BOROS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló határozati javaslathoz, mint az általános vitában jeleztem, számos módosító javaslatot nyújtottam be.
Az általam benyújtott módosító javaslatok alapvetõen két csoportba sorolhatók. Az egyikbe az elõterjesztõk és az alkotmányügyi bizottság által támogatottak tartoznak. A másikba pedig a támogatásra nem érdemesítettek.
Elsõként - nagyon röviden - azokat szeretném felsorolásszerûen megemlíteni, amelyek támogatást nyertek, és az önök szavazataival beépülhetnek az új Házszabályba.
Így javaslatom szerint az alakuló ülésrõl távollevõ, illetve idõközi választásokon mandátumot szerzõ és lemondott társa helyére kerülõ listás képviselõ nem az Országgyûlés elnöke elõtt, annak irodájában teszi le az esküt, hanem mindannyiunk elõtt, az ülésteremben. Ezzel az õ számukra is biztosítjuk azt a felemelõ érzést, amely bennünket eltöltött az eskütételnél.
Praktikus, költségkímélõ oka van azon javaslatomnak, amely a nem magyar anyanyelvû képviselõ anyanyelvén történõ felszólalásával kapcsolatos. Ha ugyanis kellõ idõt - javaslatom szerint két napot - elõírunk a szándék bejelentésére, akkor értesíthetõ az aktuális tolmács. Tehát nem kell jó néhány tolmácsnak állandó készenlétben állnia.
Az ülésekre való felkészülés érdekében javasoltam, hogy a napirendi javaslatot ne egy, hanem két nappal az ülést megelõzõen kapjuk meg. Ez a megoldás egyébként a jelenlegi gyakorlattal egyezik. A tervezet elõírja, hogy a napirend a szavazások idõpontját is tartalmazza. Megítélésem szerint azonban a szavazásoknak csak a várható, nem pedig a pontos idõpontja prognosztizálható. Ezért azt tartanám célszerûnek, ha a Házszabály a várható szavazási idõpontok megadását írná elõ, akkor az idõpontok tervezhetõk.
Mint az általános vitában említettem, nem szerencsés, ha egy alanyi jogot egy áttétellel mások mérlegelési jogához kötünk. Ha a frakcióvezetõ öt percben napirend elõtt felszólalhat, akkor abbéli szándékát nem kérelem, hanem bejelentés formában indokolt jeleznie.
Ha a képviselõ úgy véli, hogy a jegyzõkönyvben foglaltak nem egyeznek az általa elmondottakkal, kiigazítást kérhet. A pontos tényállás megállapításának technikája a jegyzõk rendelkezésére áll. Tehát eldönthetõ, jogos-e a reklamáció.
Ezzel a döntéssel viszont felesleges az Országgyûlést terhelni. Szerintem elegendõ lenne az ügyet jegyzõi hatáskörben hagyni, de elfogadom a házbizottság döntési jogosultságát is. Kérem, tegyék önök is.
Javasolom elhagyni azt a gumiszabályt, amely szerint az interpellációt úgy kell megfogalmazni, hogy arra röviden és tárgyszerûen lehessen válaszolni. Úgy vélem, ilyen elõírás felesleges, mert ki fogja eldönteni, hogy egy interpelláció megfelel-e ennek a követelménynek, és ha nem, akkor mi a teendõ. Szerintem egy ilyen döntéssel elsõsorban az interpelláció címzettjét lehet kényelmetlen helyzetbe hozni.
Ugyanakkor, miután nincs arra garancia, hogy egy interpelláció a benyújtást követõ héten elmondásra kerül, nem tudom elfogadni azt a tilalmat, amely az írott szövegtõl eltérõ új tény elmondására vonatkozik. Miután egy-két hét alatt új tény is juthat a képviselõ birtokába, mondhassa el azzal a megkötéssel, hogy ehhez az érintett miniszter elõzetes egyetértését meg kell szereznie.
Tisztelt Országgyûlés! A következõkben azokról a javaslataimról szeretnék szólni, amelyek nem nyerték el az elõterjesztõ és az alkotmányügyi bizottság támogatását. Szándékosan nem a tetszését kifejezést használtam, mert noha van olyan javaslatom, amely egyharmados támogatottságot sem kapott, ám az alkotmányügyi bizottság tetszését olyannyira megnyerte, hogy némileg módosított szövegszerkesztéssel, de változatlan tartalommal sajátjaként nyújtotta be, azaz egy korábbi, nagy sikerû elnöki szófordulatot használva, magáévá tette. (Derültség.)
Így történt a kérdéseknél és az azonnali kérdések és válaszok órájánál elõírt idõkeretek túllépésének szankcionálásánál. Amíg az interpellációknál az elnök számára - szerintem nagyon helyesen - biztosítjuk a szómegvonás jogát, addig ez az említett eseteknél hiányzik. Ezért javasoltam megtenni.
Nagyon örülök annak, hogy szerény javaslataim alapul szolgáltak az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatainak, ezért a jelentés 161., 164. és 169. pontjában nyilvántartott javaslataimat visszavonom.
(16.20)
Megfelelõ támogatottság híján ugyancsak visszavonom a 33., 57., 79., 80., 81., 82., 100. és 201. számon jegyzett javaslataimat. Ennek kapcsán azonban változatlanul aggályosnak tartom a kézfelemeléses szavazás intézményesítését. Változatlanul nem értek egyet azzal, hogy a napirend utáni felszólalást üléskezdet elõtt egy órával be kelljen jelenteni. Sokszor elõfordulhat, hogy a reggeli bejelentési kötelezettséget követõen olyan információhoz jut a képviselõ, amely rendkívüli és aznapi felszólamlást igényel. Ezt a jogot mindenki számára biztosítani kellene.
Ugyancsak fenntartom azt a véleményemet, hogy az általunk meghozott törvények szerkesztését az elõterjesztõ minisztérium kodifikátorainak hatáskörében kellene hagyni, nem az Országgyûlés Hivatalára testálni.
A 30. pontban szereplõ javaslatomat ugyancsak visszavonom, mert a jegyzõi szolgálatbeosztás elnöki jogkörét vonná meg. Képviselõtársaim tájékoztatására elmondom, hogy a jegyzõk mindig egymás között egyeztek meg a szolgálati beosztásról, egymás helyettesítésérõl, a váratlan helyzetek megoldásáról. Ez mindvégig hibátlanul mûködött, az újonnan megválasztott jegyzõkkel is korrektül adtuk és adjuk a szolgálatot. Feleslegesnek tartom ebbe az elnököt bármilyen módon és mértékben belekeverni.
Fenntartom viszont a 72. pontban szereplõ javaslatomat, amely a 43. § (3) bekezdésének elhagyását javasolja. Ennek lényege, hogy jegyzõt - elnöki felkérésre - ne lehessen más országgyûlési képviselõvel helyettesíteni. Túl azon, hogy ez az elképzelés életszerûtlen - hisz az elmúlt négy évben egyszer sem fordult elõ, hogy a választott jegyzõk ne látták volna el feladatukat -, szerintem aggályos abból a szempontból is, hogy választott tisztségviselõt felkéréssel helyettesítsünk. De ha túllépünk ezen az aggályon is - mint ahogy ezt az elõterjesztõ és az alkotmányügyi bizottság ugyan nagyon szoros szavazással, de megtette -, hadd kérdezzem meg önöket: vajon jogosult lehet-e a felkért képviselõ a szó szerinti jegyzõkönyv hitelesítésére vagy a szolgálati ideje alatt meghozott országgyûlési határozatok hitelesítõ aláírására? Mert szerintem nem. Ezért arra kérem képviselõtársaimat, érveimet meggondolva támogassák javaslatomat.
Az általános vita során elmondottam, hogy a parlamenti kisebbség jogainak csorbítását látom abban, ha az egyharmados bizottsági támogatást el nem ért módosító javaslatok közül egy döntési javaslatnál a képviselõcsoport vezetõje csak ötre kérhet szavazást. Az ellenzéknek ezt a jogát korlát nélkül biztosítani kellene. Az pedig legyen az õ felelõsségük, hogy evvel a joggal esetenként élnek vagy sorozatosan visszaélnek - mert az utóbbi megoldással lehet ugyan obstruálni, ugyanakkor az állampolgárok bizalmát is el lehet játszani.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)