KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) elõterjesztõ: De ha ez nem így van, akkor folytatnám. Tehát itt volt egy ellentmondás. Ez az ellentmondás végigvonult a parlament idõszakán, ez a vitakérdés több alkalommal felbukkant. Most valóban az a helyzet, hogy van egy javaslat, ami ezt az ellentmondást kívánja feloldani, és hangsúlyozom mégegyszer, itt egy nagyon lényeges kérdésrõl van szó.
(15.00)
Én ennek megfelelõen értékelem ezt a vitát, levonva belõle azokat a törekvéseket, amelyek idõt akartak húzni. Itt valóban konstruktív ellenérvek is elhangzottak és természetesen megfelelõ érvek is hangzottak el a javaslat mellett.
Ami az önkormányzati szövetségek véleményét illeti, meg kell állapítanunk, hogy az önkormányzati szövetségek véleménye megosztott ebben a tekintetben. Én egyetértek Szigethy Pista képviselõtársammal, nem jogi, hanem... (Szigethy István: Köszönöm.) ...Szigethy István képviselõtársammal. (Derültség.) Ezek valóban nem jogi ellenérvek voltak, hanem technikaiak: azt a kérdést feszegetik, hogy ellátható-e ez a két funkció együtt.
Itt a vitában megintcsak elhangzott: számos országban különbözõ módokon szabályozzák ezt a kérdést. Van, ahol összeférhetetlenséget állítanak fel, van, ahol nem állítanak fel összeférhetetlenséget. Többnyire az adott ország történelméhez kapcsolódnak ezek a fajta javaslatok, mint ahogy azok is, amelyek a minisztert kizárják a képviselõségbõl vagy nem zárják ki. Magyarországon e tekintetben korábban különbözõ szabályozások érvényesültek, mondjuk 1938-ban olyan törvény született, amely kizárta a fõpolgármestert, az alispánt és különbözõ önkormányzati képviselõket abból, hogy országgyûlési képviselõk legyenek abban a körzetben, ahol az önkormányzati vezetõ tevékenységüket ellátják. Más körzetben például lehettek. Korábban másfajta szabályozások érvényesültek.
Az önkormányzati szövetségek egy része ellenzi a javaslatot, egy másik része... (Gáspár Miklós: Többsége!) Tehát egy része ellenzi a javaslatot, egy másik része most ellenzi a javaslatot, de a késõbbiek során megengedhetõnek tartja, egy harmadik része pedig azt mondja, hogy a javaslat helyes és támogatható.
Azt a kérdést, hogy alkotmányellenes-e a javaslat vagy sem, itt már többen érintették. Az Alkotmányból nem vezethetõ le ez az összeférhetetlenség. A kétharmados törvénnyel meghozott, képviselõi jogállásról szóló törvény nem zárja ki ezt a lehetõséget. Ami pedig a visszamenõleges hatállyal kapcsolatos észrevételeket illeti, Dornbach Alajos képviselõtársam a vitában erre a kérdésre megadta a választ.
Én végigkérdeztem azokat az Alkotmánnyal foglalkozó képviselõtársaimat, akik az elmúlt négyéves ciklusban több alkalommal tettek az elõterjesztett törvényjavaslatokra vonatkozó alkotmányossági észrevételt, és utólag kiderült, hogy igazuk volt. Õk megnyugtattak engem a tekintetben, hogy a javaslat semmiképpen nem tekinthetõ alkotmányellenesnek. Ha azonban egyes pártok részérõl ilyen kételyek, aggályok merülnek fel, helyesnek tartanám, ha õk az Alkotmánybírósághoz fordulnának a késõbbiek során, és egy ilyenfajta kontrollnak alávetnénk ezt a törvényjavaslatot.
Ez azonban nem kell, hogy megakadályozzon minket abban, hogy ma ebben a kérdésben az Országgyûlés határozatot hozzon. Kérem tehát képviselõtársaimat, hogy támogassák az eléjük terjesztett törvénymódosító javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)