DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKgP): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Alelnöknõ!
Engedjék meg, hogy a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl szóló 1990. évi LXVII. számú törvény módosításáról Horn Gyula és Kuncze Gábor képviselõtársaim által elõterjesztett önálló képviselõi indítványra néhány észrevételt tegyek.
A beterjesztett törvénymódosítási javaslat a polgármesteri összeférhetetlenség tételes felsorolását megkurtító rendelkezésbõl fakad. Tehát a felsorolásból kihagyja a Magyar Köztársaság Országgyûlésének képviselõjét. A törvényjavaslat indoklása mindösszesen egy mondatból áll. Nevezetesen az indoklási rész hivatkozik arra: az elmúlt évek tapasztalatai alapján indokolatlan ennek az összeférhetetlenségnek a fenntartása.
A beterjesztett önálló képviselõi indítvány jóhiszemû tanulmányozója tehát arra gondolhat, hogy itt egy nagyon kézenfekvõ elõterjesztésrõl van szó, hiszen a rendelkezõ részben elég ha csak az országgyûlési képviselõt kihagyja, az indoklási része pedig annyira egyértelmû, hogy talán még az egy mondat is feleslegesen soknak tûnik. Mi tagadás, én magam is azt hittem, hogy itt az MSZP meghirdetett takarékossági programjának olyan szembeötlõ tényérõl van szó, hogy magam is szükségesnek láttam a hazatérõ házastársamat, Torgyán Józsefet keserû szemrehányásokkal illetni, hogy miért bántja szegény MSZP-t, amikor annak már elsõ beterjesztése is egy olyan takarékossági intézkedés, mely a korábbi kormányzatnak eszébe sem jutott. Hivatkoztam a törvényjavaslat rendkívül takarékos megfogalmazására, valamint arra a további takarékosságra, hogy a rendelkezõ részbõl az országgyûlési képviselõt is kihagyta.
(16.40)
A férjem válasza az volt, hogy talán az a drága az egész dologban, ami nincs leírva, tehát ami kimarad a módosított törvénybõl. Erre koncentráljak, és akkor fogom megérteni az elõterjesztés lényegét. És valóban. A polgári tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl szóló 1990. évi LXVII. számú törvény módosításáról elõterjesztett javaslat újbóli elolvasásából kézenfekvõvé vált elõttem is, hogy az országgyûlési képviselõt a polgármesteri összeférhetetlenség felsorolásából az elõterjesztõk nem azért hagyták ki, hogy az érintett országgyûlési képviselõk bármibõl is kimaradjanak, hanem éppen azért, hogy az országgyûlési képviselõk és a polgármesterek állást halmozhassanak.
A jövedelem elképesztõ megnövelésének célzatáról van tehát szó, amely nem a munka mennyiségének növelésébõl, hanem pontosan ellentétesen: a munka mennyiségének csökkentése szándékából áll. Ha az ország jobb anyagi helyzetben lenne, akkor ezt az elõterjesztést akár még jónak is nevezhetnénk. Így azonban kénytelen vagyok feltenni a kérdést.
Igen Tisztelt Képviselõtársaim! Mi a cél ezzel az elõterjesztéssel? Kevés netán a képviselõi fizetés? Meg kell növelni még a polgármesterivel is? Vagy netán a polgármesteri fizetés kevés és azért kell megnövelni még az országgyûlési képviselõi fizetéssel is?
Mit takar ez az elõterjesztés? Egyrészt bejelenti az új kormánykoalíció, hogy büntetni fogja a képviselõk távolmaradását a munkától, másrészt intézményesíti a munkától való távolmaradást? Alkossunk törvényt arról, hogy a törvény erejénél fogva úgy maradhat valaki távol a munkahelyétõl, hogy a fizetése biztosan járjon a számára? Vagy netán módosítsuk az országgyûlési képviselõk jogállására vonatkozó törvényt is, és lesznek ezek után tiszteletbeli országgyûlési képviselõk és tiszteletbeli polgármesterek is? Máshogy nem tehetõ fel a kérdés.
Hiszen - hogy ne menjek távolabbra - hogy láthatja el valaki a feladatát egyszerre mondjuk az ukrán határ közelében fekvõ magyar településen és a Magyar Köztársaság Országgyûlésében? (Zaj.) Nyilvánvaló, hogy a kettõt semmiképpen sem tudja egyszerre ellátni, legfeljebb imitálhatja mindkét feladatának ellátását. Álláshalmozó lehet. Felvehet olyan fizetéseket tiszteletdíj címén, amelyekért nem dolgozik meg. Errõl van tehát szó - és nem másról - ebben az önálló képviselõi indítványban.
Miután az elõterjesztés annyira önmagáért beszélõnek tûnt azzal, hogy a rendelkezõ részbõl még egy félsornyit sem hagyott, és ebbõl áll az elõterjesztés, míg az indoklása egy tisztességes mondatig sem ér fel, hogy érdemes megnézni: vajon valóban ennyire kézenfekvõ volt-e ennek a törvényjavaslatnak a megvitatása 1990-ben is?
Amikor áttanulmányoztam a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl elõterjesztett javaslat parlamenti vitáját, meglepetéssel tapasztaltam, hogy a polgármesteri összeférhetetlenséget illetõen már igen tekintélyes terjedelmû vita bontakozott ki 1990-ben is részben az összeférhetetlenségi törvény tárgyalásakor, de hasonlóképpen nagy vihart kavart az már az önkormányzati törvény tárgyalásakor is.
Tehát az elõterjesztõk semmiképpen sem számíthattak arra, hogy az a törvényjavaslat-módosítás, amelyet beterjesztettek, valóban simán, gondmentesen fog keresztülmenni a tisztelt Házon.
Már az államtitkári expozéból is egyértelmûen kiderült, hogy a javaslat a legmesszebbmenõkig értékelte a polgármesteri pozíció súlyát és az állami szintû vezetés jövedelméhez igazító, azt megközelítõ javadalmazásra ad lehetõséget. A belügyminisztériumi államtitkár elõterjesztése tartalmazta, miszerint a törvényjavaslat következetesen rögzíti az önkormányzati törvény által is elsõdlegesnek tekintett alapelvet, miszerint a polgármester kizárólagos munkáltatója az önkormányzati testület.
Az államtitkári elõterjesztés tartalmazta azt a megállapítást is, melyet az elõterjesztõ alapvetõ jelentõségûnek minõsített, hogy a polgármester és helyettese ne csupán jogi, hanem egzisztenciális függõségben is legyen az önkormányzattal szemben. Különben is hangsúlyozta, hogy ennek az egzisztenciális függõségnek azonban csak az önkormányzati testülettel szemben szabad fennállnia, és semmilyen más szervvel sem.
Képviselõtársaim! Nagy örömmel olvastam a statisztikában, hogy ebben az Országgyûlésben mi, nõk a nyugati jogállamok parlamentjeihez hasonlóan nagy számban veszünk részt a törvényhozásban. (Zaj.) Úgy gondolom, hogy nekünk fokozottan kötelességünk hazánk jövõjére odafigyelni. Kérdezem most elsõsorban a Magyar Köztársaság Országgyûlésébe bekerült nõket, hogy a nõi realitással, a nõi valóságérzettel el tudják-e képzelni, hogy ezt a két tisztséget - tehát a polgármesterit és az országgyûlési képviselõit - egyidejûleg el lehetne-e látni? Úgy gondolom, mi nõk, egyöntetûen kimondhatjuk: egyidõben nem lehetséges a két munkakört ellátni, tehát az országgyûlésit és a polgármesterit.
Mi azért jöttünk ebbe a Házba, tisztelt Képviselõtársaim, hogy országgyûlési képviselõk legyünk, és ne a feladatokat halmozzuk, hanem a munkát. Ezért a beterjesztett önálló képviselõi indítvány ellen fogok szavazni. Köszönöm a türelmüket. (Taps jobbról.)