DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A magyar politikai erõknek közös felelõssége van abban, hogy létre tud-e jönni Magyarországon egy modern, dinamikus, értékekben és életformákban szabadon versengõ társadalom. Természetesen a következõ négy évben a felelõsség nagyobb része a kormánykoalíciót terheli. A kormánykoalíció politikájához, ezen célkitûzéseihez kíván hozzájárulni a kormányzati program külpolitikai fejezete és a kormányzat külpolitikai tevékenysége.
Alapvetõ célja külpolitikánknak az, hogy szavatoljuk az ország biztonságát, elõmozdítsuk az ország európai felzárkózását és biztosítsuk az állampolgárok növekvõ jólétét.
Ami a kormány külpolitikai programjának eddig elhangzott bírálatát illeti - és itt különös tekintettel gondolok Csóti György, illetve Kelemen András szavaira -, azt hiszem, hogy részleteiben nem érdemes vitatkozni ezekkel az álláspontokkal, hiszen egészében nem állják meg a helyüket. Nincs most tér arra, hogy bõven fejtsük ki azt az álláspontot, amelyet a kormány programja tartalmaz, de világossá szeretnénk tenni, hogy ez a külpolitikai program - mely alapvetõen három pilléren nyugszik, három fontos cselekvési irányt jelöl meg - minden tekintetben ellentmond azoknak a következtetéseknek, amelyeket a parlamentben, illetve a sajtótájékoztatón levontak.
Az elsõ pillére - mely nem jelent hierarchikus fölérendeltséget, csak a sorrendi elsõséget - Magyarország csatlakozása a fejlett világhoz, a fejlett nyugati világhoz. Nincs semmiféle vonakodás, nincs semmiféle habozás a kormánykoalíció részérõl abban a tekintetben, hogy Magyarország egészében kíván csatlakozni a nyugati országokhoz, azoknak integrációs szervezeteihez; nemcsak az Európai Unióhoz, nemcsak az OECD-hez, hanem a fejlett nyugati világ védelmi, biztonságpolitikai erõfeszítéseihez is. A program egyértelmûen kimondja, hogy a kormány stratégiai célnak tekinti Magyarország NATO- csatlakozását, és majdan a csatlakozás során tevékenységét, politikáját úgy fogja alakítani, hogy az ország közvéleménye is osztani tudja ezeket a törekvéseket.
Ami az Európai Unióhoz való csatlakozást illeti, itt még kevésbé látom értelmét bármiféle kétely megfogalmazásának, hiszen minden megnyilatkozás minden felelõs koalíciós politikus részérõl egyértelmûvé tette, hogy Magyarország felkészülését a csatlakozásra fel akarjuk gyorsítani, Magyarország csatlakozását kedvezõ és megfelelõ feltételekkel mihamarabb szeretnénk végrehajtani, és az errõl szóló tárgyalásokat még e ciklus idején szeretnénk megkezdeni.
Ami Magyarország és a szomszédos országok kapcsolatait illeti, itt is világossá tette a koalíció és a programja is, hogy semmiféle illúzió nem él ebben a tekintetben a koalícióban. Világosan látjuk az összes problémát, ami összefügg Magyarország és a szomszédos országok viszonyával. Viszont egy dolgot valóban világossá akarunk tenni - és ebben a tekintetben nincs folytonosság az elmúlt idõszak külpolitikája és a most következõ külpolitika között -, hogy Magyarország szándékainak tisztának és egyértelmûnek kell lennie, világosnak kell lennie, hogy érdekelt és elõ kívánja mozdítani a kapcsolatok normalizálását, fejlesztését, ahol erre szükség van, ott a történelmi kibékülést is. Tehát Magyarország külpolitikáján, a magyar kormány politikáján nem fog múlni az, hogy ezek a kapcsolatok elõre tudnak-e lépni abba az irányba, ahogyan szeretnénk. Ha Csóti György azt mondja, hogy kettõn áll a vásár, rajtunk abban a tekintetben nem áll, hogy mi minden értelemben és minden módon ezt elõ kívánjuk mozdítani. Ha ez nem sikerül, akkor legyen világos mindenki számára, hogy ez nem a magyar kormány politikájának õszinteségén múlott, mert ez a kormány ebben a tekintetben teljesen õszinte és teljesen eltökélt.
Ami a határon túli magyarok támogatását illeti: azt hiszem, ennél egyértelmûbben nehezen fogalmazhatott volna a koalíció és a kormányprogram. Világossá tette a kormányprogram, hogy a külpolitikai vezetés és a kormányzat a támogatás jelenlegi mértékén nem kíván változtatni. A támogatás módján kíván változtatni, és ez nagy különbség. A támogatást átláthatóvá kívánja tenni, normatív alapra kívánja helyezni, pályázati elemeket kíván beiktatni, és demokratikus - értsük ez alatt: parlamenti - ellenõrzést kíván megvalósítani. Nem hiszem, hogy ez ellenére lehetne akár a határon túli magyarságnak, akár bármely magyar politikai erõnek, különös tekintettel a majdani ellenzéknek, hiszen most végre lesz lehetõség arra, hogy rátekintsenek a támogatások rendszerére; ez a lehetõség egészen idáig nem volt adott számunkra.
Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, egyértelmû, hogy mindazok a szándékok, amelyeket a koalíciónak tulajdonítottak, félreértelmezésekbõl adódnak. De nem lenne helyes, ha az ország külpolitikája ezeken a félreértelmezéseken és ezekbõl a félreértelmezésekbõl fakadó vitákon alapulna. Mi a magunk részérõl - a jövendõ kormány külügyi vezetése - felkínáljuk a partneri együttmûködést önökkel, valamennyiükkel. Úgy gondoljuk, csak együtt lehet sikeres Magyarország; nem lehet sikeres csak a kormánya, és nem lehet sikeres csak az ellenzéke. Együtt kell sikerre vinnünk azt az ügyet, azt a legalább egy nemzedékre szóló programot, amely megteremtheti a jóléti, a szabad és a fejlett Magyarországot. Ehhez szükség van arra, hogy együttmûködhessünk ellenzéki képviselõtársainkkal is. Külügyi bizottsági meghallgatásunk során jeleztük: teljes mértékben nyitottak vagyunk.
(10.20)
Tudjuk, hogy a konszenzus és az együttmûködés nemcsak elhatározás kérdése, hanem intézményes kérdés is. Ehhez szüksége van az ellenzéknek a megfelelõ információkra, azokra, amelyek megszerzésében nekünk nem lehetett részünk az elmúlt idõszakban; szüksége van folyamatos egyeztetési mechanizmusokra, olyan mechanizmusokra, amelyek nem mûködtek az elmúlt idõszakban, és mi felelõsséget vállaltunk azért, hogy ezt létre fogjuk hozni.
Kérem ellenzéki képviselõtársainkat - és természetesen kormánypárti képviselõtársainkat is - arra, hogy szigorúan ellenõrizzék az elkövetkezendõ négy évben, kíméletlenül és könyörtelenül kérjék számon a kormányzat külpolitikai vezetõin és külpolitikáján mindazokat a törekvéseket és programelemeket, amelyeket programunk tartalmaz.
Azt hiszem, négy év múlva is emelt fõvel fogunk tudni odaállni a választók elé, mert hiszek abban, hogy önökkel, mindannyiukkal együtt meg tudjuk valósítani programunkat. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)