DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportprogram egyes részleteihez kívánok hozzászólni. Szeretném azt elõre elmondani, hogy a közoktatási részt fogom bõvebben elemezni.
Néhány általános megállapításom: már nagyon sokan elmondták, ennek ellenére én is elmondom, hogy ez az anyag a nyilvánvaló közhelyek, az általánosságok, a vágyak és megalapozatlan ígéretek nem túl szerencsés egyvelege.
Második megállapításom: a tervezet eme részébõl teljesen hiányzik a reális, igazi helyzetértékelés - mondhatnám úgy is, hogy teljes a tájékozatlanság a konkrét helyzetet illetõen. Félreértés ne essék: nem még bõvebb írásos anyagot szeretnék - isten ments -, de az azért mégis elvárható lenne, hogy egy kormányzásra készülõ koalíció szakértõi ismerjék szakterületük helyzetét, realitásait, gyakorlatát. Alapvetõ követelmény, hogy tudják, milyen törvények, rendeletek, gyakorlati megoldások születtek az elõzõ idõszakban, másrészt tudják azt, hogy mit is akarnak igazából átalakítani.
(9.20)
Ebben a programban a nyitott kapuk erõteljes döngetése folyik, másrészt pedig a megalapozatlan ígéretek halmazata. Fontos, megvalósítandó feladatként határoznak meg a programban olyan dolgokat, amelyek már régen megvalósultak, másrészt a készítõk nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy melyek a legfontosabb feladatok.
Visszatérve a helyzetelemzés kérdéseire: tervezni - igen tisztelt koalíció - csak reális helyzetelemzésre támaszkodva lehet. Tehát kérem, hogy ne általános megállapításokkal traktáljanak és vágyaik tárházát sorakoztassák fel. Vágyaink nekünk is vannak. S bízom abban, ha önök erre a programra támaszkodva fogják az elkövetkezendõ négy évet vezérelni, akkor eme vágyaink '98-ban megvalósulnak.
A harmadik és egyben legsúlyosabb kifogásom, hogy az egész anyagból erõteljesen sugárzik valamilyen megfoghatatlan indíttatású átalakítási vagy talán visszaalakítási vágy, kényszer, vagy talán a leghelyesebb: visszaalakítási, átalakítási düh. Kulcsszavai: átalakítás, felülvizsgálat, gyökeres átalakítás és így tovább. Érdemes lenne megszámolni, hogy ezek a kifejezések hányszor fordulnak elõ.
A program oktatással kapcsolatos eme szemléletmódja erõteljesen megkérdõjelezi az oly gyakran hangoztatott demokratikus konszenzusra való törekvést.
A továbbiakban, a teljesség igénye nélkül, néhány konkrét kifogás. Azt már megszoktuk, hogy a baloldali pártok mindig elõjönnek a világnézeti semlegesség bûvös jelszavával, de a tervezetben a megszokottnál is gyakrabban szerepel.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha ezt a bûvös szót valami más szinonímájaként, például szilárd marxista világnézet, vagy szélsõséges kozmopolitizmus alapján akarják megjeleníteni, úgy rendben van, de egyébként nincs semmi értelme. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Az alkotmányban benne van! - Folyamatos moraj a bal oldalon.) A dolognak jogalkotói szempontból nincs értelme, mert a '93-ban elfogadott közoktatási törvény világosan rendelkezik errõl a kérdésrõl. Úgy fogalmaz, hogy állami vagy önkormányzati iskolákban az oktatás nem lehet elkötelezett valamely világnézet mellett. Pedagógiai szempontból viszont a világnézeti sokszínûség szükséges.
Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt javasolja: közoktatásunkat úgy szervezzük, hogy abban ne semleges embereket, hanem gondolkodni képes férfiakat és nõket neveljünk.
Nem világos, hogy a kormány milyen iskolaszerkezetet akar. A program szavakban hatékonyabb állami támogatást ígér, de figyelmesen olvasva az anyagot, észrevehetjük azt is, hogy a koalíció ki akar bújni az állami felelõsségvállalás alól, csak a hatalmi jogosítványokat akarja, de a kötelességet, a felelõsséget nem. Ennek kitûnõ példája a szakmai ellenõrzés ismételten jogkör nélküli szaktanácsadásra való visszaalakítása.
Nem elsõsorban a tankerületi oktatásügyi központok érdekében szólok, hanem arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy sehol a világon nem létezik olyan közoktatási rendszer, amelyben nincs szakmai ellenõrzés. A formai és tartalmi részletekbe most ne menjünk bele, ez egy szakmai vita kérdése.
Szeretném azt mondani, hogy az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is - és itt a kötelesség szót húzom alá - az, hogy a fõfelügyeleti jogát gyakorolja, errõl a választók, a szülõk, a gyermekek és az önkormányzatok érdekében nem mondhat le. Óvnám tehát attól a tisztelt koalíciót, hogy az átszervezést angolszász mintára tegye meg, ami az anyagból szintén kiviláglik, mert ezt a magyar településszerkezet nem teszi lehetõvé.
A közel háromezer kisebb településen a közoktatás nem mûködtethetõ ellenõrzõ, koordináló, helyi kiskirályoktól független szervezet nélkül. Szeretném figyelmeztetni önöket erre - nem beszélve a tankerületi oktatásügyi központok megszüntetésének költségeirõl.
A korábban kádertemetõként meghatározott pedagógiai intézetek hatáskörének növelésében az eddiginél is nagyobb normatív támogatásában viszont politikai hátsó szándékot látok.
A megkötött közoktatási megállapodások törvényi szabályozásának felülvizsgálatát az egyházak és az egyházi iskolák elleni barátságtalan lépésnek tekintem. De ne csak bíráljak! Csak üdvözölni tudom azt a kitételt, idézem: "A központi költségvetés által a közoktatás céljaira biztosított normatív támogatás összegét úgy kell meghatározni, hogy országos szinten garantálja a közalkalmazotti törvény szerinti illetmények és járandóságok fedezetét." Ha ez igaz, akkor ez az oktatáspolitika egy oktatásbarát, pedagógusbarát. Végre megvalósul a közoktatás stratégiai ágazattá való átalakítása.
De szeretném azt mondani, vajon az elõterjesztõk tudják-e, hogy mindez súlyos milliárdokat jelent? Egyes szakértõk szerint mintegy 30 milliárddal növeli az állami költségvetés kiadásait.
Reménykedem, hogy ez a válasz õszinte, és a koalíció valóban meg akarja oldani ezt a problémát.
Szeretném hangsúlyozni: az elõzõ törvényben szerepel az, hogy a pedagógusok béreit és azok járulékait a központi költségvetésbõl kell fedezni, a fenntartás költségei pedig az iskolafenntartót terhelik. Ez az MSZP eredeti programjában is benne szerepel. Nem tudom, hogy miért lép vissza az MSZP ettõl az eredeti programtól, mert ez sokkal igazságosabb és elõsegíti azt, hogy az oly sokat emlegetett kiegyenlítõdés megvalósuljon.
A továbbiakban az idõ rövidsége miatt nincs módom, hogy egyéb kifogásaimat felsoroljam. Összefoglalásként csak annyit szeretnék elmondani, elismeréssel kell adóznom az érintett részeket készítõ szakértõknek, akik igazi szakértelemmel, szürkeállományuk latba vetésével készítettek egy külön-külön is rossz programból egy még rosszabb programot, egy gyakorlatban megvalósítható programot.
Mindezek figyelembevételével a program elfogadását nem javasolom.
Köszönöm a figyelmüket! (Derültség. Taps a jobb oldalon.)