RÁDAY MIHÁLY előterjesztő: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. Jó hír, hogy a Parlament utolsó napján környezetvédelemről egyáltalán beszélni lehet. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy ennek a törvénymódosító javaslatnak az előzménye két interpelláció. Az interpellációk tárgya a köztársasági megbízottak szerepe volt az épített környezet kérdésében. (15.00) Első esetben a Parlament csekély többséggel elfogadta a belügyi államtitkár válaszát, de megpróbálkoztam egy újabb interpellációval, és a második alkalommal a környezetvédelmi államtitkár válaszát csekély különbséggel a Parlament nem fogadta el. Így mód volt arra, hogy ezen interpelláció témájáról munka kezdődjék. A munkában részt vettek a minisztérium munkatársai, maga a környezetvédelmi miniszter is, a Köztársasági Megbízotti Hivatal vezetői Budapestről és sokan mások. A téma végeredményben az, hogy Magyarországon az építésügyi jogszabályoknak nem lehet érvényt szerezni, kibúvók vannak, mindenki gyakorlatilag azt épít, amit akar; és ez nem csak olyan esetekre vonatkozik, amelyekről ma már mindenki tud, hogy a kazánkirály, Morvai úr Gyöngyösön elképesztő, mit épít engedély nélkül, hogy a _kék ház" milyen volt Pesten, hogy a Gül Baba utca sarkán - a meglévő építési elképzelésekkel ellentétben, rendezési tervvel ellentétben - megépült engedélyezés nélkül egy elképesztő méretű ház. Amit lehet korrupcióban és jogtiprásban elkövetni, azt egy Rauschmeier nevű bécsi úr elköveti, majd, sajnos, egy magyar parlamenti képviselő avatja föl a házat. Mindenki tud arról, hogy Pálmai úr építkezik a Duna-parton engedély nélkül, a ház megmarad, majd bátran építkezik egyet a II. kerületben - miután az I. kerülettel már kitolt -, 30%-kal nagyobbat, mint amit engednek neki, majd ezek után meglepődik, és - tegnapelőtt az itt kiosztott egyik folyóiratban láthatták képviselőtársaim - nyilatkozik az úr, hogy nem akarják neki megadni az engedélyt építésre a Malom-tónál Budán. Hát persze, mert minden alkalommal nem azt épít, amire az engedély szól; tehát ebből kifolyólag miért adnák meg neki: mert tudják, hogy úgyse azt fogja csinálni, amire az engedélyt kapja. Emlékezzenek rá, hogy évekkel ezelőtt egy kiváló magyar építész szorgalmazta, hogy a falvakban legyenek helyi főépítészek. Ő maga bevállalt három ilyen falut annak érdekében, hogy a budiktól a kerítésekig tisztességes dolgok épüljenek a magyar falun is, és ne mindenki azt csinálja, amit az ő egyéni ízlése diktál, anélkül, hogy valaki szakember abban segítene neki a legjobb megoldást megtalálni. A dolgok nem működnek ezen a téren. A Parlamentben eltelt négy év, tisztelt képviselőtársaim, anélkül, hogy az építésügy területén törvény vagy törvénymódosítás - lényegbevágó - történt volna. A következő parlamentre vár, hogy megalkossa a környezetvédelmi törvényt, a természetvédelmi törvényt, az építésügyi törvényt, a műemléki törvényt, az állatvédelemről már nem is beszélve. Óriásiak ennek a Parlamentnek a restanciái, és nem tudom, hogy a képviselőknek a gondja ez, vagy az, hogy a Kormány ilyen törvényjavaslatokat bár készített, és erről időnként nyilatkozott is, nem nyújtotta be a Parlamentnek. Mindenesetre nem születtek meg a környezetvédelem törvényei, és mindig irigyeltem ebből a szempontból a volt Kelet-Németországot, amely az egyesülés után rögtön megkapta Nyugat-Németország környezetvédelmi jogszabályait, és ebből kifolyólag nem válhatott más országok szemétlerakodó helyévé, nem történhetett az, hogy a gazdasági fejlődés egyben a környezetvédelem ártalmára születik. Úgy gondolom, hogy az utolsó napon talán meghozhatnánk egy kis törvénymódosítást - nem túl nagyot, igazán kis törvénymódosítást -, amely az építésügyi jogszabályok területén valamelyest rendet teremt. A kézbe kapott iratok szerint mindenki fölismerheti azt, hogy a környezetvédelmi bizottság javaslata, amely természetesen miniszteri javaslatnak bizottsági javaslattá való átemelése, módosításokat igényelt. Ezeket a módosításokat az önkormányzati bizottság - szintén a minisztérium segítségével - végrehajtotta, illetve benyújtotta. Azt remélem, hogy ennek a törvénymódosításnak az elfogadásával, amit a környezetvédelmi bizottság benyújtott, és amelynek módosításait akceptálja és elfogadja, előbbre tudunk jutni, és egy idő után - mert hiszen későre, július 1-jére van az érvénybelépés hatálya megállapítva - valami nagyobb rend lesz ebben az országban, és talán lehet az első fokon, a másodfokon és a bíróságok előtt is valamelyest kordában tartani a hazai építészeti gyakorlatot, építészeti jogszabályokat. Kérem ehhez támogatásukat, kérem, hogy a Ház mindkét oldala e jogszabály- módosítást szavazza meg. Köszönöm. (Taps.)