DR. SZABÓ IVÁN, az MDF képviselõcsoportjának vezetõje: Tisztelt Ház!
Tényleg csak a félreértések elkerülése végett ismét kénytelen vagyok reagálni Horn Gábor észrevételére, ugyanis olyan költségvetést az életben ne képzeljen el senki, ahol az állami kiadás oldalon zárójelben oda van téve, hogy ez annak feltételével, hogy a másik oldalon ennyi vagy annyi millió forint bevétel. Végig lehet vezetni az egész költségvetésen, az egész államháztartás rendszere nem ilyen. Elnézést, ezt az alkut még a tárcaminiszterekkel én folytattam. Miután föltárták, hogy mennyi a bevételük, ehhez képest szabtuk meg a költségvetés támogatását. Akár csóválja a fejét Horn Gábor, akár nem, ez így van, mert én csináltam.
Egyébként pontosan ez volt az a modell, amely ellen kifogást emelt az ÁSZ abban a tekintetben, ami az európai jogrendben és államháztartási rendben valóban úgy van: ahhoz képest, hogy a tervezett bevétel túllépi azt, ami a költségvetési törvény szempontjából figyelembe lett véve, azt a többletet a költségvetések általában automatikusan egy más államháztartási törvény struktúrájában el szokták vonni. Evvel, mint struktúrával, egyetértek s ez a módosítás szerintem itt is kellene hogy legyen majd az államháztartási törvény módosításában.
(15.40)
De olyan költségvetés nincs, ami ezt leírja! Ez a háttéranyagban, a számítási anyagban van. Itt nem 70 meg 700 milliókról van szó! Szeretném elmondani, hogy vannak olyan tárcák, ahol 2, 3, 5 milliárd forintos bevételek vannak, és ez nem úgy jelenik meg, hogy a költségvetésben 5 milliárd, de tudjuk, hogy neki van, és akkor utólag visszavonjuk, hanem annyit kap hozzá, amennyi a mûködéséhez kell. Tehát itt akármennyi forint figyelembe lett véve mint tandíjbevétel - ehhez képest szabta meg a költségvetési törvény a támogatást. Nem lehet azt mondani, hogy ott kimarad, itt pedig nem teszem hozzá. Ez egyszerû matematika, és a jelenleg érvényben lévõ államháztartási törvény így mûködik.
Még egyszer: egyetértek azzal, hogy ne így mûködjék, hanem a költségvetési törvény megjelenítve rögzítse a tervezett bevételt, ehhez képest rögzítse, hogy mennyi a költségvetési támogatás, és a kettõt együtt kezelje év végén, és ehhez képest szabja meg, hogy tényleg mit fizet ki a költségvetés. De ehhez az államháztartási törvény módosítása szükséges! Jelenleg nem így mûködik.
Abban nincs vita, és Orosz úr csak megerõsített abban, amit én mondtam: a kormányprogram maga tartalmazza - és ennek alapján Fodor Gábor miniszter úr elmondta -, hogy ez a kormány ebben az évben nem kíván tandíjat emelni. Evvel is egyet lehet érteni, de akkor hozzá kell tenni, hogy ez most nem azért van, mert nem lett volna erre módja ennek a kormánynak. Ez az új koalíciós megállapodás és kormány ügye - ezt nem lehet visszautalni, hogy az elõzõ kormány... Kérdezem én: ha az elõzõ kormány az utolsó heti ülésén meghozza ezt a rendeletet, akkor most nem arról tárgyalnánk, hogy visszavonják és nem lesz tandíj szeptember 1-jétõl? Ne legyünk már ennyire farizeusok! Világos: ez a kormányprogram úgy szólt, hogy idén ne legyen tandíj; hozhatott az elõzõ kormány olyan döntést, amilyet akart, legfeljebb egy törvénymódosítással vagy egy kormányhatározat-módosítással több lenne.
Azt hiszem, ezen kár vitatkoznunk. Nem arról szól a történet, hogy mit mulasztott a régi - ez a kormány ezt idén nem akarja, evvel egyet lehet érteni, és elnapoltuk a kérdést jövõ ilyenkorra. (Taps az ellenzék soraiban.)