BOROS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés!
Nagyon örülök annak, hogy végre a Tisztelt Ház elõtt van az új Házszabály tervezete. A régi, jelenleg is hatályos Házszabály gátja volt a gyors, hatékony parlamenti munkának, számos sokféleképpen értelmezhetõ passzusa okot adott a terméketlen vitákra, melyeket aztán a többség értelmezési döntésével kívántunk megoldani. Mondanom sem kell, hogy ezek a döntések általában az ellentétes véleményen lévõ kisebbség tiltakozását váltották ki.
A Házszabály idõnkénti módosításain túlmenõen volt kísérlet az új megalkotására is, azonban különbözõ okok miatt ez elmaradt. Az elõzõ ciklus új Házszabály-tervezetéhez is számos módosító javaslatot nyújtottam be, melyek elkészítése során két alapvetõ szempontot vettem figyelembe. Az elsõ: praktikus megközelítéssel életszerûbbé, ugyanakkor gyorsabbá tenni munkánkat.
A második pedig: a parlamenti kisebbség számára olyan jogokat biztosítani, amely oldja a számarányukból következõ hátrányokat.
Az új Házszabály létrehozása az elõzõ ciklusban elmaradt, erre tehát most kerítünk sort. Ám elvárásaim, figyelembe veendõ szempontjaim mit sem változtak. Csak olyan tervezetet tudok támogatni, amely valóban gyors és hatékony munkafeltételeket biztosít, anélkül, hogy mindez a szakmai színvonal rovására menne. Ugyanakkor a parlamenti kisebbség számára megfelelõ jogosítványokat és garanciákat tartalmaz ahhoz, hogy választóik érdekeit megjeleníthessék és adott esetekben érvényesíthessék. Tudom, vannak olyan országok, ahol a parlamentek ciklusonként új házszabályt készítenek, ugyanakkor remélem, hogy ez nálunk nem válik gyakorlattá. Ennek viszont az a feltétele, hogy olyan Házszabály készüljön, amely fordított parlamenti viszonyok esetén is elfogadható a mindenkori ellenzék számára.
Az elõttünk fekvõ tervezet, melynek legnagyobb erénye, hogy hatpárti megegyezésen alapul, igyekszik figyelembe venni az említett szempontokat, ezért - bár számos módosító javaslatot tettem - jó szívvel támogatni tudom.
Azzal is tisztában vagyok, hogy tökéletes Házszabályt alkotni nem tudunk, de legalább törekedjünk rá. Ugyanakkor tévedéseinket felismerve, beismerve és azokat korrigálandó, idõnként vizsgáljuk felül a most elfogadásra kerülõ szabályzatot, és módosítsunk ott, ahol az élet és a gyakorlat próbája nyomán ez szükségessé válik. Ezért örülök annak, hogy Hack Péter és Bihari Mihály képviselõ úr is bejelentette, hogy legkésõbb egy éven belül a szükséges korrekciókra vissza fogunk térni.
Tisztelt Képviselõtársaim! A Házszabály-tervezet elõkészítõinek minden jó szándéka és elismert szakmai tudása ellenére a tervezet néhány ponton módosításra szorul. Ha ugyanis valamit egyhelyütt alanyi jogként biztosítunk, akkor semmi nem indokolja, hogy azt az alanyi jogot valaki vagy valakik mérlegelési jogává tegyük. Ha tehát a bizottságokba való delegálás név szerint a képviselõcsoport alanyi joga, akkor ennek mérlegelése nem lehet a házbizottság feladata.
Hasonló a helyzet a képviselõcsoport-vezetõk számára biztosított napirend elõtti felszólalással is. A tervezet írásbeli kérelemhez köti ezt a jogot. Nos, az írásbeliséggel nincs bajom, csak a kérelemmel, mert ez a házelnök mérlegelési jogát feltételezi, márpedig azt ez esetben nem tartom elképzelhetõnek. Készüljön írásos bejelentés, de semmi egyéb.
Nem elég precíz a megfogalmazás a nemzetiségi képviselõk anyanyelven történõ felszólalásai kapcsán. Az a világ legtermészetesebb dolga, hogy ehhez mindenkinek joga van, de ha nem szabjuk meg, hogy mennyi idõvel elõbb kell bejelentenie ez irányú szándékát a képviselõnek, akkor kiüríthetünk egy páholyt az állandó készenlétben lévõ 10-12 tolmács számára.
Mint említettem van néhány pontatlanság, így például a nagyon helyesen szigorú idõkorlátokhoz kötött interpellációknál az idõtúllépést az elnök szómegvonással bünteti. Ugyanez a joga viszont a kérdéseknél, illetve az azonnali kérdések és válaszok órájánál nincs biztosítva, úgy vélem, célszerû lenne megtenni.
Tisztelt Országgyûlés! A módosító javaslatok feletti szavazás egyik feltétele, hogy a javaslat a bizottságban egyharmados vagy magasabb támogatottságot kapjon. Ha ez hiányzik, akkor csak frakciókérésre lehet szavazni róla. Ez a megoldás célszerû, mert joggal feltételezhetõ a képviselõcsoportokról, hogy jól megfontolják, mely javaslatokról kérnek szavazást. Azt azonban nem tudom elfogadni, hogy egy döntési javaslat során ezzel a jogával csak öt alkalommal élhessen egy frakció. Én ezt a megszorítást az ellenzéki pártok lehetõségei korlátozásának ítélem meg, ezért javaslom ennek feloldását.
Végezetül még egy általános észrevételt szeretnék tenni. A tervezet az Országgyûlés által hozott törvények szerkesztését és kihirdetésre való elõkészítését az Országgyûlés Hivatala feladatául szabja. Az eddigi gyakorlat szerint az elõterjesztõ minisztériumok apparátusa szerkesztette a Tisztelt Ház által elfogadott törvényeket. Ha a tervezetet így hagyjuk jóvá, akkor minden bizonnyal fel kell venni 15-20 jól képzett jogászt a feladatok elvégzésére. Arra pedig különösen kíváncsi lennék, hogy ez a létszámában megnövelt csapat hogyan készíti el az éves költségvetésrõl szóló törvény szerkesztését. Azt hiszem, a változtatás szükségességét sikerült szemléltetnem.
Befejezésül - az elõbb elmondott kifogásaim ellenére - szeretném megismételni, hogy a tervezet - elfogadása esetén - jó feltételeket biztosít a munkához. A többi csak rajtunk múlik. Módosító javaslataim lényegérõl és részleteirõl majd a részletes vita során kívánok szólni, kérve képviselõtársaim támogatását. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)