BALSAY ISTVÁN (FIDESZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Örülök, hogy elértem a célomat. Teljes mértékig egyetértek Szöllõsi Istvánnéval; egyben nem, és abban nem... (Derültség a bal oldalon.).., hogy mosolyog rám a kormányzó párt soraiból, és ez számomra azt jelenti, hogy azért nyugodt, mert az önkormányzatoknak kell kifizetni azokat a hiteleket, amelyekre a törvény kényszerítette. Ez pedig azzal a tragikus következménnyel jár... - egy székesfehérvári példát mondok, mert a pontos számadatot nem tudom a városok tekintetében, 42 milliárd forintra emlékszem, a kormányprogram 60 milliárdos csomagról beszél csak a közalkalmazottak, köztisztviselõk bérénél. Tehát ez közel akkora, mint a mezõgazdaság támogatása címû fejezet. Tehát egy óriási dologról van szó, és senki nem szól, és nyugodtan ül a helyén - ezért értem el a célomat. Az önkormányzatok ezt csak úgy tudják megfizetni, és meg kívánják fizetni, kedves Rozgonyi képviselõtársam, mert az önkormányzatok, például Székesfehérvár 450 millió forintot vesz fel hitelként, és itt az állam 120 millió forintot vállalt.
Várhatóan az ön és az én eredményes munkásságom révén az A/1. kategória meg fog változni, és meg fog változni a munkában töltött idõ beszámítása is. Az ön mosolya pedig számomra azt jelenti, hogy ezeket az önkormányzatnak kell kifizetni, amelyre törvény kényszerítette, hogy ezt megtegyék. Az állam pedig minden 100 forintból 63 forintot visszakap, és nagylelkûen még ennél kevesebb támogatást is ad.
Még egy adatot hadd mondjak, hogy az önkormányzatok ma a központi költségvetésbõl 83 százalékot az államtól kapnak vagy kapnak vissza. Ezért tehát ma egy államilag meghatározott önkormányzatiságról beszélhetünk, ezért kértem önt arra és a többieket, hogy a közalkalmazottaknak, köztük a pedagógusoknak, védõnõknek, orvosoknak - nem sorolom tovább - a bére kifizethetõ legyen, de az önkormányzatok eladósodnak, tönkremennek, ha ez a felfogás érvényesül. Örülök, hogy a kormányzó párt több tagja egyetért azzal, hogy ki kell fizetni ezeket a béreket, viszont azt is kérném, hogy a törvény azon részének is tegyenek eleget, amelyet ismertettem, hogy feladatot csak úgy lehet adni önkormányzatnak, ha ez biztosítja legalább az arányos részt vagy legalább a megfelelõ hozzájárulást.
Én egyébként minden alkalommal Szöllõsiné képviselõtársammal együtt arra törekedtem, hogy a közalkalmazottak nagyon sanyarú és nagyon rossz helyzetébõl és a köztisztviselõk helyzetébõl is elõbbre jussunk, de ehhez kormányzati eszközök is szükségesek.
(12.10)
A másik hozzászólással kapcsolatban pedig nem tudok mást válaszolni: nem akarom felidézni a megye, kontra megyei jogú város vitát, épp elég volt ez a négy év, és épp eléggé bizonyították a megyei jogú városok kevesebb ráérõ idejükkel és kevesebb pénzükkel, hogy elvégezték a rájuk jutó feladatokat. Még azokat is, melyek térségi feladatok voltak.
Én csak a 70. §-ban megemlítetteket tartom ellentétesnek azzal, amit az Európai Chartával ratifikált a Magyar Köztársaság parlamentje, hogy ne vegyük el a feladatot azoktól a településektõl, amelyek ennek az ellátásáról kívánnak gondoskodni. Még a közgyûjteményeket se vegyük el azoktól a városoktól, településektõl, hiszen ez hozzátartozik minden város autonómiájához, saját arculata megteremtéséhez. A múzeális értékeket se vegyük el, hanem teremtsük meg a feltételét, hogy ott hagyjuk a személyi jövedelemadó nagyobb részét, hogy a bevételekbõl biztosítunk nagyobb részt, és elérjük azt az európai szintet, hogy egy önkormányzati költségvetés körülbelül 50 százaléka saját bevételbõl adódik össze.
Ha már nemzetközi példákról beszélünk, akkor a településközösség vagy a legrégebbi demokrácia, az Angol Egyesült Királyságban a grófságok átalakítása már tartalmilag korábban megtörtént, most pedig településközösségek alakulnak ki, mert tarthatatlan dolog, hogy egymással szimbiózisban élõ, néhány kilométerre lévõ települések ne együtt gondolkodjanak, hanem a megyén keresztül, vagy különbözõ egyeztetõ tanácsokon keresztül kommunikáljanak. Elnézést, hogy a két percet túlléptem. (Taps az ellenzék soraiban.)