KÁDÁR PÉTER (KDNP): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Választókerületem egy településén, Lökösházán több szarvasmarhatartó tehenesgazda problémáját szeretném tolmácsolni önnek. A következő eset történt. A szarvasmarha-tenyésztő gazdák vemhes anyaállatot vásároltak az egyik mezőgazdasági szövetkezettől, az anyaállatban leukózisfertőzés gyanúja került kimutatásra, miután az anyaállat utódait a tehenesgazda felnevelte, és az anyaállatot értékesítette. Itt többszörös sérelemre szeretném felhívni a figyelmet. Egyrészt arra az anyagi kárra, ami a szarvasmarha-tenyésztő gazdát éri ilyen esetben, másrészt arra a bizonytalanságra, ami a vállalkozását kíséri. A kérdésem a következő: Milyen eszközökkel védekezhet az állattartó az ellen, hogy ilyen eset előforduljon, mit tehet, hogy az átvett anyaállat biztosan ne legyen fertőzött? A másik kérdésem: az állat-egészségügyi hatóságnak lehet-e - megfelelő jogszabályi háttér megteremtése útján - olyan szerepkört biztosítani, amellyel részt vehet a kárenyhítésben? Ugyanis amíg a sérelmet szenvedett szarvasmarha- tenyésztő bírósági úton érvényesíti az igényét, az több hónapot, esetleg évet is igénybe vehet, és ezalatt ő nem jut a pénzéhez. Kíváncsian várom a válaszát. (Taps a KDNP soraiban.)