DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnapi napon Kuncze Gábor belügyminiszter úr az önkormányzati törvénycsomag három törvénymódosításának expozéját mondta el. Én ma nem törvénymódosítást, hanem egy új törvény, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló törvényt terjesztek a tisztelt Ház elé.
A polgármesterek az önkormányzati rendszer meghatározó szereplõi. Jogállásukról, feladat- és hatáskörükrõl az elmúlt hónapban széles körû vita folyt. Ez a törvény a polgármesterek jogállásán, feladatain túllépve munkajogi kérdésekkel foglalkozik. Ennek az az indoka, hogy az 1990-ben a polgármesterek jogállásáról készült törvény óta, 1992-ben alapvetõen megváltozott munkajogi rendszerünk, hiszen ekkor került elfogadásra egyrészt az új munka törvénykönyv, másrészt pedig a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény.
A javaslat a polgármesterek képviselõ-testülettel fennálló munkavégzésére egy új fogalmat vezet be, mégpedig a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyról szólót. Ez a jogviszony egy sajátos jogviszony, amely a polgármesteri egyedi jogviszonyt tükrözi vissza, tehát se nem munkajogi, se nem köztisztviselõi jogviszony tisztán. Mind a kettõnek tartalmazza az elemeit, de ugyanakkor elég határozottan el is tér mind a kettõtõl.
A szabályozás a korábbiakhoz viszonyítva kedvezõbb helyzetet teremt a polgármesterek számára. A háromezer fõnél kevesebb lakosú községek polgármestere a jelöléskor köteles nyilatkozni arról, hogy fõfoglalkozásban látja-e el a tisztséget; ugyanakkor a háromezernél több lakosú önkormányzat polgármestere a törvény erejénél fogva fõállású lesz.
A javaslat továbbra is megtartja azokat a szabályokat, amelyek lehetõvé teszik, hogy a polgármesterek megbízatásuk lejártát követõen folytatni tudják korábbi hivatásukat. A visszatérést egyrészt a fizetés nélküli szabadság törvénybe iktatása biztosítja, másrészt pedig egyes jogviszonyoknál - így például a hivatásos szolgálati jogviszonynál -, ahol összeférhetetlenség miatt le kell mondania jogviszonyáról a polgármesternek, ott pedig visszahelyezési kötelezettséget ír elõ a javaslat, és ezzel oldja meg azt a problémát, hogy a tisztség megszûnését követõen ne legyenek egzisztenciális problémái a polgármestereknek.
(15.10)
Gyakorlatilag ez a szabály indokolja, hogy a munkajogihoz hasonló végkielégítés összege csökkenjen a polgármesterek esetében. A javaslat a korábbi hathavi illetmény helyett háromhavi összeg kifizetését teszi kötelezõvé, ugyanakkor pedig a képviselõ-testületre bízza, annak szabad döntésétõl teszi függõvé, hogy további három hónapi illetményt megkapjon-e a polgármester.
Az elõkészítés, a különbözõ egyeztetések során természetesen a legtöbb vitát a polgármesteri illetmény szabályai váltották ki. A kormány a szabályok megfogalmazásánál abból indult ki, hogy az illetmények a megoldandó feladatok súlyához, jellegéhez igazodjanak. Az arányosítást egyrészt a javaslat kívánja biztosítani azzal, hogy a települések nagyságának figyelembevételével differenciáltan, sávosan állapítja meg a díjfizetés kategóriáit, kereteit. Ugyanakkor azonban, mivel nyilvánvalóan összefüggés van a településnagyság és az ellátandó feladatok között, de ez az összefüggés azért nem annyira szigorú, ezért a keretek között maga a képviselõ-testület jogosult megállapítani a polgármester konkrét fizetését. A megállapítható díjazás alapjául továbbra is a vezetõi pótlék nélkül számított miniszteri illetmény látszik megfelelõnek, mert az is a köztisztviselõi illetményalapon nyugszik, így a köz szolgálatában állók - köztük a polgármesterek - díjazására vonatkozó szabályok egységes rendszert alkotnak.
Az elmúlt idõszakban hangsúlyozottabban jelentkezett a társadalom valamennyi területén, így az önkormányzatoknál is a jogi felelõsség pontosabb szabályai kidolgozásának igénye. A megnövekedett polgármesteri szerepkör a felelõsségi szabályok szigorítását igényli. Bár a polgármester választott tisztségviselõ, ez azonban nem jelentheti azt, hogy döntéseiért a jogi felelõsség kizárt legyen.
A polgármesteri megbízatás lejártával a lakosság az, aki kimondja a végsõ szót, hogy elégedett-e a polgármester elmúlt évi teljesítményével, ugyanakkor azonban véleményünk szerint ez nem elegendõ, ezért meg kell teremteni a jogi felelõsségrevonás törvényi alapjait a megbízatás idõtartama alatt is. A feladatok és kötelezettségek azonossága azt indokolja, hogy azonosak legyenek a felelõsségre vonatkozó szabályok mind a fõállású, mind a társadalmi megbízatású polgármesterek esetében. Ezt az elvet kívánja egyébként a kormány érvényesíteni a kártérítési felelõsség szabályainak megfogalmazásánál is.
A polgármesteri tisztség sajátos szerepkör, ezért külön szabályozást igényel, azt hiszem, ez az elmondottakból már kiderült. Ugyanakkor nem teszi szükségessé minden munkajogi, foglalkoztatási kérdés eltérõ rendezését, ezért a javaslat meghatározza, hogy a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvénynek, valamint a munka törvénykönyvének mely szabályait kell a polgármesterekre is megfelelõen alkalmazni. Ilyen kérdések például az eljárási, az elévülési határidõk vagy például a jubileumi jutalom kérdése.
Tisztelt Országgyûlés! Az önkormányzati törvény módosításával a képviselõ- testület lehetõséget kap arra, hogy ezen törvény keretei között az önkormányzati képviselõk részére tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapítson meg. Az önkormányzati feladatok eredményes végrehajtása a képviselõ-testület vezetõjének és tagjainak közös munkáját, együttes tevékenységét igényli, ez indokolja azt, hogy a közös szerepvállalásból adódó, összefüggõ tevékenység elismerésénél, megítélésénél is azonos mértékkel mérjünk.
Az önkormányzati képviselõi tisztség alapvetõen társadalmi megbízatás, de jellegébõl következõen nem kis erõfeszítést kíván. Erre tekintettel szükséges, hogy a képviselõk mértéktartó juttatást kaphassanak. A testületi ülésen történõ megjelenés miatt kiesõ jövedelmet a képviselõ-testület a képviselõknek megtéríti, mint ahogy számla alapján a képviselõi tevékenységgel összefüggõ, igazolt kiadásokat is. Így tehát nem indokolt, hogy a képviselõk, bizottsági elnökök a köztisztviselõi illetményeket meghaladó mértékû tiszteletdíjakat kapjanak, amire az elmúlt idõszakban, az elmúlt négy évben bõven volt példa. A képviselõi tiszteletdíj alapja a polgármesteri illetmény, ezáltal a képviselõ tiszteletdíja is beletartozik ebbe a kosárba, így a tiszteletdíj kérdése egy egységet képez.
A természetbeni juttatások nyilván elsõsorban a képviselõk munkájának segítését célozzák. Új szabály, hogy az önkormányzati képviselõk kötelezettségeinek megszegését, mulasztását a képviselõ-testület szankcionálhatja.
Kérem az Országgyûlést, hogy a beterjesztett javaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm. (Taps.)