KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Ház! Én az igen szûkös idekeretet nem kívánom arra felhasználni, hogy tételesen cáfoljam Csóti György képviselõtársam azon megjegyzéseit, amelyek el nem hangzott kijelentésekkel vitatkoznak, illetve látszólagos ellentmondást próbálnak felfedezni a kormányprogramban.
Nem reagálok arra a kérdésre, hogy vajon az alapszerzõdéseket jól vagy gyorsan kell megkötni. Én nem hiszen, hogy a "jól" meg a "gyorsan" feltétlenül összefügg egymással. A "jó munkához idõ kell" népi bölcsesség erre nem vonatkozik, hiszen köztudott dolog, hogy politikai akarat esetén igen rövid idõ alatt is lehet jó alapszerzõdést kötni, és évek munkájával is lehet olyan egyezményt összetákolni, amely nem szolgálja egyik fél érdekeit sem - vagy csak az egyik fél érdekeit szolgálja.
(10.00)
Pusztán egy kérdésre szeretnék reagálni, hiszen ez Kelemen András úr tegnapi sajtótájékoztatóján is elhangzott: az a vád, hogy a kormányprogram nem szól konkrétan egyes országokról - itt elhangzott egy felsorolás... Úgy gondolom, hogy azok, akik ezt a kormányprogramot figyelmesen olvassák, azok a partnerországok, amelyekre Csóti György képviselõtársam is utalt, õk pontosan tudnak olvasni egy kormányprogram külpolitikai fejezetébõl. Tudják azt, hogy egy kormányprogram nem az országok leltárát kell tartalmazza, hiszen akkor se vége, se hossza nincs a felsorolásnak; és akkor esetleg olyan vád is érheti a kormányt, mint az elõzõ kormányt érte: ha Mexikó szerepel a felsorolt országok között, vajon miért nem szerepel Svédország?
Azt hiszem, nem ez a dolga egy kormányprogramnak, hogy ilyesfajta leltárt adjon a relációkról. A kormányprogramban szándékok, törekvések, elvek, cselekvési fõirányok és ehhez adekvát gondolkodás, módszerek, eszközrendszer és stílus szerepel. És ez véleményünk szerint pontosan elég.
Miért szerepelnek országok mégis megnevezve? Azért, mert vannak olyan országok, amelyekkel alapvetõ fordulatot kell elérni a kapcsolatokban. Ezért említi a kormányprogram Szlovákiát, ezért említi Romániát vagy Jugoszláviát. És nem hisszük, hogy alapvetõ fordulatot kell elérni a kapcsolatokban a felsorolt többi országgal. Ott folytatni kell azt a politikát, amelyet az elõzõ kormány folytatott; más módszerekkel, más stílusban, más eszközrendszerekkel. Mondjuk, a tárgyalásokat mindenképpen célratörõbbé kívánjuk tenni; például nem gondoljuk azt, hogy a nyugati történelemoktatás hiányosságait magas szintû tárgyalásokon kell pótolni, ismeretek átadásával. (Taps a bal oldalon.)
De én nem ezt tartom lényegesnek. Lényegesnek azt tartom, hogy azt az utat kell folytatni cselekvési fõirányok tekintetében, amelyet - mint említettem, ha nem is adekvát módszerekkel és eszközökkel - az elmúlt négy évben ezen országok tekintetében a kormány folytatott, mely úton egyébként Magyarország nem 1990-ben indult el, hanem már a megelõzõ években.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)