DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Tulajdonképpen Vastagh Pál felszólalása és az expozé után nagyon nehéz még elmondani valami újat, de azért megpróbálom, különösen a vitára tekintettel.
Abból szeretnék kiindulni, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya az alapjogok között tartalmazza azt a rendelkezést, hogy az Alkotmány 70. § (1) bekezdése értelmében minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van -, az országgyûlési és a helyi önkormányzati választásokon választható, és ha a választás napján az ország területén tartózkodik, választó legyen. Tehát alkotmányos alapjog a választhatóság.
Az Alkotmánybíróság több döntésében rámutatott arra, hogy az alkotmányos alapjogok korlátozásához nagyon nyomós érvek szükségesek. A jelenlegi helyzetben tehát nem közömbös annak a vizsgálata, hogy szól-e olyan nyomós alkotmányos érv az önkormányzati feladatkörben mûködõ polgármesterek és az Országgyûlésben tevékenykedõ képviselõk közötti összeférhetetlenség kimondásához, amely ezt az alkotmányos alapjogot korlátozni indokolja.
Az alkotmányügyi bizottságban nagyon hosszú, terjedelmes vita hangzott el. Többek között az alkotmányügyi bizottságban megkérdeztük a leendõ ellenzéki képviselõktõl, hogy tudnak-e olyan alkotmányos helyet mutatni, amely alapján alkotmánysértõ lenne az országgyûlési képviselõi és a polgármesteri tisztség együttes ellátása. Erre a kérdésünkre a válasz nagyon lakonikus volt: ilyen szakasz ugyan nincsen, de az alkotmányosságból, az alkotmány elveibõl következik valami hasonló.
Én úgy gondolom, ez nem elégséges. A magyar Alkotmány fejlõdése körében el kell jutnunk oda, hogy az alkotmány az, ami a törvényben megjelenik, és nem elképzelt további elvek rendszere, amelyeket nagyon-nagyon áttételesen lehet valamiféle alkotmányhelybõl levezetni. Az elsõ kérdés tehát: alkotmányba ütközõ, konkrét alkotmányos helyet megjelölõ felvetés nem hangzott el az alkotmányügyi bizottságban, és föltételezem, hogy ezek után a többi bizottságban sem.
Nos, ezek után a további kérdések:
Nagyon érdekes volt, amikor egyesek fölvetettek olyanokat, hogy mennyiben képes valaki ellátni egy tevékenységet, mennyiben nem képes ellátni. Én azt hiszem, nem szabad paternalista módon megközelíteni ezt a kérdést. Tételezzük fel, hogy az állampolgárok - mármint a másik oldalról, mert mi ebben bízunk és tudjuk, hogy így van - tudják, hogy mire szavaznak, tudják, hogy kit kívánnak megválasztani, tudják, hogy milyen körülmények között kívánnak választani.
(16.50)
Ebbõl a szempontból nyilvánvalóan lényeges kérdés, hogy valaki lát-e el országgyûlési képviselõi tevékenységet, amikor ma polgármesterként polgármesteri választásra jelentkezik vagy nem lát el. A választópolgárokra kell bízni annak az eldöntését, hogy ilyen feltételek mellett mit látnak jobbnak: azt-e, hogy ez az ember alkalmas ennek az ellátására, vagy azt, hogy nem alkalmas ennek az ellátására? Ez függhet a helyi feladatoktól, függhet attól, hogy hogyan tudja a polgármester a saját munkáját megszervezni, mennyiben von be ebbe a tevékenységbe alpolgármestereket, esetleg bizottsági elnököket, milyen módon mûködik a helyi önkormányzat. Ha ez mûködik, akkor ellátható ez a tevékenység, és azt innen, Budapestrõl kategorikusan nem lehet megmondani, hogy az adott esetben hogyan történik az adott helyen.
Nyilvánvaló - itt elhangzott az a felvetés is joggal, Torgyán József részérõl -, hogy esetleg ennek az országgyûlési képviselõnek valamiféle elõnye lehet. Én ezt nem vonom kétségbe. Hogyha úgy látja az a helyi választó, hogy ez az ember a helyi érdekeket tudja úgy képviselni, döntsön úgy. A másik oldalról viszont: ha az adott személy erre nem alkalmas, akkor nyilvánvaló, hogy így nem fogják megválasztani, tehát nem hiszem, hogy ez olyan szempont lenne, hogy emiatt feltétlenül ezt a kizáró rendelkezést be kellene vezetni.
Az alkotmányügyi bizottságban felvetõdött másik kérdés, hogy a jelenlegi rendezés mennyiben befolyásolja a hatályos törvényeket, hiszen az országgyûlési választások idején a polgármesteri törvény is - nem vitás - hatályban volt ebben a formában.
Többen hivatkoztak már az 1990-es törvényhozási eljárásra. Szeretném emlékeztetni a jelenlevõket, akik akkor is itt voltak, hogy elõször kétharmados törvény keretében kísérelték meg ezt keresztülvinni alkotmányszerûen, az országgyûlési képviselõk jogállását érintõ rendezés keretében. Ez nem kapta meg a szükséges támogatottságot.
Most szeretnék reagálni Torgyánné Cseh Máriának egy felvetésére. Érdeklõdéssel hallgattam, amikor Morvay egykori államtitkár úrnak az expozéját elemezte, és kíváncsi lettem volna, hogy õ mit mondott az összeférhetetlenség kérdésérõl - mert a jegyzõkönyv szerint semmit nem mondott, ugyanis az összeférhetetlenségi kérdés nem volt benne ebben a formában a kormány elõterjesztésében. Az Varga János képviselõnek az egyéni módosító indítványa keretében került be ebbe a törvénybe. Tehát nyilvánvaló, hogy Morvay István államtitkár úr abban az idõben nem foglalkozhatott ezzel a kérdéssel, hiszen még akkor nem gondolhatta azt, hogy Varga János ilyen módosító indítványt elõ fog a késõbbiekben terjeszteni.
A jelenlegi helyzet tehát az, hogy a választások elõtt mind az MSZP-nek, mind az SZDSZ-nek, mind pedig a Fidesznek a programjában benne volt, hogy ezt az ellentmondást a kétféle törvény között fel kell oldani. Mindenki tisztában lehetett a választások során azzal, hogy erre a módosításra sor kerülhet egyszerû 50 százalékos törvénymódosítással, és a választások a kétharmados törvényeknek megfelelõen zajlottak le, tehát a választójogi törvény és az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló törvény alapján.
Ahogy Kuncze Gábor is expozéjában hivatkozott rá, a mostani törvényjavaslatnak az a rendeltetése, hogy ezt az ellentmondást oldja fel; hogy az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló törvényt ne egyszerû többséggel meghozott törvény korlátozza. Hozzon olyan rendelkezést, amelyet a kétharmados törvénynél nem sikerült keresztülvinni, mert - s a vitában ez már akkor elhangzott - véleményünk szerint ezt az alkotmánysértõ állapotot a mostani törvényjavaslattal meg kellene szüntetnünk. Ennek megfelelõen a törvényt elfogadásra javasoljuk.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon és középen.)