DR. BIHARI MIHÁLY, az alkotmányügyi, törvény-elõkészítõ, igazságügyi és ügyrendi bizottság elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az Országgyûlés alkotmányügyi, törvény-elõkészítõ, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 1994. június 29-én megtárgyalta Horn Gyula és Kuncze Gábor képviselõk önálló indítványát, amelynek az volt a célja, hogy a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl szóló 1990. évi LXVII. számú törvényt módosítsák.
(16.10)
A módosítás lényege az, hogy megszüntesse azt az összeférhetetlenséget, ami az országgyûlési képviselõk és a polgármesterek között van. Az elõbb már említett törvény, az l990. évi LXVII. számú törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja sorolja fel azokat a tisztségeket, amelyek összeférhetetlenek a polgármesteri tisztséggel, és ezek közül a tisztségek közül a benyújtott indítvány elhagyni javasolja az országgyûlési képviselõkre vonatkozó összeférhetetlenséget.
A törvényjavaslatot a bizottság többségi állásfoglalással támogatta, 14 igen, 8 nem szavazat volt, tartózkodás nem volt. El kell mondanom, hogy a bizottságban nagyon éles vita alakult ki, szinte kibékíthetetlenek azok a jogi, politikai célszerûségi érvek, amelyek pro és kontra elhangzottak az összeférhetetlenség feloldása vagy az összeférhetetlenség fenntartása mellett.
Tisztem és feladatom szerint a többségi álláspontot ismertetem, mert mint ahogyan elnök úr mondotta, a kisebbségi álláspontot dr. Torgyán József képviselõtársam fogja ismertetni.
A többségi álláspont szerint mindkét tisztség választott tisztség, demokratikus és nyilvános versengés keretében elnyert közjogi pozíció, mind a képviselõk, mind pedig a polgármesterek nemcsak választottak, hanem nem is utasíthatók s mindkettõ a köz érdekében végzi és látja el tevékenységét. Nincs alá-, fölérendeltségi viszony közöttük, félreérthetetlenül el vannak választva a polgármesterek és az országgyûlési képviselõk normatív, szervezeti, pénzügyi és gazdasági kötelmei, feladatkörük és hatáskörük, egyértelmûen tisztázott és elválasztott a két közjogi tisztséget betöltõ személy, személyi kör hatásköre.
Mindezekre tekintettel a bizottság többségi álláspontja szerint nem ütközik az összeférhetetlenség feloldása az Alkotmány egyetlenegy konkrét rendelkezésébe sem, de nem ütközik és nem ellentétes az államhatalmi ágak alkotmányjogi elvével sem, az elõbb elmondott indokok miatt nincs átfedés és tisztázatlan helyzet a két pozíció között. Mivel feladat- és hatáskörük szigorúan, egyértelmûen elválasztott és más-más tevékenységi szférára vonatkozik, ezért a hatalomkoncentráció veszélye - a feladatokkal és hatáskörökkel együtt járó hatalom kumulálása és ennek veszélye - nem áll fenn.
A nemzetközi gyakorlatban mindkét megoldásra van példa. Arra is, hogy megengedett, s arra is, hogy tilos ennek a két tisztségnek az egyidejû betöltése. Mint ahogy a hazai gyakorlatban is van példa arra, hogy az egyik hatalmi ágban tisztséget - nem is feltétlenül választott, hanem kinevezéses tisztséget -, a másik hatalmi ágban választott tisztséget egyidejûleg tölthet be egy személy, például a miniszterek és a képviselõk, a politikai államtitkárok és a képviselõk esetében.
A törvényjavaslat beilleszthetõ a hatályos magyar jogrendszerbe, rendelkezései egyértelmûek és világosak, sem hatásköri, sem szervezeti irányítási kollíziókat, ellentmondásokat nem vet fel, legfeljebb politikai vagy célszerûségi érveket lehet felhozni ellene.
A bizottság többsége mindezen summázott, összegezett vélemény alapján a törvényjavaslatot támogatta és vitára alkalmasnak ítélte. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)