DR. PUSZTAI ERZSÉBET népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar gyógyszerészek a XIX. század végén eljutottak annak a felismeréséhez, hogy a betegellátáshoz közvetlenül kapcsolódó, de kereskedelmi vonásokat is viselő hivatásuk gyakorlását csak akkor tudják elősegíteni, ha megteremtik szakmai érdek-képviseleti szervüket, a kamarát. Próbálkozásaik a történelmi vérzivatarok, az ország helyzete és belső feszültségeik miatt több alkalommal zátonyra futottak. A rendszerváltást követően 1989-ben elsőként létrehozták szakmai érdek- képviseleti szervüket, a Magyar Gyógyszerész Kamarát, mint egyesületet. (18.30) A kezdeti bizonytalan lépéseket követően egyrészt tagsági felvételét kérte a gyógyszerészek közel 80%-a, másrészt tudatosan készült és törekedett a köztestületi funkció elnyerésére, végezetül aktívan részt vett a gyógyszerellátási rendszer átalakítását eredményező kormányzati döntések előkészítésében. Tehát a Kormány nevében most megvitatásra és elfogadásra, beterjesztésre kerülő törvényjavaslat a gyógyszerész-társadalom által óhajtott és várt, a szakág egészére kiható szabályozást végezhet el. Amikor a javaslat kidolgozásra került, a Magyar Gyógyszerész Kamara tagjai aktív, kezdeményező közreműködésükkel segítették az egészségügyi kormányzat munkáját. A javaslat célja, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamarát, mint az autonóm szerveződésű társadalmi szervezetek rendszeréből kiváló, funkcióiban, szerveződésében azoktól alapvetően különböző köztestületet létrehozza. Figyelemmel van azonban a szakmai korporáció közfeladatok ellátásán túli szakmai érdek-képviseleti tevékenységre is. A Magyar Gyógyszerész Kamara javaslatbeli feladatai a kamara részére kettős jogi meghatározottságot biztosítanak. A társadalmi szervezetek rendszerétől alapvetően megkülönböztető sajátosság a közfeladatai ellátásán keresztül jelentkező közhatalmi jelleg. E minőségében a kamara általános érvényű gyógyszerész-etikai normákat alkot, eljárásokat folytat le, részt vesz a gyógyszerészek képzési, szakképzési követelményeinek kialakításában. Szakmai érdekérvényesítési feladatkörében eljárva a kamara az etikai normaalkotáson túl folyamatos kontrollt gyakorol valamennyi közvetlen gyógyszerellátást folytató gyógyszerész szakmai tevékenysége felett is. A kamarai tagság, összhangban a kamara köztestületi jellegével, funkcióival, valamennyi közvetlen gyógyszerellátó tevékenységet végző gyógyszerész vonatkozásában kötelező. A javaslat ezen előírása a gyógyszertárak magánosításának előestéjén különös jelentőséggel is bír, úgy a gyógyszerét kiváltó betegek, mint a gyógyszerészi kar egésze szempontjából. Figyelemmel a kamara és tagjai között átalakuló közhatalmi jelleget is magán viselő kapcsolatrendszerre, a javaslat részletező módon rendezi a kamara felépítését, annak érdekében, hogy a képviseleti és ügyintézőszerveinek megalakításában, tevékenységének ellenőrzésében a tagság minél nagyobb hányada közvetlen beleszólási, érdekérvényesítési lehetőséggel vegyen részt. A kamarai hatáskörök telepítése nem egy és oszthatatlan Magyar Gyógyszerész Kamarához történt, hanem annak területi szervezeteihez, illetve országos szerveihez. A legfontosabb, a kamara működése szempontjából alakító jelentőségű döntéseket a képviseleti szervek hozzák. A decentralizált hatásköri rendszer jogi alapját a területi szervezetek, illetve országos szervek önálló jogi személyisége biztosítja. A javaslat előkészítése során arra törekedtünk, hogy megteremtsük az összhangot a tisztelt Ház előtt lévő, a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvénytervezettel. Tisztelt Ház! Kérem, hogy a javaslatot vitassák meg, és ha - akár módosításokkal - alkalmasnak találják arra, hogy az általam most felvázolt célokat betöltse, biztosítva látják benne azt, hogy olyan testület jön létre általa, amely a gyógyszerészek elismert magas színvonalú szakmai munkájának szintjén képes lesz reprezentálni a gyógyszerellátás letéteményeseit, úgy azt a lehető legnagyobb egyetértéssel fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)