DR. HACK PÉTER elõterjesztõ: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem a képviselõcsoportom nevében, hanem az elõterjesztõ jogán szeretnék néhány észrevételt tenni Salamon képviselõ úr felszólalására, hiszen ebben a felszólalásban több olyan megjegyzés is elhangzott, amely nem maradhat reagálás nélkül a Ház falai között, nem tehetünk úgy, mintha ez nem történt volna meg.
Itt szeretném jelezni, meglehetõsen sajátosnak tartom azt a munkamegosztást, hogy általában az Országgyûlés képviselõcsoportjai a hatpárti egyeztetésben azzal az igénnyel vettek részt, hogy kompetens delegátusokat küldenek, és ezek a delegátusok a frakciójuk álláspontját közvetítik, illetõleg visszafelé: közvetítik a hatpárti egyeztetés álláspontját a saját frakciójuknak. Ezt azért szeretném elmondani, mert minden frakcióban felmerült több tucat ötlet a Házszabállyal kapcsolatban, amely ötletek megvitatására a hatpárti tárgyaláson részt vevõ delegátusok voltak hivatottak. Több frakció - konkrétan frakcióülésen is - hosszan megvitatta a Házszabállyal kapcsolatos álláspontokat.
Ezt azért kell elmondanom, mert Salamon László itt elhangzott hozzászólásának és írásban a bizottsághoz eljuttatott észrevételeinek nagy részérõl is igaz az, hogy ezeknek az észrevételeknek nagyon nagy hányada felvetõdött a hatpárti egyeztetésen, megvitattuk, végigbeszéltük minden elemét - és nem az általa javasolt megoldást fogadtuk el, megfelelõ érvekkel. Most úgy feltüntetni ezeket az észrevételeket, mintha nem lettek volna vele szemben érdemi érvek, azt én elég sajátosnak tartom. Még egyszer, aki ezt a felszólalást hallotta, az arra következtethetett, hogy itt a hatpárti tárgyalások során egy sor kérdést nem fontoltunk meg kellõen és nem is foglalkoztunk vele, holott foglalkoztunk már a nyár elején a Salamon úr által felvetett kérdések nagyon nagy részével, és ezeket el is vetettük megfelelõ indokolással. Más részével a hét eleji hatpárti egyeztetésen foglalkoztunk három órán keresztül, s indítványainak nagyon nagy részét el is fogadtuk.
Ízlésesebbnek tartottam volna - lehet, hogy ez a kifejezés nem jó, elnézést, hogy nem jön más a számra -, ha reagált volna a képviselõ úr arra, hogy az általa most felvetett indítványok nagy részét a hatpárti tárgyalás egy szó vita nélkül elfogadta, méltányolta, helyesnek tartotta. Voltak olyan indítványok, amik már a megelõzõ héten - például Torgyán képviselõ úr javaslatára - elfogadást nyertek minden vita nélkül. Tehát nem kellett volna úgy döngetni azt az ajtót, ami nyitva van.
Az alkotmányelleneség vádja azonban olyan vád, amirõl érdemben is kell szólni, tehát a hatpárti egyeztetés, illetve a munkakapcsolat normalizálásának hiányán túl is. Megjegyzem egyébként, hogy erre a hatpárti egyeztetésre Salamon Lászlót is meghívtuk, aki nem tudott eljönni, ennek ellenére a levele alapján, mondom, órákig vitattuk az észrevételeit, sok ponton elfogadva azokat.
Három ponton említette alkotmányellenesnek a Házszabály tervezetét. Az elsõ pont - ez fontossági sorrend - úgy hangzik, mivel az alkotmány szerint az Országgyûlés határozatait a jelen lévõ képviselõk több mint felének szavazatával hozza - kivéve ahol az alkotmány kivételt tesz és kétharmadot rendel el -, ezért az általa megemlített néhány passzus szerinte alkotmányellenes.
Nos, szeretném a képviselõ urat tájékoztatni, hogy a magyar jogrendben több alkotmányellenes törvény van, mert az alkotmány kifejezett elõírása ellenére az elõzõ parlament által meghozott törvények kétharmados döntést követelnek meg. Egyébként a képviselõi kézikönyvben hozzáférhetõ, hogy melyek ezek az alkotmányos felhatalmazás nélkül kétharmadot elõíró törvények.
(18.00)
Egy valamit azonban el kellene dönteni, képviselõ úr. El kellene dönteni azt, hogy akarják-e Önök, hogy az ellenzéki pozíciót méltányolja a Házszabály vagy sem. Ha akarják, hogy a Házszabály méltányolja, akkor fogadjuk el azt, hogy a Ház belsõ mûködésében, saját mûködési szabályaira, nem az állampolgárokra nézve kötelezõ érvénnyel, hanem saját belsõ mûködési normáiban bizonyos kérdéseket nem a képviselõk több mint felének szavazatával, hanem például mint a vizsgálóbizottságnál, a politikai vitánál, a képviselõk egyötödének javaslatával döntenek el. Ha számonkéri az alkotmányos passzust, akkor ezeknél a kifejezetten az ellenzék számára kedvezõ döntéseknél is számon kellene kérni, hogy ezeknél miért nem az abszolút többség dönt? Miért 80 százalékkal dönt a Ház a kivételes eljárásról, amikor egyszerû többséggel is eldönthetné, az MSZP önmagában is eldönthetné azt, hogy kivételes eljárással tárgyal-e valamit. Ha ez így lenne, ezzel kapcsolatban Ön biztos felállna és azt mondaná, hogy a demokrácia sérül, hiszen a bizottsághoz kerül minden döntési kompetencia és itt, a parlamentben csak nagyon korlátozottan folytatható le mondjuk az oktatási törvény vagy bármi más vitája.
Tehát itt el kellene dönteni, hogy melyik logikát követjük. Az, hogy mindenhol megköveteljük az 50 százalékos döntést, az a mostani kormánypárti többségnek kedvezõbb lenne. Mi azt mondtuk, hogy ettõl eltekintünk, és még egyszer mondom: a belsõ mûködés szabályaira az ellenzék számára kedvezõ szabályokat fogadunk el. Megjegyzem, Ön volt az alkotmányügyi bizottság elnöke akkor, amikor az elõzõ parlament a kivételes eljárás szabályait elfogadta, és akkor a Ház alkotmányos felhatalmazás nélkül fogadott el egy kétharmados szabályt a kivételes eljárásra.
Szerintem ez a Ház belsõ mûködésében állapíthat meg olyan szabályokat, hogy eltér ettõl a passzustól. Még egyszer mondom: nem törvényt, nem az állampolgárok számára kötelezõ normákat fogad el a kisebbség, hanem a Ház belsõ szabályainál a kisebbség döntése is elegendõ.
Ugyanez a helyzet a politikai nyilatkozatnál. A politikai nyilatkozatnál a kétharmados szabály azt mondja ki, hogy a politikai nyilatkozat ne a többségi parlamenti frakciók nyilatkozata legyen, tehát a parlamenti többség - mondjuk a jelenlegi helyzetben az MSZP és az SZDSZ - ne adhasson ki egy saját ízlése szerinti politikai nyilatkozatot mint országgyûlési nyilatkozatot. A politikai nyilatkozat tükrözze azt, hogy nemcsak az 50 százalékos többség véleményét, hanem annál nagyobb többség véleményét képviseli.
Ez az én személyes ízlésemmel bizonyos értelemben ellentétes, azt hiszem, ezzel csak rendkívül ritkán kell élni; politikai nyilatkozatban foglalhat állást az Országgyûlés valamilyen nagy horderejû nemzetközi eseményrõl, de ez ne a többségi frakciók álláspontja legyen. Szerintem mivel a politikai nyilatkozat állampolgárokat nem köt, az alkotmányellenesség aggálya egyszerûen értelmetlen. Ugyanígy értelmetlen a "döntési javaslat" elnevezés, ami egy belsõ technikai elnevezés; az alkotmányos szabályokat, az állampolgárok jogait, kötelességeit semmilyen értelemben nem köti az, hogy milyen technikai gyûjtõnevet használ az Országgyûlés a különbözõ döntést igénylõ javaslatainak megnevezésére. Ez ízlés dolga, van akinek tetszik, van akinek nem tetszik, a magyar közjog tele van olyan kifejezésekkel, amirõl így vitát lehet indítani.
Tehát azt hiszem, az egész Házszabály megalkotásának módjával jobban harmóniában állt volna az, ha mindezeket a kérdéseket a hatpárti vitában tesszük fel és mindezeket a vitákat ott tisztázzuk vagy saját frakcióüléseken, ugyanis ezek, azt gondolom, bizonyos értelemben alkotmányjogi vagy közjogi alapkérdések, amelyekkel most már nem ildomos több mint 40 perce az Országgyûlés plénumát terhelni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon. - Dr. Salamon László jelentkezik.)