DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Egy észrevételt szeretnék tenni, és egy módosító indítványunkat megindokolni. Észrevételem az alábbi:
A helyi önkormányzatokról szóló törvény 102. §-a szerint "Az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményt nyilvánítanak az önkormányzatokat érintõ jogszabályok és más állami döntések tervezetével kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntéshozó szervet tájékoztatni kell." Az itt idézett jogszabály értelmében tehát az érdekképviseleti szervezeteknek véleménynyilvánítási joguk van, ezen túlmenõen ezt a véleményt ismertetni kell a döntéshozó képviselõkkel. Ezért levélben kértem az Országgyûlés elnökét, a plenáris ülést szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy a törvényjavaslat érdekképviseleti véleményezése megtörtént-e, és ha igen, az milyen eredménnyel járt.
Az ülés elején Kuncze Gábor képviselõ úr bejelentette, hogy az alkotmányügyi bizottság pótolta ezt a hiányt. Az alkotmányügyi bizottság ülését végigültem: az alkotmányügyi bizottság döntést nem hozott.
Eddigi gyakorlatunk vagy a jogalkotási törvényre alapult, vagy pedig az önkormányzati törvényre. Volt rá példa, hogy kivételesen pótolható az érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítása, ez esetben azonban a bizottság döntése volt hivatott eldönteni azt, hogy kivételes-e ez a pótlás, és amennyiben kivételes, melyik az a kör - az az érdekképviseleti kör -, amelynek a véleményét kikérjük. Tudomásunk szerint 15-16 olyan érdekvédelmi szervezet mûködik ma Magyarországon, amelyek az önkormányzatok érdekvédelmét látják el. Jogalkotási törvényünk azonban még azon is túlmegy, amit az önkormányzati törvény fogalmaz meg: a jogalkotási törvény 30. §-a szerint az önkormányzatok tevékenységét érintõ jogszabály tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a fõvárosi és a megyei önkormányzatoknak. E mellett kiemeli, hogy a véleménynyilvánítás határidejét a tervezet elõkészítõjének úgy kell megállapítania, hogy a véleményezõ megalapozott véleményt adhasson, és azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni. A határidõ megállapításakor a jogszabálytervezet terjedelmére és a véleményezõ szerv testületi jellegére is tekintettel kell lenni.
Mindezt félretéve, a mai Magyar Nemzetbõl megismerhettük az egyik legfontosabb érdekvédelmi képviseleti szerv vezetõjének, a Magyar Közigazgatási Kamara elnökének a szakvéleményét. Engedjék meg, hogy - miután ez az õ szakvéleménye - néhány gondolatot idézzek belõle:
"Az önkormányzatokról szóló törvény kimondja, hogy e tisztséget a nagyobb településeken nem lehet társadalmi megbízatásként betölteni - mondta Fogarasi József, a Magyar Közigazgatási Kamara elnöke. Nyilvánvaló, hogy a polgármesteri tisztség munkatevékenység, melynek ellátása munkafegyelmet és munkaidõt - vagyis egész embert - kíván. Ugyanígy egész embert kíván a képviselõség is. Ha megszûnik az összeférhetetlenség, akkor a polgármesteri munkáról elfogadott elv is sérül.
A parlamentarizmus csõdje, ha személyes jelenléthez kötõdik az önkormányzatok képviselete. Kétséges, hogy egyes polgármesterek képviselõsége révén a törvényhozói munkában megfelelõ súllyal jelennek meg az önkormányzati érdekek. Nem is szólva arról, hogy a települések között az esélyegyenlõtlenség tovább mélyül, ha a polgármester benn ül a parlamentben.
Mivel a polgármesteri tisztség munkatevékenységnek minõsül, eleget kell tenni a munka törvénykönyvében foglaltaknak is. A képviselõ-testület, amely a polgármester fölött a munkáltatói jogokat gyakorolja, ragaszkodhat ahhoz, hogy a polgármester a munkaidejét a munkahelyén töltse. Ha a polgármester nem tartja be a testület törvényes utasításait, munkaügyi vétséget követ el, s ellene a testület fegyelmi eljárást indíthat. Ez azonban a képviselõ mentelmi jogával lehetetlenné válhat.
A sietségnek az átgondolatlanságon kívül szépséghibája, hogy a pártok programjában is benne van: a jogalkotást széles körû társadalmi konzultáció elõzze meg. Ezt az ígéretet nem tartották be: a törvénymódosítást elõterjesztették anélkül, hogy kikérték volna az érdekképviseletek véleményét." Eddig az idézet a kamara elnökétõl.
Kis Gyula képviselõtársammal módosító indítványt nyújtottunk be - a képviselõ hölgyek és urak megkapták -, amely a benyújtott törvényjavaslatnak csak a hatályba léptetõ rendelkezésére vonatkozik. Az ügy érdemével azért nem kívánok foglalkozni, mert ezt megelõzõen Kónya Imre is elmondta már a képviselõcsoportunk véleményét. Képviselõcsoportunk érdemében ellenzi ezt a törvényjavaslatot.
Ezen túlmenõen - ha a többség elfogadja ezt a javaslatot - megfontolásra ajánljuk azt a módosító indítványunkat, amely a hatályba léptetést új módon szabályozza, és így a kihirdetését követõ elsõ önkormányzati képviselõválasztás napján lépne hatályba ez a törvény.
Kónya Imre elég sok érvet elmondott, ezért a magam indoklását félretenném, de szíves figyelmükbe ajánlom Bihari Mihály alelnök úr javaslatát és észrevételét, amelyet a június 29-ei bizottsági ülésen mondott el. Ez pedig szó szerint a következõ: "Helyes-e, elfogadható-e az, hogy a választások után kerül ide ez a törvényjavaslat, hogy ennek visszaható hatálya és ereje van, vagy pedig elõremutató. Kétségtelen tény, hogy nem stílusos, nem szokásos, hogy egy már meglévõ helyzetet utólag, visszamenõlegesen próbál alkotmányjogilag rendbetenni egy törvénymódosítás. Ha úgy nézem, hogy ez inkább a leendõ önkormányzati választásokra elõremutató jelentõségû változás, akkor tulajdonképpen ennek a törvénymódosításnak inkább a leendõ õszi önkormányzati választások felé van üzenete."
Képviselõtársaim, milyen üzenete lehet egy törvénynek? Egy olyan törvénynek különösen, ami egy ciklus elsõ-második törvénye. Jól emlékszem, 1990-ben az összeült parlamentünk elsõ törvénye 1956 októberi forradalmának a törvénybe iktatása és nemzeti ünneppé nyilvánítása volt. Gondolják át: milyen üzenetet hordoz a magyar parlament készülõ elsõ törvénye? Egy olyan törvény, amelyet a rendkívüli ülésszak alatt tárgyalunk, amely ügyrendi problémákkal terhes, hiszen a benyújtás és az ülés között nem telt el a nyolc nap sem, ahol nem tudták az elõterjesztõk csatolni az érdekképviseleti szervezetek véleményét, és a parlament öt százalékát sem kitevõ képviselõt érint, ha a hatályba léptetés úgy marad, ahogy az elõterjesztõk ezt javasolták. Hadd idézzem még egyszer Bihari úr szavait: "nem stílusos" ez a törvénymódosítás. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)