DR. HACK PÉTER, az alkotmányügyi, törvény-elõkészítõ, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelettel tájékoztatom a Házat arról, hogy az Országgyûlés alkotmányügyi bizottsága ma reggel, illetõleg az ebédszünetben megtárgyalta a módosító indítványokat, amelyek a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl szóló törvényhez érkeztek.
Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az együttes jelentés bizonyos értelemben korrekcióra szorul. Az együttes jelentésben rögzítette a bizottsági osztály, hogy az alkotmányügyi bizottság a jelentés 1. pontjában szereplõ, Csapody képviselõ úr által beterjesztett módosítást nem támogatta, egyharmad támogatást sem kapott. Ennek az volt az oka, hogy azt a módosító javaslatot, ami ezzel szorosan összefügg, érdemben nem támogatta a bizottság, és az arra leadott szavazatok kiterjedtek a jelentés 1. pontjában szereplõ javaslatra is.
Ugyanakkor a jelentés 4. pontjában Deutsch Tamás által benyújtott javaslatot a bizottság ülésén a Fidesz képviselõje szóban pontosította, és ott a pontosított szöveg kapcsán az 1. §-ra vonatkozó hivatkozást támogatta a bizottság.
Tisztelettel azt kérem, hogy ha szavazásra bocsátja a tisztelt elnök úr a kérdést, akkor a jelentés 4. pontjánál a keretben lévõ megjegyzést úgy tegye fel szavazásra, hogy ez tartalmilag megegyezik Csapody képviselõ úr 1. pontban jelölt módosításával. Ebben az összefüggésben bizottságunk támogatta ezt az indítványt is. Elnézést ezért a zavarért. Tehát "a továbbiakban tv." rövidítés kerüljön bele a szövegbe, ezzel a Szájer-Deutsch-féle javaslatnál egyetértettünk. Nem tudom, mi van a forgatókönyvben, de azt javaslom, hogy errõl a kérdésrõl összefüggésben szavazzunk.
Egyebekben tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy nagyon színvonalas, a pro és kontra érveket hosszan, részletesen és nagyon színvonalasan felsorakoztató vita volt a részletes vitában is, a bizottságon belül az általános vitához képest az álláspontok lényegesen nem változtak meg. Ennek megfelelõen az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz képviselõcsoportja támogatta az elõterjesztést, a kereszténydemokrata képviselõk tartózkodtak, az MDF és a Kisgazdapárt képviselõi ellenezték a törvényjavaslatot.
Itt a bizottsági tárgyalás ismertetésekor újra vissza kell térnem arra a kérdésre, amirõl délelõtt már szó volt, a szakmai érdekképviseletek véleményének megismerésére. Ahogyan délelõtt már tájékoztattam a Házat, a bizottság ülésén négy szakmai érdekképviselet fejtette ki véleményét. Ebbõl a négy érdekképviseletbõl három testületi véleményt ismertetett. Ez a három: a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselõk Szövetsége, valamint a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége.
Ezek az érdekképviseletek testületi véleményként tájékoztatták a bizottságot arról, hogy az elõterjesztéssel nem értenek egyet, nem tartják indokoltnak az összeférhetetlenség feloldását. Elmondták a javaslattal szembeni rövid érveiket, amelyek nagyjából megegyeztek azokkal az érvekkel, amelyeket itt a plénumon is hallhattunk.
(13.30)
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is jelen volt a bizottság ülésén, aki a magánvéleményét mondta el. Õ sem ért egyet a javaslattal. Volt olyan vélemény is - mint ahogy délelõtt is elhangzott -, hogy a társadalmi megbízatású polgármestereknél támogatják az összeférhetetlenség feloldását, a fõfoglalkozású polgármestereknél nem. A bizottsághoz két önkormányzati szövetség, érdekképviseleti szövetség eljuttatta írásos véleményét; a Községi Önkormányzatok Szövetsége, valamint a Magyar Faluszövetség támogatja a benyújtott javaslatot, egyetért az abban foglaltakkal.
Tisztelt Ház! Ezt azért tartottam fontosnak ismét ismertetni, mert a bizottság ülésén a jelenlévõ képviselõk ezt megismerhették, az írásbeli szöveget is kézhez kapták. S ezt követõen a plenáris ülésen elhangzott az a felvetés, hogy írásban is kapjuk meg a véleményeket, ami két esetben áll írásban is rendelkezésre. Mindkét eset kisebbségi álláspontot képvisel a szövetségek között. A négy, szóban elhangzott véleményt a jegyzõkönyvbõl kellene reprodukálni, ennek azonban technikai akadályai vannak. Ha ezt a véleményt - aminek az elõbb ismertettem a tartalmát - a Ház írásban meg kívánná tekinteni, akkor még körülbelül négy-öt órányi idõt kellene várni. Egyébként úgy ítélem meg, hogy a vélemény ismertetésre került. A vonatkozó jogszabályok semmifajta kötelezettséget nem írnak elõ arra, hogy a Háznak írásban meg kell kapnia ezeket a véleményeket. Ezért én tisztelettel azt javaslom, döntse el a tisztelt Ház, ragaszkodik-e ahhoz, hogy írásban megismerje ezeket a véleményeket, hogy a vélemények tartalmának ismeretében - még egyszer hangsúlyozom, hogy a bizottsági tag képviselõk jelen voltak és ugyanazt hallották, amit a jegyzõkönyv rögzít, és amit a többi képviselõ is -, tehát a vélemények ismeretében a Ház úgy ítéli meg, hogy megismerte a véleményeket és ennek alapján dönt.
Egyben azt is szeretném jelezni a tisztelt Háznak, hogy a hatályos házszabályok nem szólnak arról, hogy az érdekképviseletek véleménye egyáltalán hogyan kapcsolódhat be a Ház munkájába. Szeretném jelezni, hogy az önök által is ismert módon folyik a Házszabály elõkészítése, amely ezt a kérdést rendezni szánja, és lehetõséget kíván teremteni arra, hogy az érdekképviseletek véleményét azok a képviselõk, akik akarják, megismerhessék. Ez azért is fontos, mert például a bizottságban vita alakult ki arról, hogy az adott kérdéssel kapcsolatban egyáltalán mely önkormányzatok véleményét kell megismerni. Erre nincsen jogszabályi rendelkezés. Hét országos önkormányzat van, mind a hét kapott értesítést, mind a hét kifejtette a véleményét részint írásban, részint szóban. Voltak közülük olyanok - mint ahogy elhangzott -, akik csak az önkormányzati bizottság ülésén voltak jelen, voltak, akik az alkotmányügyi bizottság ülésén is. Tehát ez egy házszabályilag rendezetlen kérdés, és az új Házszabály feladata lesz ennek a kérdésnek a rendezése. Azonban az valóban sajnálatos, hogy az elõterjesztõk nem szerezték be elõzetesen ezt a véleményt, ezért kifejezték sajnálkozásukat a bizottság ülésén is. A jövõben a jogalkotási törvényben is egyértelmûbben kell errõl a kérdésrõl szólni, hogy kinek, mikor, milyen formában mit jelent ez a véleménykikérés. Én úgy ítélem meg, hogy a lehetõségekhez képest a Ház minden tagja megismerhette az önkormányzatok véleményét, megismerhette azt, hogy a véleménynyilvánítók közül kettõ írásban egyetértett, négyen pedig szóban ellenezték, ebbõl három volt testületi vélemény, és az önkormányzati bizottság ülésén még egy testület a testületi véleményt szóban helyeslõleg, tehát egyetértõleg terjesztette elõ. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét és ennek alapján a módosító indítványok elbírálását. Köszönöm szépen. (Taps.)