DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ (FKgP): Tisztelt Ház! A kérdést, amelyet felvetek, akár részletes vitához tartozónak is lehetne nyilvánítani, hiszen az a házszabály-tervezetnek egy meghatározott részéhez kapcsolódik, de ugyanígy tartozik az általános részhez is, hiszen mindenekelõtt elvi kérdést vet fel, melynek az általános vitában kell a megoldását javasolnunk. Ezért nézzék el nekem, hogy az általános vitában részletszabályozási kérdést vetek fel, de az egész jogalkotási folyamatunkat érinti, ezért tekintem azt az általános vitában felvetendõ kérdésnek.
A Házszabály-vita során már utalás történt arra a valamennyi képviselõcsoport által azonosan megítélt tényre, hogy a most tárgyalt Házszabály-tervezet a törvényalkotási folyamatok jelentõs többségét a bizottsági munka területére utalja, ezzel a Ház munkáját hatékonyabbá és szakmailag megalapozottabbá teszi. Ez így is van, pontosabban így is lehetne, ha a törvényalkotási folyamatokat - beleértve a törvénymódosítást és az egyéb jogalkotási folyamatokat is - nem megalkotná, hanem mindenekelõtt meghatározná a Magyar Köztársaság Országgyûlése. Az Országgyûlés ugyanis rendkívül rosszul teszi, ha a törvényszövegek normaszövegrészeinek megalkotásában merül el a törvények elvi, politikai, gazdasági irányvonalának meghatározása helyett.
Én úgy gondolom, hogy jelenleg az Országgyûlés jelentõs szereptévesztés áldozata, mert a különbözõ bizottságok naphosszat vitatkoznak az "és"-ek, a "vagy"-ok, a vesszõk elhelyezése ügyében, ahelyett, hogy a törvények normaszövegrészének megalkotását az Igazságügyi Minisztérium törvény- elõkészítõ osztályának gondozására bíznák, az Országgyûlés pedig jelentõsebb törvénytervezetek elvi iránymutatásának kidolgozásában tudna elmélyülni. A jelenlegi helyzet egy rossz koncepció következménye, hiszen a most hatályos Házszabály 41. §-a ezt a megoldást felkínálta, csak az Országgyûlés nem élt vele.
Az új Házszabály-tervezet a jelenlegi Házszabály egyik legjobb megoldását, elõször a törvényjavaslat elveinek meghatározását, majd az Országgyûlés elõírásának megfelelõen kidolgozott törvény elfogadását elõíró rendszerét felejtette el átvenni, holott a most következõ jogalkotásban olyan feladatokkal kell megküzdenünk, mint például az új alkotmány megalkotásának ügye. És már most kérdezem: hogy fogja a Ház megalkotni az új alkotmányt, ha elõször nem fogja azokat az elveket meghatározni, amelyek alapján a normaszöveg megalkotható? Vagy hogy lehet majd az új alkotmányt népszavazásra bocsátani, ha ezt nem az elvek vonatkozásában tesszük? Netán majd a normaszöveget bocsátjuk népszavazásra, hogy késõbb egy vesszõt se lehessen változtatni a vesszõ hovahelyezése ügyében tartandó népszavazás nélkül?
Tehát egyértelmûen szükség van ennek a rendelkezésnek az új Házszabályba való átemelésére a kifejtettek miatt, és azért is, hogy egy meglévõ lehetõséget ne dobjunk el magunktól, hanem a még nem alkalmazott rendelkezést vegyük át a Független Kisgazda Párt országgyûlési képviselõcsoportjának módosító indítványa értelmében. Ha szükség lesz rá, alkalmazzuk azt, ha pedig alkalmazása nem lenne indokolt, úgy természetesen a régi Házszabályból átvett ezen kitûnõ rendelkezést nem fogja a tisztelt Ház alkalmazni, de a többletjog átvétele helyett a lehetõségeink szûkítése, tehát önmagunk gúzsbakötése nem felel meg az új Házszabály koncepciójának. Ezért a Független Kisgazda Párt képviselõcsoportjának kezdeményezését a most hatályos Házszabály 41. §-ának a új Házszabályba való átemelésére támogatni kérem. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)