GYIMÓTHY GÉZA (FKgP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Országgyûlés! A kormányprogram bevezetésének második mondatában ez olvasható: "A kormány elkötelezi magát a meghatározó politikai erõk által 1989-ben eldöntött átalakulás, a magántulajdon túlsúlyán alapuló piacgazdaság mellett." Örömmel olvassuk, hogy a kormány kitüntetett szerepet szán az agrárágazatnak, de a mezõgazdaságról szóló kormányprogramból a korábbi évtizedek szocreál szürke optimizmusa sugárzik.
A kormány agrárpolitikájának célja, hogy legalább évi 3 milliárd dollár exportot megalapozó mezõgazdaság jöjjön létre. A cél üdvözlendõ, és egyetértünk vele, de a korányprogramban a megvalósításhoz vezetõ út csak a régi május elsejei jelszavak szintjén található. Nem fogalmazza meg határozottan a kormányprogram, hogy e mély gazdasági válságból kivezetõ út alapkövetelménye az állami termelõi vagyon tisztességes, hasznot hajtó privatizálása. Ha az új kormányzat nem szakít az elmúlt évek nemzet- és gazdaságpusztító privatizálási gyakorlatával, például ami a növényolajiparban is történt, akkor a mezõgazdaság talpraállítása csak vágyálom lehet. A Független Kisgazdapárt 1992. április 25-i hatalmas tüntetésén is erre hívta fel a társadalom figyelmét, de sajnos a hatalomban lévõk semmit sem változtattak.
A kormány szektorsemleges agrárpolitikát hirdet, de a szerkezetváltás legfõbb mozgatói csakis a magánvállalkozások lehetnek. Úgy gondoljuk, hogy a kormány agrárpolitikájának az igazi célja az kell legyen, hogy a mezõgazdaságban termelõ, becsületesen dolgozó emberek tisztességesen meg tudjanak élni. Tán nem a szövetkezetet kell támogatni, hanem a szövetkezetben és a magángazdaságban dolgozó, termelõ, kínlódó, vergõdõ embert! Alanyi jogon kellene támogatni, és szakítani kellene az elmúlt négy év rossz gyakorlatával, nem pályázatok útján adni támogatásokat, mert a hat általánost végzett vagy egyszerû végzettségû emberek nem tudnak bonyolult pályázatokat elkészíteni, hanem a vergõdõ, kínlódó, verítékben küzdõ termelõt kell alanyi jogon támogatni. Esélyegyenlõséget kell tehát biztosítani a termelõszövetkezetek és jogutódjaik mellett a kialakulóban lévõ mintegy 60 ezer családi gazdaság számára, melyek többsége pénz és termelõeszköz híján nem tud indulni, csak vergõdik.
Ahol lehetõség van, javasoljuk a szociális földalapok létrehozását, azaz az önkormányzatok kezelésébe kellene adni olyan, a kárpótlási alapból visszamaradó földterületet, amelyet a rászorultság alapján az önkormányzat használatba adhatna. Ezen a használatba adott földön a döntõen munkanélküli családok a legszükségesebb élelmet kevés segítséggel - vetõmag, a terület gépi szántása stb. - megtermelhetnék a falugazdász-hálózat segítsége és ellenõrzése mellett.
Egyetértünk abban, hogy a kormány egyszerûsíteni kívánja és akarja az adóztatás rendszerét, megszüntetni javasolja a központi földadót és a tartós beruházások adóterhelését. Véleményünk, hogy a bürokrácia lebontása, az adminisztráció könnyítése, az adókedvezmények, a fejlesztési, a beruházási, az exporttámogatások segíthetik elõ a vállalkozási kedvet.
A termelõk jelenlegi kiszolgáltatott helyzetének javítására, a lánckereskedelem - rabló lánckereskedelem - visszaszorítására javasoljuk, hogy állami segítséggel létre kell hozni a szerzõdéses termeltetési rendszert. Olyan agrárpénzintézeti rendszert kell állami segítséggel létrehozni, amely nemcsak pénzt helyez ki hatalmas kamatra, hanem kereskedõházi tevékenységet folytat és biztosítja a termelõk értékesítési biztonságát.
Nem foglalkozik sajnos a kormányprogram a magyar mezõgazdasági gépgyártással, a traktorgyártással. Az idõ rövidsége miatt csak annyit tudok mondani, a Független Kisgazdapárt véleménye szerint mindenképp újra kell indítani a magyar traktorgyártást. Itt megjegyzem, hogy a jelenlegi magyar traktorpark olyan, mint egy állatkert - a külföldrõl behozott, használt traktorokra gondolok. Újra kell tehát indítani a magyar traktorgyártást.
Hasonlóan nem tér ki a program részletesen az állattenyésztés problémáira, a genetikai alapok rendbetételére, az apaállattartás, -gondozás támogatására. Zugkanokkal, zugménekkel nem tudunk bejutni az Európai Unióba; ezt a szakemberek értik, és tudnak az állattenyésztés genetikai tönkremenetelérõl. Ebben nyilván nemcsak az elmúlt négy év, hanem a korábbiak is közrejátszottak. Az emberek többsége zugkanokat, zugméneket tart, s gyakorlatilag a tenyésztési munka csökkent. Itt az átvételi árakban sem érzõdik a kiváló minõségi tenyésztési háttér.
A haladéktalanul elvégzendõ kormányzati teendõk között szerepel a szövetkezetekrõl szóló törvénymódosítás felülvizsgálata. Nagyon félünk, hogy ez a termelõ típusú szövetkezetek visszarendezõdéséhez vezet, hiszen a teljes munkajogi függõség mellett a szövetkezeti demokrácia a legtöbb helyen igazából nem tudott érvényesülni.
Nem értünk egyet azzal sem, hogy az agrárkamarai elõkészítõ bizottságokba valamennyi érdekképviseleti szerv a termelési és piaci részesedésének megfelelõ súllyal küldhessen delegátust, hiszen a most induló magántermelõk így hátrányos helyzetbe kerülnek.
Támogatjuk azt a törekvést, hogy a közraktározás feltételei biztosítva legyenek, s egyetértünk az étkezési búza exportjának támogatásával, akárcsak a garantált árak és a kvóták biológiai ciklushoz igazodó meghirdetésével.
Sürgetjük a kárpótlási és részarány-földalapok kijelölését, kimérését. Örömmel olvassuk, hogy ez a kormányprogramban is szerepel.
Nagyon fontosnak tartjuk exportunk érdekében is, hogy minél hamarabb megszülessen élelmiszertörvényünk. Elõ kell segíteni, hogy a fõfoglalkozású agrárnépesség tulajdonszerzéssel és bérlettel minél gyorsabban újra mûködõ és versenyképes gazdaságokat, üzemeket hozhasson létre, figyelembe véve a különbözõ ágazatok sajátosságait.
(14.10)
Garantálni kell azt is, hogy a földtulajdonosok szabadon dönthessenek arról, hogy egyénileg, társas vagy szövetkezeti rendszerben akarnak-e tevékenykedni. Az aktív szövetkezeti tagokat, úgy mint a magángazdálkodókat alacsony kamatozású hitelekkel támogatni kell, hogy egyénileg vagy közösen megvásárolhassák a különbözõ üzletrész-tulajdonosoktól azok üzletrészeit.
Végezetül: nem értünk egyet azzal, hogy a földtörvény átdolgozásával a kormány lehetõvé kívánja tenni a jogi személyek földtulajdon-szerzését. Véleményünk szerint ez merénylet lenne a magyar nemzeti érdekek ellen, hiszen így külföldi személyek is rendelkezési joghoz juthatnának a vegyesvállalatok révén a magyar termõföldre. A külföldiek vonatkozásában mind a tulajdonszerzést, mind a földhasználatot határozottan ellenezzük, mert ha az élelmiszeriparunk rabló privatizációs gyakorlata szerint történne a földtulajdon-szerzés is, az nemcsak mezõgazdaságunk, hanem hazánk tönkretételét is eredményezné. Védjük meg szülõföldünket! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)