DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Való igaz, hogy 1990-ben errõl az ominózus törvényhelyrõl augusztus 29. és szeptember 11-e között vitatkozott az Országgyûlés.
Az érvek - ha az ember átnézi az akkor készült jegyzõkönyveket - tulajdonképpen ugyanazok, mint 1990-ben. Akkor is és ma is az a meggyõzõdésem - és egyben frakcióm véleményét is tolmácsolom -, hogy ez a vita nem jogi, nem alkotmányjogi természetû - ez egy politikai vita, tisztelt Ház.
(16.30)
Politikai vita, amelyben különbözõ motivációk határozzák meg az álláspontot. Eléggé következetesen képviselték ugyanazok 1990-ben azt, hogy politikailag nemhogy nem kívánatos, hanem igenis fontos, hogy az önkormányzatok az Országgyûlésben képviselethez jussanak, mégpedig oly módon, hogy az önkormányzatok vezetõi, a polgármesterek egyben lehessenek országgyûlési képviselõk is.
A magyar szabályozás, az önkormányzati törvény, a polgármesterek jogállásáról szóló törvény és az alkotmány a polgármesternek egy sajátos kettõs poziciót teremtett, miszerint a polgármester elsõsorban személyében az önkormányzati feladatok ellátására hivatott, ebbéli minõségében tehát nem tekinthetõ köztisztviselõnek, és kivételesen lát el, hangsúlyozom, kivételesen, törvényi felhatalmazás alapján alkotott, jogszabályban megjelölt feladatok esetében államigazgatási feladatokat. Tehát maga az alkotmány minõsíti kivételesnek a polgármester államigazgatási tevékenységét.
A nemzetközi gyakorlat természetesen itt is nagyon színes. Errõl is lefolytattuk annak idején a vitát. Valahol a polgármester jogállása egyértelmûen a politikai pozíciót fejezi ki, valahol inkább közigazgatási vezetõként írja körül a jogszabály a polgármesteri jogállást.
Fennáll-e a hatalom-koncentrálás és a koncentráció veszélye? Véleményem szerint nem áll fenn ez a veszély. Nem áll fenn azért sem, mert a jelenlegi Országgyûlés összetételében 23 képviselõtársunkról van szó, amely 23 képviselõ négy párt soraiban kapott helyet.
Az önkormányzati törvény igen széles vitájának folyamatában régóta elhangzott az a kívánalom, és ezt nemcsak a szabaddemokraták és a szocialisták képviselték, hanem - önkormányzati fórumokról lévén szó - az önkormányzatok érdekképviseleti szervei szóvá tették azt, hogy miért zárja ki intézményesen a jogszabály az önkormányzatok képviseletét a parlamentbõl.
Vajon jobb helyzetet teremt-e az, hogy a képviselõ polgármesterként többet tehet a helyi érdekek érvényesítéséért az Országházban? Úgy vélem, nem teremthet jobb helyzetet, mert az Országgyûlés jelenlegi összetételében 176 egyéni képviselõ is arra törekszik, hogy a helyi, lokális érdekek érvényesítését a Ház törvényalkotó folyamatában érvényesítse.
A magyar jog nem tesz különbséget, és ez elhangzott már több alkalommal e Házban, nem tesz összeférhetetlenségi akadályt a miniszterek, politikai államtitkárok és a törvényhozás tagjai között. Nem teszi meg ezt a disztinkciót, pedig ennél a pontnál valóban összekeverednek az államhatalmi ágak, hiszen a miniszter egyértelmûen a végrehajtó hatalom része, míg a polgármester korántsem sorolható - jogállását tekintve - a végrehajtó hatalomhoz.
Kitérõként szeretném hozzátenni, hogy az államhatalmi ágak összekeveredésének veszélyében egy kissé merev az a felfogás, amely korábbi állapotokon keresztül kívánja az államhatalmi ágakat szemlélni. Valójában, és ez valamennyi modern parlamenti demokrácia velejárója, a politikai választóvonal, hangsúlyozom, a modern parlamentáris berendezkedésekben ma már nem a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között húzódik, hanem a parlamenti többség és a parlamenti kisebbség között. Azért nem, mert szükségképpen, és ez valamennyi parlamenti rendszerben így él a gyakorlatban, a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom céljai összekapcsolódnak a kormányzati törekvésekben és a mögötte álló parlamenti koalició erejében. Így tehát a tényleges politikai helyzet nem a hatalmi ágak összekavarodását és összemosását jelenti. Ezért is beszélnek manapság egyre többet a fékek és ellensúlyok rendszerérõl, és nem a hatalmi ágak valami korabeli, XVIII. vagy XIX. századi merev szemléletérõl.
Tehát elsõsorban gyakorlati problémáról, gyakorlati politikai kérdésrõl van szó. És azt, hogy ezt a feladatot együttesen egy személyben egy polgármester el tudja-e látni, vagy sem, rá kell bízni a polgármesterre, rá kell bízni a képviselõtestületre, és nem utolsósorban rá kell bízni a választópolgárokra.
Az önkormányzati törvény tervezett változtatása, amivel úgy tudom, a parlamenti pártok nagy többsége jelenleg is egyetért, a polgármesterek közvetlen választását kívánja bevezetni, eltérõen, illetõleg azonos módon a különbözõ lélekszámú települések esetében. Tehát a választópolgároknak alkalmuk lesz a következõ önkormányzati választások során eldönteni, hogy vajon az általuk megválasztott polgármester el tudja-e látni vagy nem tudja ellátni a képviselõi teendõket is és a polgármesteri teendõket is. Tehát egy munkamegosztási, munkaszervezési kérdés nem lehet alapja egy törvényi szabályozásnak.
Végezetül bízom abban, hogy a leendõ ellenzéki pártok hasonló elkötelezettséggel és hasonló szilárdsággal fogják majd azokat a törvényjavaslatokat is támogatni, amelyek a képviselõi összeférhetetlenség más eseteinek megszigorítására vonatkoznak: a gazdasági összeférhetetlenség esetére - vezetõ köztisztviselõk és országgyûlési képviselõk esetében. Ugyanis az a tapasztalatom, hogy ez okozott az elmúlt idõszakban nagyobb társadalmi feszültséget, az álláshalmozás, a gazdasági igazgatótanácsokban való részvétel, a felügyelõ bizottságokban való részvétel, nem pedig a polgármesterek esetleges összeférhetetlensége vagy vélt összeférhetetlensége az országgyûlési képviselõséggel.
Kérem önöket, gondolják meg álláspontjukat és az Országgyûlés a munkájának megkezdéséhez elkerülhetetlenül szükséges lépések sorában oldja meg ezt a feszültséget, kapjanak helyet az önkormányzatok. Itt nem elsõsorban a polgármesterek személyes jelenlétérõl van szó, hanem az önkormányzatok érdekeinek általánosabb képviseletérõl a törvényhozásban. Úgy érzem, ez valamennyi párt által elismerhetõ és támogatható célkitûzés.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)