DR. FÜZESSY TIBOR (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kétszer is felhívattam tanúként Torgyán képviselõ úr, frakcióvezetõ úr részérõl. Én is úgy emlékszem a házbizottságban történtekre, ahogy õ elmondja. Esküt tenni természetesen nem mernék. Van a kérdésnek egy hivatalos megoldása, az a jegyzõkönyvbe való betekintés. Én azonban természetesen nem akarok idõt húzni azzal, hogy javasoljam a jegyzõkönyv elõkerítését és elolvasását.
Úgy gondolom azonban, hogy Szabad György indítványa felett nem lehet egyszerûen elmenni. Nem lehet elmenni azon a címen, hogy a Ház nem határozatképes. Amennyiben egy olyan ügyrendi javaslat hangzik el, amely fölött a Háznak szavazni kell, akkor nem lehet továbbmenni azért, mert a Háznak nincs meg a határozatképessége. Akkor a tárgyalást, a plenáris ülést szerintem fel kell függeszteni, el kell napolni, és a javaslat kérdésében a legközelebb kell meghozni a döntést.
Itt azonban én korántsem késhegyig menõ és úgyszólván a végtelenségig folytatható ügyrendi vitát szeretnék folytatni. Látszik, hogy máris elharapództak az indulatok, és látszik, hogy máris további majdnem fél óra telt el, ahelyett, hogy a tárgyhoz tartozó hozzászólásokat folytattuk volna. Én egyszerûen a racionalitás nevében szeretnék szólni, és szeretném javasolni azt, hogy a mai ülésünket az elnök asszony rekessze be. Itt az indulatok már elszabadultak, mindenki fáradt, a tulajdonképpeni témára nem tudnak megfelelõen odafigyelni, és úgy gondolom, hogy ez a téma a súlyánál és jelentõségénél fogva sokkal több figyelmet érdemel, mint amilyen figyelemre most számítani lehet.
Isépy képviselõ úr azon gondolkodik, hogy miután ilyen légkörben - úgy gondolja - méltatlan lenne a felszólalását elmondani, ezért azt a kérelmet terjeszti elõ, hogy a felszólalását a legközelebbi ülésen mondhassa el. Én megpróbáltam errõl lebeszélni, mert gondolom, ez megint olyan ügyrendi kérdéseket vetne fel, amelyekrõl további fél óráig lehetne vitatkozni. Öt hozzászólás, amelyik még csak az elõjegyzett hozzászólás, és amelyik további nyomkodásos hozzászólásokat is inspirálhat, a mai átlagban tekintve ez körülbelül kétórás meghosszabbítást jelentene. Az eddigi precedensek is azt mutatják, hogy olyan esetekben, amikor a napirendben az volt feltüntetve, hogy: "illetve az általános vita lezárásáig tart", akkor a cél mindig az volt, hogy ha fél órával vagy maximum egy órával csúszik a kérdés megtárgyalása, akkor annyi hosszabbítás elképzelhetõ. De két órán túlmenõ meghosszabbításra soha nem került sor.
Ezért nem a Házszabály, hanem az ésszerûség nevében kérem, hogy fogadjuk el Szabad György képviselõ úr javaslatát. (Taps.)