SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm a szót és a türelmüket, hogy elmondhatom mindazt gazdasági bizottsági előadóként, amit terveztem. A villamosenergia-törvény és a gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat között sok átfedés van, különösen ami az árfejezetet és a Magyar Energiahivatal ügyét illeti. Így előfordulhat, hogy bizonyos ismétlésekre óhatatlanul sor kerül az előadásomban ahhoz képest, amit már a gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat kapcsán előadtam. A beterjesztett törvényjavaslat legnagyobb hiányossága az árfejezet tulajdonképpeni hiánya, pontosabban az árkialakítás eddigi, politikai meggondolások által ötletszerűen vezérelt mechanizmusának továbbörökítési szándéka volt. Ezt egybehangzóan kifogásolta a szakma, a privatizációban részt venni kívánó befektetők s a parlamenti általános vitában felszólaló valamennyi vezérszónok. Ezen egybehangzó véleményeknek igyekezett eleget tenni az energetikai albizottság ötpárti támogatottságot élvező módosító indítványa, mely új árfejezetet terjesztett elő, s melyet a gazdasági bizottság is teljes konszenzussal támogatott. Hozzá kell tegyem, hogy a Kormány képviselőivel együtt dolgoztuk ki ezt az árfejezetet. Az elmúlt napokban nagy vihart váltott ki itt, a képviselők körében, hogy a Kormány visszalépni látszott a konszenzussal kialakított árfejezettől, de nagy örömömre szolgált, hogy a tegnapi bizottsági vitában megtudtuk, a Kormány végül is visszalépett az eredeti álláspontjára, tehát az együttesen, közösen kialakított árfejezetet fogja támogatni a határozathozatal során. Az árfejezet szerint a villamosenergia-áraknak tartalmazniuk kell ezek után az indokolt befektetések és a hatékonyan működő engedélyesek költségeit, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget is. Az árképzés és áralkalmazás szabályait 1997. január 1-jétől kezdődően a Magyar Energiahivatal állapítja meg. Ezen időpontig azonban átmeneti jelleggel továbbra is az ipari és kereskedelmi miniszter jár el ármegállapító hatóságként. (11.00) Az előttünk álló, nem egészen három év alatt kell tehát a miniszternek egy olyan, közel értékarányos árat fokozatosan és előre ütemezetten kialakítania, melynek ellentételezésére a Kormány kell hogy egyidejűleg hatékonyan működő szociális kompenzációs rendszert kidolgozzon. Bármelyik lépés elmaradása súlyos helyzetet idézhet elő, mert vagy az ellátásbiztonság, vagy a társadalmi nyugalom kerülhet veszélybe. Bár számos módosító indítvány szerette volna kiterjeszteni a törvény hatályát az 50 MW-nál kisebb teljesítményű, saját célú villamosművekre is - legalábbis műszaki biztonsági szempontból -, a gazdasági bizottság nem támogatta ezen javaslatokat, s minimális módosítással lényegében a törvényjavaslat által megfogalmazott nagy szabadságfokú elképzelést támogatta. Módosításra, műszaki pontosításra került néhány fogalommeghatározás: az erőmű, az erőművi teljesítmény - ez egyébként különösen lényeges, hisz a termikus teljesítmény helyett visszatértünk a műszaki életben szokásos, elterjedt és eddig is használt névleges aktív, azaz wattos teljesítmény fogalmára -, a közcélú villamosmű, a fogyasztó, valamint a saját használatú villamosmű fogalma került pontosításra, módosításra. Szintén jelentős számú módosító indítvány tűzte ki célul az erőművi beruházások döntési mechanizmusának jelentős mértékű liberalizálását, hisz a törvényjavaslat által elképzelt megoldás árasztotta magából a bürokratikus, etatista szemléletet. Nyilvánvaló, hogy nem lehet úgy kitűzni célul a privatizációt, hogy ezenközben az állami engedélyezés eszköztára szinte változatlanul fennmarad és tovább öröklődik. Részleges sikerként könyvelhető el az a konszenzusos megoldás, miszerint az ipari miniszter lemondott a 200 és 600 MW közötti erőművek létesítésére vonatkozó jóváhagyási jogosultságáról, miközben azonban nem mondott le az ugyanezen teljesítménytartományba tartozó erőművek energiahordozójának kiválasztási jogosítványáról. Vagyis: jóváhagyás nélkül épülhet ugyan 200 és 600 MW közötti erőmű, de csakis az általa - az ipari és kereskedelmi miniszter által - engedélyezett tüzelőanyag bázisán. A gazdasági bizottság alapvetően módosította, kiterjesztette a Magyar Energiahivatal jogkörét, hisz különféle képviselői indítványok felhasználásával készített saját módosító indítványa szerint a működési és létesítési engedélyek kiadásán túl maga fogja megállapítani - mármint a Magyar Energiahivatal - a villamosenergia-árakat, mint az előbb arról már szó esett, három év késleltetéssel, azaz 1997. január 1-jétől, a hálózatfejlesztési hozzájárulás számításának szabályait, egyes fogyasztók korlátozási sorrendjét és azon adatok körét, amelyet az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni. A fogyasztóvédelem törvényjavaslat által elképzelt mechanizmusát nagyban javítja az a gazdasági bizottság által támogatott módosító indítvány, miszerint a hivatal minden olyan adatot és információt átad a fogyasztói érdek-képviseleti szervezeteknek, amelyek a fogyasztói érdekekkel kapcsolatosak. A hivatalos engedélyezés indokolatlan szigorúságát oldja az a gazdasági bizottság által támogatott javaslat, miszerint közcélú erőművek létesítése során nemcsak az 1 MW, de a 20 MW alatti erőművek sem engedélykötelesek. Ugyancsak lényeges módosítása a törvényjavaslatnak az a gazdasági bizottsági indítvány, miszerint bármely villamos iparági engedély csak pénzügyi, gazdasági szempontból egyaránt megbízható és alkalmas háttérrel rendelkező kérelmezőnek adható ki. Gazdasági bizottsági módosító indítványban rögzítettük, hogy az erőmű-létesítési engedély kiadása automatikus kell hogy legyen, amennyiben teljesül egy hármas feltételrendszer, azaz a közmeghallgatás, a szakértői bizottság véleménye és a helyi szakhatóság álláspontja egyaránt pozitív. Jelentős vitát váltott ki a gazdasági bizottságban, hogy a villamos energia szállítására, szolgáltatására szóló működési engedélyek határozatlan vagy meghatározott időtartamra kerüljenek-e kiadásra. Végül az előterjesztő által javasolt határozatlan idő mellett döntöttünk annak feltételezésével, hogy az engedélyek jól ellenőrizhető feltételrendszert is magukban foglalnak majd, amelyeknek esetleges nem teljesítése esetén mód nyílhat az engedély visszavonására. Már a törvényjavaslat általános vitája során több felszólaló is szóvá tette, hogy különös dolog lenne előírni az engedélyes részére a hatékony és gazdaságos működés kötelezettségét. A gazdasági bizottság is azt a - legkisebb költség elvének betartását indítványozó - javaslatot támogatta, amely ezen piacidegen paragrafus helyébe kerülne. Jelentős vita után fogadta el a gazdasági bizottság azt a módosító indítványt, amely szerint közcélú villamosművet közterületen az engedélyes díjmentesen létesíthet és üzemeltethet. Ez ugyan az önkormányzatokat hátrányosan érinti, ugyanakkor nem kényszeríti az engedélyest arra, hogy újabb költségeket terheljen át a fogyasztókra. Saját célú villamosmű esetében természetesen fennáll a díjfizetési kötelezettség. Bár az idegen ingatlanon keresztül húzódó vezetékjog felvethet kárpótlási igényeket, a bizottsági vita során sem sikerült az előterjesztők által javasoltnál jobb megoldásban megállapodni. Ez azt jelenti, hogy kárpótlás nincs, legfeljebb - megegyezés hiányában - kisajátítás. Ezzel szemben támogatta a bizottság azt a módosító indítványt, amelynek értelmében a használati jogért az ingatlantulajdonosnak köteles térítést fizetni az engedélyes. Éles viták után és szavazategyenlőséggel vetette el a bizottság azt a javaslatot, amely oldani kívánta volna és a gyakorlatban betarthatóvá tenni az előírt legalacsonyabb beszerzési árú villamos energia fogalmát. Sokak szerint az előterjesztő kategorikus meghatározása értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. Sajnos, ebben a pontban nem sikerült megegyezésre jutnunk a Kormány tisztelt képviselőivel. A gazdasági bizottság elfogadta az előterjesztő azon érvelését, miszerint mivel az Európai Unió országaiban sem elfogadott és alkalmazott a szabad vezetéki hozzáférés, azaz az open access elve, úgy az nálunk sem indokolt, még ha erős monopóliumrongáló hatása lenne is ezen fogalom bevezetésének. Konszenzussal - s mint a gyakorlatban kivihetetlen indítványt - utasította el a gazdasági bizottság azt, amelyik áramdíjkedvezményt javasolt adni az atomerőmű 30 km-es körzetében lakó fogyasztók részére. A megújuló energiával termelt áramra vonatkozó átvételi kötelezettség automatizmusát a gazdasági bizottság műszaki és átvételi árfeltételek beiktatásával tartotta szükségesnek gyengíteni az esetleges visszaélések elkerülése érdekében. A gazdasági bizottság legfeljebb három hónapos fizetési elmaradást javasol lehetővé tenni úgy, hogy a fogyasztó a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolásra ne kerüljön, s hogy vele a közszolgáltatási szerződés felbontásra ne kerüljön. Végül érdekes elvi vita bontakozott ki azon módosító indítvány kapcsán, amely az erőművek bezárási költségeinek árban meglévő fedezeti összegének kezelését illeti. Az ilyen - évtizedeken keresztül halmozódó, majd rövid idő alatt felhasználásra kerülő - pénzmennyiség kezelésére a javaslattevő elkülönített tartalékalap létrehozását javasolta. A gazdasági bizottság végül nem foglalt állást ebben a kérdésben. A kérdés ma különös aktualitással bír, az Ybl Bankházban és a Lupis Brókerházban történtek után, nevezetesen, hogy egy adott célból létrehozandó és az idők során akkumulálódó pénzügyi alapot hol kellene kezelni és hol kellene gazdaságosan megforgatni, hogy arra az időpillanatra, amikor felhasználásra kell hogy kerüljön, nehogy veszítsen az értékéből, hanem az eltelt idő során csak gyarapodjon ez az alap vagy összeg. Végül úgy gondoltuk, hogy ez olyan pénzügyi természetű kérdés, aminek megoldását nem a villamosenergia-törvényben kell megtalálni. (11.10) Így tulajdonképpen a gazdasági bizottság az ismertetett módosítások fényében elfogadásra javasolta a tisztelt Háznak a villamosenergia-törvényt. Egyetlen igazán jelentős vitánk maradt a Kormánnyal, s ez a Magyar Energiahivatal jogállását illeti, de ez - bár érinti a villamosenergia- törvényben foglaltakat - szorosan véve nem ehhez, hanem a gázszolgáltatásról szóló törvényhez kapcsolódik, hisz a gázszolgáltatásról szóló törvény tartalmazza a Magyar Energiahivatal fölállításáról szóló paragrafusokat. Így az ottani vitában elhangzottak érvényesek rá. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)