DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! A részletes vitában kényszerültem szólni ismételten az érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatban, hiszen az általános vitát úgy zártuk le, hogy ezt követõen foglalkoztak még ezzel a kérdéssel a bizottságok.
Ezzel az önkormányzati vonatkozással kapcsolatban mindenféleképpen szeretném elmondani a különvéleményemet. Nem értem azt a sietséget, amely belekényszerítette a Házat abba, hogy ilyen kényelmetlen helyzetbe kerüljünk, mint ahogy került ma az Országgyûlés is és a bizottságok is. Megpróbáltuk azt a látszatot kelteni, hogy eleget tettünk a jogalkotási törvénynek; megpróbáltuk azt a látszatot kelteni, hogy eleget tettünk az önkormányzati törvénynek az érdekvédelmi szervezetek véleményének kikérésével. Tegnap kaptak értesítést.
Még egy észrevételt teszek. Az a vélemény, amit írásban kiküldtünk, Kovács Sándorné közelnök-polgármester, Sásd, mindvégig a saját észrevételeire hivatkozik. Egy szóval nem említi meg ebben a levélben, hogy ez nem a saját véleménye, hanem esetleg ez egy testületi vélemény.
A másik, írásban kiosztott véleményrõl elmondta álláspontját Torgyán József úr.
Két olyan párt frakciója részérõl nyújtják be a javaslatot, amelyik - hihetetlen társadalmi konszenzusra kívánja építeni az elkövetkezõ négy év politikáját, és itt, ha nem is lenne törvényi elõírás - sem a jogalkotási törvény részérõl, sem az önkormányzati törvény részérõl - pusztán e konszenzuskeresés alapján is elvárható lett volna, hogy az önkormányzatok érdekvédelmi szervezeteinek véleményét megkérdezzék, beszerezzék. Elsõsorban nem volt rá akarat. Nyilván az elõterjesztõk a saját padsoraikban ülõ képviselõk véleményét jól ismerték, és úgy gondolták, hogy ez az egész ország véleménye. Engem nagyon meglepett a mai napi bizottsági eredmény, hogy azok az országos érdekvédelmi szervek, amelyek nem a kis önkormányzatokat, nem a településeket, nem a falvakat képviselik, hanem a megyei jogú városokat és az országos városokat képviselõ érdekvédelmi szervezetek egyöntetûen elutasítólag, mi több - akár politikai, akár szakmai kérdésnek minõsítették ezeket a javaslatokat - mindannyian ellenkezõleg foglaltak állást. S miután a Ház egyszer már szavazott arról, hogy elegendõ információval rendelkezik, én ott, az alkotmányügyi bizottság ülésén kaptam kézhez egy érdekvédelmi szervezet véleményét. Azt hittem, ez kiosztásra került, ezért elnézést kérek, valószínü, hogy én kaptam egyet. Ebbõl azért felolvasnék néhány dolgot. (Olvassa.)
"A Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselõk Szövetségének észrevételei..." - ez már testületi vélemény.
"A polgármesteri tisztség ellátásának..." - innen nem mondom. ... "Megítélésünk szerint az országgyûlési képviselõi és a polgármesteri funkció egyidejû betöltése mind elméleti, mind gyakorlati oldalról vitatható. Az államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elveivel ellentétes, hogy a törvényhozó és az újabban új hatalmi ágként is definiált, de jelenlegi szerepkörét tekintve jórészt végrehajtó feladatokat ellátó önkormányzati pozíciók összekapcsolódjanak.
A gyakorló polgármesterek szempontjából a két funkció egyidejûleg szakmailag, politikailag igényes, a feladatoknak maradéktalanul való ellátása megoldhatatlan. Az Országgyûlés általunk ismert munkarendje nem teszi lehetõvé a polgármesteri szándékok szerint tovább növekvõ feladatok folyamatos ellátását s joggal ellenérzést vált ki a településeken a terv szerint a lakosság által közvetlenül választott polgármesterek állandó távolléte.
Nem praktikus megoldás, hogy majd az alpolgármester viszi az ügyeket, hiszen nem a település elsõ számú vezetõje. Az önkormányzati érdekérvényesítésnek, érdekképviseletnek nem a törvényhozásban, személyeken keresztül való megjelenése a megoldás. Ez sokkal inkább egy konkrét település vagy egy adott önkormányzati szint érdekeinek a kizárólagos képviselete lesz, a többi önkormányzat, illetve az általános önkormányzati érdekek rovására.
(13.50)
Az Országgyûlésben országgyûlési képviselõhöz nem jutó települések eleve hátrányos helyzetbe fognak kerülni. Meggyõzõdésünk, hogy az önkormányzatok általános és sajátos érdekeit integráltan megjelenítõ önkormányzati szövetségeknek kell garanciákat kapniuk a megfelelõ partnerségre és a társadalmi, állami érdekegyeztetésben való megjelenésre a törvények elõkészítésében. Kompromisszumként el tudjuk képzelni, hogy az országgyûlési képviselõ lehetne polgármester, ha ennek megszorító törvényi feltételei vannak. Így például csak társadalmi megbízatású polgármester lehet egyidejûleg országgyûlési képviselõ. A két tisztség egyidejû ellátása azonban nem járhat teljes körû javadalmazásokkal, hiszen egyik helyen sem fog teljes munkaidõben dolgozni. A képviselõtestület kapjon törvényi felhatalmazást arra, hogy az országgyûlési képviselõ polgármestertõl megvonhasson hatásköröket az önkormányzati munka folyamatossága érdekében. A polgármester országgyûlési képviselõsége alatt csak a testülettel kapcsolatos hatáskörét gyakorolhatja, a polgármesteri hivatal irányítására vonatkozó jogosítványait köteles szüneteltetni" - stb. Aláírás: dr. Gémesi György a MÖSZ elnöke.
Még egy dolgot szeretnék azért kiemelni. Annak ellenére, hogy az önkormányzati érdekvédelmi szervezetek határozott, elutasító véleményt terjesztettek elõ a bizottságokon, sem az elõterjesztõ, sem a bizottság a döntését nem változtatta meg, mi több, úgy tûnik, hogy pontosan az õ érdekvédelmi szervezetük akarata ellenére fog megszületni ez a törvény.
Én tisztelettel kérem az elnök urat - miután semmi nem indokolja, hogy a mai napon ebben a kérdésben döntést hozzunk, az érdekvédelmi szervezetek egy része még nem is nyilatkozott -, hogy a részletes vitát ma ne zárja le. A továbbiakban is adjunk lehetõséget az érdekvédelmi szervezeteknek a véleményük megküldésére és arra, hogy ezzel a képviselõ urak és hölgyek megismerkedhessenek.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)