Bihari Mihály Tartalom Elõzõ Következõ

DR. BIHARI MIIHÁLY (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége által benyújtott kormányprogram egyik legnagyobb érdeklõdést kiváltó célkitûzése: új alkotmány kidolgozása és elfogadtatása 1995 második félévében.

Tudjuk, az alkotmány nem ajándék a népnek, nem is szakmai rutinfeladat, sõt nem is a jogalkotási terv egyik teljesítendõ feladata. Jogtörténeti jelentõségû, a politikai és a társadalmi berendezkedést meghatározó erejû jogalkotó munka. Az új alkotmány Magyarország második írott alkotmánya lesz az 1949. évi XX. törvény után. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy a magyar államiságnak ne lettek volna meg az alkotmányos alapjai, közjogi rendszere és sarkalatos intézményei 1949 elõtt.

Közjogászaink szerették korábban a magyar úgynevezett történeti alkotmányt Anglia alkotmányos rendszerével összevetni, mivel mindkettõ történelmileg kialakult, alkotmányos erejû normák összességébõl állt, illetve áll, anélkül, hogy egyetlen jogi norma foglalná magában az alkotmányos szabályokat. Az elsõ magyar alkotmányról, annak kritikájáról a jogászi szakma és a politikai közítélet lényegileg minden fontosat elmondott. Tudjuk, hogy lényegileg fordítói munka eredménye volt az 1949. évi XX. törvény, ideológiai dekrétumok összessége, normatív erõ nélkül. Ebbõl a törvénybõl mára, a ma hatályos alkotmányban szinte semmi nem maradt.

1989-tõl, a politikai és a jogi rendszerváltás felgyorsulásától a folyamatos alkotmányozás állapotában volt a magyar parlament és a magyar kormányzat. Nemcsak az alkotmány tartalma és szövege változott meg, hanem olyan új alkotmányos erejû és jelentõségû törvények elfogadtatására került sor, mint a párttörvény, az egyesülési törvény, az Alkotmánybíróságról szóló törvény vagy a büntetõ törvénykönyvnek a többszöri módosítása.

Az alaptörvényen, az alkotmányon túl mintegy tucatnyi más törvény adja a magyar alkotmányos berendezkedés alapját. Az alkotmánytörvény és a kapcsolódó törvények megteremtették a demokratikus jogállam, a parlamenti demokrácia, a versengõ többpártrendszer, az emberi jogok érvényesülésének normatív alapjait és garanciáit. Az alkotmány és az alapvetõ törvénykönyvek módosítása következtében teljesen átalakultak Magyarország tulajdoni, tulajdonjogi rendszere és szabályai, a gazdálkodás rendje és annak szabályai.

Joggal vetõdik fel a kérdés ezek után, hogy kell-e új alkotmány vagy sem. Szükség van-e új alkotmányra vagy sem? Azt gondolom, hogy kell, és ezt több párt is elismerte akkor, amikor az elmúlt években szorgalmazták egy új, komplex alkotmánytörvény és a hozzá kapcsolódó alkotmányos jelentõségû törvények kidolgozását, illetve részbeni revízióját, új magyar alkotmányjogi rendszer megteremtését.

Az új alkotmány nyilván át kell vegye és meg kell õrizze a jelenlegi alkotmányos berendezkedés alapvetõ és bevált elemeit, figyelemmel kell legyen a magyar alkotmányosság történeti tradícióira, de ugyanakkor elõremutató is kell legyen. Mind az úgynevezett politikai deklaratív, mind az ideológiai alkotmánytörvények felett eljárt az idõ. Olyan alkotmányra van szükség, amely valódi jogi norma, szabályaira akár közvetlenül konkrét bírói ítéletek alapíthatók.

Az új alkotmány értékközpontú és értékszemléletû kell hogy legyen. Nemcsak szellemisége, de konkrét rendelkezései is magukban kell hogy foglalják az egyetemes emberi és politikai szabadságértékeket, a demokratikus jogállam sajátos jogi értékeit oly módon, hogy ez az értékrendszer normatív jogi alapként funkcionáljon a jogalkotás és a jogalkalmazás számára egyaránt, de jogi kultúrát és jogi szemléletet formáló szerepe kell hogy legyen a társadalmi jogtudat felé.

A jogi normatív jellegû és értékszemléletû alkotmány három konszenzusra, háromféle legitimációra kell hogy épüljön. Egyrészrõl meg kell teremteni - szakmai viták sorozatán keresztül - az alapvetõ kérdésekben a szakmai konszenzust, a jogász szakma és hivatás mûvelõinek szakmai egyetértését, természetesen csak a legfontosabb kérdésekben. Másrészt elengedhetetlen a politikai konszenzus megteremtése a parlamenti elfogadás során.

Az új alkotmányhoz nem elegendõ legitimációs alap, a számszerûen megteremthetõ kétharmados képviselõi többség, hanem ezen túl valódi hatpárti megegyezésre kell törekedni az alapvetõ kérdésekben.

Végül az új alkotmányt, fõleg annak szellemiségét és értékeit el kell fogadtatni a magyar társadalom túlnyomó többségével, aminek eszköze lehet a fõbb elemeknek népszavazáson való megerõsítése, esetleg az 1998-ban megválasztásra kerülõ, új parlament általi elfogadtatása is.

Az új magyar alkotmánynak van mire támaszkodnia; ismernünk kell más országok alkotmányjogi rendszerét, de azt is tudnunk kell, hogy nincs alkotmányos minta és berendezkedés, amelyet mechanikusan átvehetnénk, mint ahogy például a Code Civilt átvették a múlt században Romániában, vagy ahogy több országban elõfordult, hogy a belga alkotmányt - mert éppen az tetszett nekik a legjobban - egy az egyben hatályba léptették.

Azok a megoldások hasznosíthatók számunkra más országok alkotmányjogi rendszereibõl és megoldási módjaiból, amelyek a magyar feltételeknek megfelelnek. Hadd idézzem Bibó Istvánnak azt a gondolatát, amelyet az USA alkotmányát kidolgozó alkotmányozó honatyák munkájáról mondott és írt. Azt mondta, hogy nem azért követték az alkotmányt elkészítõ atyák és alkalmazták olyan következetesen az európai teoretikusok elméleteit a hatalommegosztásról és másról, mert doktrinér kötelezettségüknek tartották azt követni, hanem azért, mert ezek az elvek feleltek meg az akkor kialakult történelmi és társadalmi feltételeknek.

Az új magyar alkotmányt ezen túl harmonizálni kell a nemzetközi jog rendszerével, az általunk már elfogadott emberi jogi egyezményekkel, az Alkotmánybíróság iránymutató határozataival, de harmonizálni kell az új alkotmányt a magyar belsõ joggal is, mivel az új magyar alkotmányhoz kapcsolódóan mintegy tucatnyi törvényt kell egyidejûleg módosítani, az alkotmánnyal összhangba hozni.

A most megválasztott magyar parlament tehát jogtörténeti jelentõségû feladatra vállalkozik az új alkotmány kidolgozásával és elfogadásával. Az új alkotmány és alkotmányos jogrendszer megteremtése a kormányprogram része, de nem a kormány vagy a kormánypártok feladata csupán, hanem remélhetõleg a parlament egészének mûve lesz.

Kívánom, hogy az új magyar alkotmányt végül is 386 képviselõ alkossa meg, fogadja el, érezze magáénak úgy, mint a magyar demokrácia, az emberi szabadságjogok és a magyar alkotmányjogi rendszer alaptörvényét.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage