DR. PÁLFI DÉNES (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelet a Háznak és képviselõtársaimnak.
Tisztelt Elnök Asszony! Az önkormányzatok mûködésének négyéves tapasztalatait, és a jelen hatályos önkormányzati törvény legfontosabb érdemeit az alábbiakban kívánom összefoglalni.
Megvalósultak az önkormányzati törvény megalkotásakor szándékolt legfontosabb célkitûzések. A törvény megfelelõ kereteket nyújtott az önkormányzatok mûködéséhez és a jogállamiság megteremtésének egyik legjelentõsebb tényezõje lett, ahogy errõl elõttem szóló képviselõtársaim részletekben szóltak.
A települési önkormányzatok igen nagy szabadsággal, önállósággal rendelkeznek. Jórészt a helyi testületek és polgármesterek tevékenysége eredményeként is gyorsan fejlõdött különösen a kistelepülések infrastruktúrája, intézményhálózata, megélénkült a helyi közélet, és megnõtt a lakosságnak a helyi közügyek iránti érdeklõdése. Ma valóban a társadalom helyi alappillérei, a hatalommegosztás önálló ágát jelentik, esetenként a központi hatalom területi ellensúlyaként mûködnek, lehetõségük és joguk van a politika országos befolyásolására.
Ugyanakkor nem hagyható szó nélkül, hogy az önkormányzatiságnak továbbra is akadálya a megfelelõ vagyoni és pénzügyi lehetõségek szûkössége, a központi költségvetéstõl való függõség. Az önállóság nem egy esetben befelé fordulást, csak a településekben gondolkodást, a térségi lehetõségek és feladatok felismerésének hiányát, a fejlesztések párhuzamosságát, koordinálatlanságát, presztizsszempontok érvényesítését eredményezte.
Voltak helyenként jelentõs problémák a polgármester és a testület viszonyában, a testületek túlterheltségét eredményezõ jogi megoldásokkal, a jegyzõ és a polgármester között a jogkörök pontos szabályozásának hiányossága miatt. A megyei önkormányzat szerepének az akkori megyeellenes hangulatban történõ szabályozása miatt a megyei közgyûlés - mint az önkormányzati rendszer szerves része - túlzott visszaszorítása szintén több problémát eredményezett. Részben ennek, részben a középszint feldarabolásának következménye a területfejlesztés és koordináció ma is fennálló hiánya, ami milliárdos, egyébként megtakarítható kiadásokat okozott.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvénymódosítást az elõzõekben vázolt hiányosságok és az újonnan megválasztandó polgármesterek és testületek hatékonyabb mûködése indokolhatja. A módosítás szakmai elõkészítése több év óta folyik, amit a tudományos kutatás könyvtárat kitevõ irodalma, szakmai tanácskozások tucatjai is megalapoztak.
A parlamenti pártok az elmúlt ciklusban, függetlenül kormányzó vagy ellenzéki szerepüktõl, sok alkalommal fejtették ki véleményeiket és elképzeléseiket a törvény módosításáról. Módunk volt megismerni az önkormányzati törvény módosításának több szövegtervezetét, melyekben már jelentõsebb változások voltak kilátásba helyezve.
A módosítás szükségességét az önkormányzatok tisztségviselõi, testületei és köztisztviselõi is indokoltnak tartják az önkormányzati munka napi tapasztalatai alapján. Több párt részérõl, így a jelenlegi koalíciós pártoknál is jogosan merült fel az olcsóbb és hatékonyabb közigazgatás igénye is. Érintettségem folytán napi tapasztalataim, az önkormányzatokkal való munkakapcsolat révén is ezeket támasztják alá.
Az elmúlt négy év fõszereplõi a településeken az önkormányzatok voltak. Munkájuk a lakosság minden rétegét érintette: intézményeik, fejlesztési tevékenységük és a foglalkoztatás területén is. Jelentõs volt munkájuk a gazdaságfejlesztésben, különösen a kis- és középvállalkozásoknál. Alapvetõen tehát nagy jelentõségû törvényrõl van szó, aminek a legjobbnak kellene lennie.
Az önkormányzatok nagy várakozással tekintenek a törvény módosítására, bízva a módosítás jobbító lehetõségében, a hatékonyabb, konfliktusmentesebb mûködés érdekében. Ezért is nagy a felelõsségünk a módosítást illetõen. Csalódnak a várakozók, mivel a módosítás szûkkörû és többlépcsõs. Alapvetõ korlát a kormányprogram, mivel csak azt szabad és úgy, ahogy a program tartalmazza, holott a koalíciós pártok konszenzusa helyett vagy mellett a társadalmi konszenzus kellene hogy meghatározó legyen.
Még bízhatunk ugyan a második lépcsõ jobb elõkészítésében, ahol minden részletre kiterjedõ, a gyakorlati tapasztalat és tudomány álláspontját is jobban figyelembe vevõ módosítás lehet, kevesebb politikai szempont, és érzelmi motíváció nélkül, a személyes indulatok végleges mellõzésével.
Tisztelt Képviselõtársaim! Elõrelépés az önkormányzati törvénytervezetben, hogy továbbfejleszti a feladat- és hatáskörmegosztást, beépíti a helyi kisebbségek, önkormányzatok mûködését erõsítõ szabályokat, erõsíti a polgármester legitimitását és szerepét önkormányzati ügyekben, hozzájárulhat az önkormányzati vezetés egységének megszilárdításához, erõsíti a polgármester és jegyzõ együttes felelõsségét, kifejezésre juttatja az önkormányzati képviselõ felelõsségét, szabályozza a mûködésképtelen testületek feloszlásának módját. Kismértékben ugyan, de növeli a megyei önkormányzati körzeti közszolgáltatást ellátó szerepét. Laza szervezeti keretet teremt a megye, és megyei jogú városok együttmûködésében egyeztetõ bizottságon keresztül.
Elfogadása esetén javulhat az önkormányzatok gazdálkodásának és pénzügyeinek ellenõrzése, aminek igazán hiányában voltunk az elmúlt négy esztendõben.
(12.20)
Nem látszik viszont megnyugtatónak továbbra sem, miután az önkormányzati feladatok és hatáskörök címzettje a képviselõ-testület, az egyébként is túlterhelt, napirendek tucatjait tárgyaló testületek tehermentesítése, hogy az idejüket és figyelmüket a legfontosabb kérdésekre összpontosíthassák. Másrészrõl: a helyi önkormányzás folyamatossága is indokolná, hogy a nem feltétlenül testületi feladatok ügyében két ülés között, utólagos beszámolási kötelezettséggel a polgármester dönthessen; ez különösen nagyobb településeken jelentene elõrelépést.
Nem tartalmaz érdemi változást a tervezet a testületek nagysága szerinti diferenciálással a mûködés hatékonysága érdekében. A törvényi lehetõsége megvan ugyan annak, hogy a testület hatáskörének egy részét polgármesterre vagy bizottságára átruházhatja, aminek legtöbbször politikai akadályai lehetnek, a testület összetételétõl függõen.
Törvény, illetve kormányrendelet a polgármesterek részére önkormányzati feladatot és hatáskört, illetve államigazgatási hatósági jogkört csak kivételesen állapíthat meg a tervezet szerint. Mindezt a testületek leterheltsége tükrében és az önkormányzat folyamatosságának tapasztalatai, igényei alapján célszerûnek látszik ismét végiggondolni, és a kivételességet a törvényalkotások során oldani, nem túl szigorúan értelmezni.
A tervezet szerint a képviselõ-testület megbízatásának lejárta elõtt név szerinti szavazással, minõsített többséggel kimondhatja feloszlását. Ez együtt jár a polgármester tisztségének megszûnésével is. A törvény 20. §-ához fûzött magyarázat szerint a polgármester megnövekedett szerepének ellensúlyaként alkalmazható az önfeloszlatás. Ez önmagában is ellentmondásos így.
Folytatva az indoklást: a polgármester önállóságának növelése magában rejti a sorozatos törvénysértések lehetõségét. Ez pedig prekoncepció. Másrészrõl egyoldalúan kitett helyzetbe hozhatja a polgárok által közvetlenül megválasztott polgármestert a képviselõ-testülettel szemben, vagyis a testület a polgármestert kisebb testületek esetében bármikor leválthatja.
Miközben - ahogy az elõzõekben is utaltam rá - a törvénytervezet erõsíti a polgármester és jegyzõ együttes felelõsségét, a munkáltatói jog gyakorlása esetében polgármesteri egyeztetési jog részletes szabályozása hiányában feloldhatatlan feszültségek és konfliktusok forrása lehet.
Változatlanul hiányzik az önkormányzati társulások egyértelmû szabályozásának kérdése, mivel ennek hiányában mûködési zavarok és egyenlõtlen teherviselés, többletkiadások és párhuzamosságok állnak elõ, de hátrányosan befolyásolja az önkormányzatok szakmai munkájának színvonalát is. Különösen indokolt lenne mindez az aprófalvas településszerkezetû térségben, ahol a legkisebb települések többségénél is létrejött az önálló önkormányzat. Másrészrõl: mûködnek már olyan önkormányzati társulások, amelyeket a módosítás nem említ, például a kistérségi társulások, térségfejlesztõ társulások.
A négy év tapasztalatai szerint hiányzott a megyei jogú városok képviselete a megyei önkormányzatból. A jelen módosítás sem tartalmaz erre megoldást, továbbra is szétdarabolttá teszi a megyéket, pedig õk is ellátnak területi szolgáltatást, tehát minden értelemben indokolt lenne képviseletük a megyei közgyûlésben.
Az egyeztetõ bizottságok létrehozása nem helyettesíti a testületi képviseletet. Nem jelent érdemi megoldást a jövõre nézve.
Eltérõ elõjelû, de nagy várakozások elõzték meg az önkormányzati megye törvényi szabályozásának változását. Egyetértve azzal, hogy nem jöhet létre alá- és fölérendeltség a települési és a megyei önkormányzatok között, még akkor sem, ha ez a fõváros és kerületi önkormányzatai közt két szintté válással feltétlen létrejön, s hogy a megyének ne legyen pénzelosztó szerepköre, a munkamegosztás továbbfejlesztését elsõsorban a területfejlesztési, - rendezési és koordinációs, valamint érdekképviseleti feladatok is indokolttá tennék, és ez ebben a tervezetben ma sem látszik, még körvonalaiban sem. Ezek szükségességét az elmúlt négyéves önkormányzati munka tapasztalatai, a tudományos kutatás, a szakmai konferenciákon elhangzott vélemények és írásos publikációk is alátámasztják.
A tervezet nem igazolja vissza ezeket a várakozásokat. Úgy tûnik, hogy a megyeellenes hangulat jórészt a múlté, habár egy makacs vírus még mindig valahol fertõz, amit közben a tudomány "Wekler"-vírusnak nevezett el. A jelenlegi tervezet alig továbblépés az 1990. évi törvényi szabályozásnál, és messze elmarad azoktól a várakozásoktól, amelyek indokoltak lennének.
Továbbra sem valósul meg a területi közigazgatás, irányítás önkormányzati dominanciája, annak ellenére sem, hogy a megyei önkormányzatok választási szabályainak tervezett módosításával kétségtelenné válik a megyei testületek legitimációja. A megyei önkormányzatok továbbra is kisegítõ jellegû, kistérségi és körzeti önkormányzati, közszolgálati feladatokat látnak el, bár kis mértékben bõvülhet intézményi hálózatuk. A megyei önkormányzatoknak - mint legitimált önkormányzatnak - a tervezet szerint is, mint területi önkormányzati testületeknek továbbra sem lesz érdemi szerepük a területi politika kimunkálásában, összehangolásában és megvalósításában. Nem lesznek hatáskörei és eszközei a területfejlesztésben és tervezésben.
Végezetül: rendkívül kevés és körvonalaiban is alig tisztázottak az államigazgatás hatáskörei. Ezeket tartom a tervezet legfõbb fogyatékosságainak, különösen akkor, ha visszaidézem a korábban elhangzottakat a kormánypárt részérõl.
Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy Vastagh Pál igazságügy- miniszter úrtól idézzek alig egy éve, '93. szeptember 29-én elhangzott elõadásából: "Az önkormányzati megye alapvetõ feladatát elsõsorban a regionális politika érvényesítésében és koordinációjában tudom megjelölni. Magyarországon a következõ húsz-harminc esztendõben a társadalmi konfliktusforrások egyik legjelentõsebbike lehet minden bizonnyal a területi aránytalanságok kiélezõdése a különbözõ országrészek közötti szakadék elmélyülésében. A megyei önkormányzatok jövõbeni feladatait illetõen azt sem tartjuk kizártnak, hogy államigazgatási feladatokat is ellássanak, elsõsorban a környezet- és természetvédelem, valamint az építésügy kínál erre jó lehetõségeket."
Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy egy személyes véleménnyel folytassam. Ugyan kétszer szólíttattam meg ma, de elõször van alkalmam szólni többpárti alapon mûködõ, demokratikus parlamentben. Én úgy gondolom, errõl a helyrõl is, hogy a felelõsségünk közös - a felelõsségbõl a részünk azonban más. Ezért minden törekvésünk az, ha már ez a törvénytervezet itt van a parlament elõtt és általános vitájának szakaszában vagyunk - ha nem is kerülhetett ide egy csomagban -, hogy ezt a törvényt, illetve a hiányosságait javítsuk, lehetõség szerint és tudásunk szerint a legjobban.
Ezért elismerjük és támogatjuk a törvénytervezet pozitív vonásait, de módosító javaslatokat teszünk azoknál a részleteknél, amelyeket nem tartunk elfogadhatónak. Ebben kérem képviselõtársaim támogató egyetértését. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
(12.30)