DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót alelnök úrnak és most már alelnök asszonynak is, aki, gondolom, fenntartja a nekem megadott szó lehetõségét.
Úgy gondolom, hogy az önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásával kapcsolatos törvényjavaslat vitáját azzal a ténnyel kell kezdeni, hogy hatpárti egyeztetések folytak e tárgykörben, és a Független Kisgazdapárt megszakította a tárgyalásokon való részvételét, így ötpártivá szûkült a hatpártinak indult egyeztetés. Aki az elkészült törvénytervezetek közül az elsõként T/34. szám alatt benyújtott választójogi törvénytervezetet ismeri, az egyetért velem, hogy ebben a Házban még ilyen nívótlan, silány, megdöbbentõen gyenge színvonalú törvényjavaslatot be nem terjesztettek. Hogy milyen színvonalú volt ez a törvényjavaslat, hadd jelezzem, hogy a kormányzat maga is sietett azt visszavonni, és magyarázkodott, hogy fordulhatott elõ, hogy egy ilyen férc jogi munkát beterjesztettek.
Ezek után sürgõsen beterjesztették a jelenleg tárgyalás alatt álló T/45-ös törvénytervezetet, amelynek érdekességeként megemlíthetném, hogy amikor az alkotmányügyi bizottság ennek az általános vitára való bocsáthatóságáról tárgyalt, akkor nyújtotta be a kormány ezt a törvényjavaslatot, úgy, hogy az alkotmányügyi bizottság tagjai sem tudták elolvasni ezt a törvénytervezetet. Így ajánlották a Háznak elfogadásra, és általános vitára alkalmasnak úgy nyilvánították, hogy senki a bizottság tagjai közül ezt a törvényjavaslatot nem ismerhette.
(11.40)
Gondolom, ezek után nem kell különösképpen indokolnom, milyen bölcs döntés volt a Független Kisgazdapárt részérõl, hogy ilyen tárgyalásokon nem kívánt részt venni. Azt hiszem, a Kisgazdapárt egész jövõbeni magatartását az ilyen konzekvens, következetes magatartás fogja meghatározni. Mi nem leszünk hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy az ámokfutásszerû, silány törvényalkotási munkát tovább engedjük silányítani, hanem minden esetben fel fogjuk emelni a szavunkat, és meg fogjuk mondani, hogy mi nem vagyunk hajlandók fedezni az ilyen törvényalkotási folyamatokat. Ezt nagyon szükségesnek tartottam megjegyezni, általános vitáról lévén szó.
Úgy gondolom, a választójogi törvény elõterjesztése önmagában a demokráciával való szembefordulást jelenti, mert jogállamban két hónappal a választások tartása elõtt nem szokás gyökeresen új választójogi törvényt beterjeszteni. Sõt, tessék nekem megengedni, ha már Európa felé igyekszünk, akkor hadd hivatkozzam az ausztriai vagy a német példákra. Az egyik helyen egy évvel a választások elõtt még módosítani sem szabad a törvényt, a másik helyen két évvel a választások elõtt módosítani sem szabad. Itt pedig két hónappal a választások megtartása elõtt gyökeresen átalakítják az egész választójogi rendszert.
Szemben az elõbb kifejtett véleménnyel - Csabai Lászlóné véleményére utalok -, úgy gondolom, egy rendkívül bonyolult, nehezen áttekinthetõ, olyan törvényjavaslatot nyújtott be végül is az elõterjesztõ, amely bizony még Szladits Károlynak is gondot okozna, hogy valóban áttekintse, milyen változtatásokat eszközölt a jelenleg érvényben lévõhöz képest. A kívülálló számára tulajdonképpen áttekinthetetlen, és senki nem fogja tudni, milyen választójogi alapelvek szerint választ, hiszen 180 fokkal szembeállították az országgyûlési képviselõk választásáról szóló törvény rendelkezéseit az önkormányzati választási rendszer alapelveinek sorával. Ennek következtében egész egyszerûen fizikálisan sem lehet idejük arra az ország állampolgárainak, hogy megismerjék a kétfajta választás közti gyökeres eltérésnek akárcsak az alapelemeit is.
Legyen szabad ezért a Független Kisgazdapárt frakciója nevében és a Független Kisgazdapárt nevében is kijelentenem, hogy ez az elõterjesztés a választás eredményének a manipulálását jelenti. Ezért mélységesen elítéljük azt. Nemhogy nem fogjuk semmilyen elemében támogatni, hanem mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy e választójogi törvény alapján ne lehessen manipulálni a választás eredményét. Hiszen ha már változtatni kell, akkor semmiképpen nem úgy kell változtatni, ahogy az elõterjesztõk mondták, hogy majd a kétlépcsõs önkormányzati rendszer kialakítása kapcsán, majd a választások után, a választás eredményének megfelelõen, ahogy az kényüknek, kedvüknek megfelel, majd még tovább módosítgatják a választójogi törvényt, önmaguknak. Ha valóban egy tisztességes változtatási szándék vezette volna az elõterjesztõket, mért ne lehetne adott esetben érveket felsorakoztatni amellett - és ebbõl indulok ki én magam is -, hogy adott esetben ne kétfordulós választási rendszer legyen, hanem egyfordulós? De akkor ehhez az egész alkotmányos rend változtatását meg kellett volna várni, az új alkotmány kidolgozásánál a választási alapelvek megváltoztatásából kellett volna kiindulni, az országgyûlési képviselõi választásoknál és az önkormányzati választásoknál egységes elvek alapján, nem pedig azt tenni, hogy egy olyan bonyolult, elképesztõen nehéz választójogi rendszert tárjunk a választópolgárok elé két hónappal a választások elõtt, amely gyakorlatilag megoldhatatlan káoszhelyzetet fog jelenteni.
Legyen szabad külön kitérnem arra, hogy elfogadhatatlan az, hogy az egyfordulós választásnál vidéken a listás szavazást eltörölték. Elfogadhatatlan az önkormányzati és eredményességi alsó küszöb eltörlése, hogy akár egyetlenegy szavazat alapján valaki elnyerhessen ilyen tisztséget. Én úgy gondolom, józan eszû emberben föl sem merülhet, hogy egy ilyen változtatással el lehet fogadni egy törvényt.
Nagyon szomorú lennék, ha az igen tisztelt kormánytöbbség nem figyelne fel ezekre az elképesztõ tényekre. Akkor ebben a Házban nem lesz érdemes egyetlenegy szót sem szólni a jogállamiság, a demokrácia mellett, ha ez a Házon keresztül fog menni.
Nagyon szeretném külön hangsúlyozni: hallottuk itt az elõbb Csabai Lászlónétól - föl is írtam magamnak -, hogy milyen hosszú távú, egyszerû ez a törvény. Semmi többet nem fogok itt ezzel kapcsolatban felhozni, tessék mondjuk a törvény ajánlásra vonatkozó részét áttekinteni. Itt egészen más elvek vannak a fõvárosban, más elvek vannak vidéken. Hatféle ajánlás van a fõvárosban is, külön hatféle ajánlás van vidéken. Önmagában a hatos szám lerombolja az egyszerûséggel kapcsolatos hitet.
Mi úgy gondoljuk, ugyanígy elfogadhatatlan a kompenzációs lista olyan beemelése, ahogy az történt. Ez a valóságban kompenzációsnak nevezett lista valóságosan kompenzáció nélküli. Azt hiszem, aki végighallgatta Salamon képviselõ úr okfejtését és számításait, az teljes mértékben igazat kellett hogy adjon ezeknek a számításoknak. Elviekben lehetne számolni úgy, ahogy Csabai Lászlóné tette, 100 százalékkal is, ezt én nem vonom kétségbe abban az esetben, ha Csabai Lászlóné egyetlenegy történelmi példát tud nekem említeni - nem Magyarországról, nem is Európáról - a világból, ahol 100 százalékban vettek volna részt. Ne haragudjon, még Rákosi Mátyásnál is csak 99,99 százalék volt. Sõt még Joszif Viszarionovicsnál is. Úgy gondolom, most sem lesz 100 százalék, bármennyire is szeretné ezt az MSZP, legalábbis Csabai Lászlóné véleménye szerint úgy tûnik. Legalábbis a Függelen Kisgazdapárt mindig szembe fog állni ezzel a 100 százalékkal. (Derültség a kormánypártok soraiban.)
Ami az önkormányzati rendszer kialakításának új megközelítését és új szándékait illeti, mi abból indulunk ki, hogy természetesen nem kell feltétlenül ragaszkodnunk akár az országgyûlési képviselõi választások jelenlegi rendszeréhez, akár az önkormányzati választások jelenlegi rendszeréhez.
(11.50)
De ha mi jogállami megközelítéssel szeretnénk egy választást lebonyolítani, akkor egy kialakult, bevált, mégiscsak a gyakorlatban is helytállt választási rendszert nem lehet két hónappal a választások elõtt gyökereiben átalakítani. Azzal a hamis érvvel kapcsolatban, miszerint most nem lehet szinkronba hozni az önkormányzati választást, az egész önkorányzati rendszert, az önkorányzati szervek gazdálkodását és a pénzeszközök szétosztását az államháztartás reformjával, nekünk azt kell mondanunk, ami a valóság, hogy az új alkotmányozási folyamat kapcsán lehetne ezeket a kérdéseket szinkronba hozni.
Az ilyen módosítgatásokkal, ahol belenyúlunk a rendszer különbözõ elemeit gyökeresen megváltoztatandó, ott egyértelmû, hogy az aszinkronitást fogja fokozni, semmiképpen nem a szinkronitás irányába fog hatni ez a módosítási igény, hiszen ha a szinkronitás lenne a valóságos szándék, ebben az esetben az alkotmányozási folyamat keretein belül kellene az egészet beiktatni.
El lehetne mondani, micsoda képtelen változtatást hozott ez a törvényjavaslat az ajánlások rendjében, hogy már eddig is mennyire bonyolult volt az ajánlási rendszer, mennyiben válik ez még bonyolultabbá, egyáltalán az ajánlásnak az ilyen rendszere az átlagállampolgár számára felismerhetõvé teszi-e a törvényalkotó szándékát vagy sem. Úgy gondolom, ezekkel a kérdésekkel, amelyekkel egyébként már több képviselõtársam nagyon indokoltan foglalkozott az ellenzéki oldalról, azért nem érdemes foglalkozni, mert az egész választási rendszernek az új módon való interpretálása annyira felrúgja az egész hatályos jogot. Ne feledjék, és itt külön hadd emeljem ki azt a tényt, hogy az egész önkormányzati rendszerünkre... Nem kívánom elvitatni azt a tényt, hogy ennek millió olyan eleme van, ami elfogadhatatlan, hát hogyne lenne elfogadhatatlan, - ezt már elmondtuk 90-ben -, amikor a magyar jogrendbe az államhatalmi ágak megoszlását illetõen betelepítik a német jogot, az önkormányzatokat elviszik a francia jog területére... Most egy elképesztõ fordulattal olyan változtatásokat csinálunk, hogy most már senki nincs, aki megmondaná, hogy milyen rendszerbe illeszthetõ be ez a teljesen feje tetejére állított választási rendszer.
Úgy gondolom, igen tisztelt Ház, a törvényalkotóknak nem lehet feladatuk a káosz teremtése, és hogyha nem akarunk káoszt teremteni, akkor ezt a törvénytervezetet egész egyszerûen vissza kell utalni oda, amely mûhelybõl azt meggondolatlanul ideküldték.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)