredeti elképzelés szerint ugyanis közvetlen minisztériumi irányítás alatt lett volna. A 47. pontban ezért is javasoltam, hogy ne hivatal, hanem felügyelet legyen a neve, aminek van is hagyománya, mert az Országos Villamosenergia-felügyelet létezett és működött is. Ugyanakkor fájlalom, hogy a 47. pontban nem fogadta el egyik bizottság sem, és egyharmadot sem kapott, hogy ennek a felügyeletnek az igazgatóságában a fogyasztók és engedélyesek érdekképviseletei is foglaljanak helyet. Nagyon lényeges lett volna, hogy a felhasználó oldal valamilyen formában képviselve legyen ennél az igazgatóságnál. Nem szerencsés dolog a kihagyásuk. A következő, amire utalnék, a 117. pontban lévő javaslat, mely a 36. � (4) bekezdésére vonatkozik. Itt arról van szó, hogy az államnak joga van kisajátítani energiagazdálkodás szempontjából ingatlant vagy ingatlanrészt, és azt az engedélyes ingyenes használatába kell adni. Ugyanakkor ez nagyon méltánytalan azzal szemben, akit ez a kisajátítás érint. Ezért kívántam volna egyszeri térítési díj megfizetését részére. Sajnálatosan ez sem kapta meg a támogatást. Végeredményben nem túl szerencsés ez a dolog. A következő a 41. � (3) bekezdésére vonatkozó 130-as javaslatom. De ugyanerre vonatkozik Pál képviselőtársamnak, Juhász Péternek és többeknek a javaslata. Itt arról van szó, hogy a villamos energiát a szolgáltató hogyan szerezze be, mik ennek a szempontjai, vagy mik nem lehetnek a szempontjai. Itt többen javasoltuk majdnem szó szerint ugyanazt, hogy a szállító az egyes termelők között ezen túlmenően kizárólag rendelkezésreállási, biztonsági, műszaki és környezetvédelmi szempontok alapján tehet különbséget. Ezzel meg kívántuk akadályozni azt, hogy egyes szolgáltatók, netán valami egyéb szempont alapján, előnyben részesítsenek bizonyos energiatermelőket. Ez kikötötte volna, hogy ezt igenis csak indokoltan lehessen megoldani. Sajnos, egyikünk javaslatát sem támogatták a bizottságok, így ezek sem kerülnek a Ház elé. A másik javaslat a 44. �-nak egy módosítása, amely ugyancsak nem kapta meg a támogatást. Itt az Energiahivatal szerepét szerettem volna kiterjeszteni: ha a szolgáltató és a fogyasztó nem tudnak megegyezni, a szolgáltató mindenképpen részletesen indokolja az álláspontját, és ha ezek után sincs megegyezés közöttük, akkor a hivatal döntsön. Nem tudom, ez miért nem tetszett a bizottságnak, mert ennek a hivatalnak fel kellene vállalnia ilyen feladatokat is. A 46. � (2) bekezdéséhez benyújtott módosítás elutasítását szintén nem túlzottan értem. Azért sem értem, mert Érden lakva magam is tapasztaltam ezt a más fogyasztónak továbbadott energiát. Egy fejlődő városrészben az utcákban még nincs kiépítve a hálózat, de a házak már épülnek, és eléggé megszokott mód, hogy a mögöttes telken már energiával rendelkező azt továbbadja. Ennek a lehetőségét mindenképpen meg kell adni. Komoly problémák voltak már ebből ezelőtt is, ugyanis ez oda vezet, ha hivatalosan nem lehet megoldani, a polgárok csak kitalálják, hogy mindenféle ócska madzaggal odaviszik azt a villamos energiát, ám engedélytől függetlenül, és ezzel komoly veszélynek teszik ki saját magukat. (10.50) Ugyancsak a fogyasztók érdekét védte volna az 50. � (1) bekezdésének egy új f) ponttal való kibővítése. Nevezetesen ez azokat az eseteket sorolja fel, ahol szerződésszegésnek minősül valami a szolgáltató részéről. Itt az f) pontban én javasoltam azt, hogy a villamosenergia-szolgáltatás nem felel meg az előírt vagy a megállapodásban kikötött feltételeknek. Miért lényeges ez? Ma, a számítógépek korában rengeteg olyan háztartásban is használatos villamos berendezés van, ami például erősen frekvenciafüggő. A szolgáltató tulajdonképpen vállalja azt, hogy bizonyos feszültségű, bizonyos frekvenciájú szolgáltatást fog nyújtani. Most ha ettől eltér, ez kárt okozhat a fogyasztóban, tehát itt felelőssége kellene hogy legyen a szolgáltatónak. Az utolsó tulajdonképpen a sorban, amit megint nem teljesen értek. Ugyanis az van, hogy a miniszter rendeletben határozza meg a villamosmű műszaki biztonsági követelményeit stb. stb. Ez végképp elhibázott megoldás, hogy ezt miniszter határozza meg rendeletben, hisz eléggé köztudott, hogy a magyar villamos iparnak a szabványai világviszonylatban nagyon jók, nagyon szigorúak, nagyon kemények. Kár lenne azt a feladatot, amit ezek a szabványok látnak el, miniszteri hatáskörbe utalni. Mondanom se kell, hogy a bizottságok nem támogatták ezt a módosítást se. Ezzel együtt a szakma nyerni fog ezzel a törvénnyel, csak hiányérzetem van vele kapcsolatban. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az EKgP padsoraiban.)