DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani.
A törvény több olyan pontjára felhívták a figyelmet az elõttem szólók, amely általánosan problémát rejt magában - ez nyilván a politikai kompromisszum következménye.
Szó volt arról, hogy a középszintû igazgatás megfogalmazása, átalakulása, a megye szerepének megfogalmazása soron következõ feladat, és ennek a feladatnak a megvalósítása már a jelenlegi törvénycsomagban megkezdõdött. Egyes hatáskörök a megyei önkormányzatokhoz, a megyei jogú városokhoz kerültek, mások a belügyi közigazgatási hivatalhoz, valamint a pillanatnyilag még létezõ egyéb dekoncentrált szervezetekhez.
Szükségesnek és indokoltnak tartom megjegyezni a választójogi törvénynél, a mûködés biztonságának szempontjait figyelembe véve, hogy tisztázni kell a megye szerepkörét és a megyei jogú városok szerepének és viszonyának problémakörét.
A hatósági munka vonatkozásában a másodfokú ügyintézés elszakadt a lakosságtól. A gazdálkodást illetõen nem megoldott a koordináció. Többször elhangzott, szóban és retorikában, hogy nem cél a megye elosztó szerepének visszaállítása, de szükségesnek tûnik egy adott térség problémáinak megoldására vonatkozóan a jelenleginél hatékonyabb forma kidolgozása. Meg kell állapítanom - ami talán itt nem hangzott el -, hogy a hatósági munkát illetõen kifejezetten adottak a megyei jogú városokban a kétfokú igazgatás ellátásának feltételei, különös tekintettel arra, hogy a tervezet szerint az államigazgatási ügyek nagy része és az önkormányzati hatósági ügyek törvényességi felülvizsgálata a közigazgatási bíróságok hatáskörébe fog tartozni. Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy ezt az értékes kincsünket, az önkormányzati szférát tekintve, a településektõl, alulról kezdve kell az építkezést megkezdeni, a helyi és területi szintek integrált önkormányzati egységeiként.
A jelenlegi mûködés, valamint amit ez a választójogi törvény gondolati szférájában takar, véleményem szerint e vonatkozásban nem elõremutató, és különlegesen súlyos problémákat vet föl.
A jelenlegi helyzetben, a jelenlegi szabályokra tekintettel a települési és megyei önkormányzatok vonatkozásában, a kialakult tulajdoni állapotok miatt megítélésem szerint alkotmányellenes a megyei jogú városok polgáraival szemben az e törvény, tehát a választójogi törvény tervezetébe beépített diszkrimináció. Ez a választási rendszer azt eredményezi, hogy a mûködés során még inkább szembekerül egymással a megyei önkormányzat és a megyei jogú város, ha csak azon ideig is, míg - a miniszter úr jelezte - változni fog a törvény, remélem, mindannyiunk javára.
Alátámasztja ezt a tényt az is, hogy a megyei jogú városok területén számtalan olyan intézmény, múzeumok, képtárak, nevelõotthonok, kommunális, közüzemi szolgáltató vállalatok stb. mûködnek, amelyek mind megyei önkormányzati tulajdonba kerültek, és azáltal, hogy a megyei közgyûlésbõl a megyei jogú városok képviselõit kirekesztik, ezen vagyonról való döntésbe, a mûködésbe, a polgárok kiszolgálásába semmiféle beleszólást nem engednek meg számukra.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében az önkormányzati megyének alapvetõ, elsõdleges feladata az olyan intézmények, illetve szolgáltatások mûködtetése, amelyek vagy speciális igényeket elégítenek ki és/vagy a megye egész területére, illetõleg a terület nagy részére kiterjednek.
Ilyen törvényi definiálás után mi indokolja azt, hogy a megye lakosságának jelentõs részét - a megye többségét értem ez alatt - kirekesztik abból a körbõl, amely képviseltetheti magát a megyei közgyûlésben? A megyei jogú városok területén ugyanúgy mûködnek megyei intézmények, mint a nem megyei jogú települések területén. A megyei közgyûlés tagjaira vonatkozó választási tervezet akkor lehetne így elfogadható, ha a megyei jogú város minden, a területén lévõ és a megyei önkormányzat tulajdonába került ingó és ingatlan vagyont megkapna, és mindazokat a feladatokat ellátná - a törvény szerinti kötelezettségbõl, és nem holmi megállapodásokban bízva -, amiket jelenleg területi önkormányzat végez.
Alapvetõen sérti az önrendelkezés jogát a települések esetében az, hogy e vagyon sorsába még közvetett módon sem szólhatnak bele, mivel nem választhatnak a megyei közgyûlésbe tagokat.
A megyei jogú városok lakosságának e választási tervezet szerinti kizárása a megyei közgyûlésbõl állsápontom szerint olyasmit eredményez, ami a megyei közgyûlést kvázi kisebbségi önkormányzattá degradálja, hiszen a megye nagyobb létszámú településeit nem engedi döntési kompetenciával beleszólni az egész megyére vonatkozó kérdésekbe.
(16.20)
Befejezésül meg kívánom jegyezni, hogy a Magyar Köztársaság jelenleg hatályos alkotmánya értelmében a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlõek. Megítélésem szerint itt, e vonatkozásban e választójogi törvénytervezetnek ez a rendelkezése az alkotmányban rögzített önkormányzati jogot csorbítja, amikor a megyei önkormányzati képviselõ-választáson való részvételbõl kizárja a megyei jogú városok lakosságát.
Kérem a tisztelt Házat és a tisztelt elõterjesztõt elsõsorban, hogy e problémát felülvizsgálni szíveskedjék, mert súlyos mûködésbeli zavarokat okoz az önkormányzati törvényben elnagyoltan szerepeltetett egyeztetés, és valóban olyan jellegû diszkriminációt jelent, amely diszkrimináció csak pontos és rendkívül indokolt törvényi megfogalmazással oldható föl.
Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)