DR. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Egy olyan, az elõzõ parlament által meghozott törvény módosítására vonatkozóan terjesztettünk javaslatot a tisztelt Ház elé, amelynek meghozatala és évenkénti módosítása kapcsán ugyan rendszeres vitáink voltak, ugyanakkor azonban az alapvetõ célt tekintve, illetve az elmúlt négyéves megvalósulását tekintve talán egyetértés van a tisztelt Ház képviselõi között, és ennek a törvénynek a megítélése általában úgy gondolom, hogy pozitív.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvényrõl beszélek. Ez a törvény az 1990. évi LXV. számú törvényen, vagyis a helyi önkormányzatokról szóló törvényen alapul. Ez a törvény írta elõ, hogy a fejlesztések meghatározott körében címzett vagy céltámogatással kell segíteni a lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló beruházások megvalósulását.
A címzett támogatások az önkormányzatok egyes nagy költségigényû fejlesztési feladataihoz egyedi mérlegelés alapján nyújthatók, az Országgyûlés egyidejûleg döntést hoz, törvényt alkot ezekben a kérdésekben. Az Országgyûlés határozza meg szintén a támogatandó célok, a kiemelten támogatandó célok körét, az igénybevétel feltételeit, és a jelenlegi szabályozás azt mondja ki, hogy a céltámogatás alanyi jogon jár az önkormányzatoknak, ha az Országgyûlés által meghatározott feltételeknek megfelelõen nyújtja be az önkormányzat az igényét.
A konkrét támogatásokról '93. január 1-je óta a kormány dönt és errõl kormányközlemény jelenik meg egyébként.
Ez a címzett és céltámogatási rendszer '91 óta mûködik. Elsõ ízben az önkormányzatok a '91. évi költségvetésrõl szóló '90. évi CIV. törvény alapján igényelhettek céltámogatást. Ez a kezdeti idõszak volt hivatott rendezni az átmenet feladatait. Ezt követõen került sor annak a törvénynek a megalkotására, amely a támogatás komplex rendszerének jogi szabályozását volt hivatva megalkotni. Ez az a bizonyos '92. évi LXXXIX. számú törvény, amelynek módosításáról most tárgyalunk, és amely '93. január 1-jétõl lépett hatályba.
Talán nem kell képviselõtársaim számára felsorolnom, hogy milyen nagyon fontos célokat támogattunk ez alatt az idõszak alatt. Megemlítem, hogy '91 és '94 között több mint 100 milliárd forint címzett és céltámogatás állt, illetve áll az önkormányzatok rendelkezésére.
A címzett támogatás körében elsõsorban a kórházi rekonstrukciók, illetve bizonyos vízgazdálkodási kérdések ügyében hoztunk döntéseket, a céltámogatási rendszer keretében az egészséges ivóvízellátási program, szennyvízelvezetés- tisztítás bizonyos körben, a tornatermi program, új tanteremépítés, nemzetiségek által is lakott településeken pedig a nemzetiségi oktatás szinvonalas feltételeinek megteremtéséhez adtunk különbözõ támogatásokat.
(16.20)
Ide sorolható még az egészségügyi intézmények mûszerezettségi színvonalának javítását szolgáló támogatások köre. Összesen több százra - nyolcszáz- kilencszázra - tehetõ azon települések száma, amelyek valamilyen módon ebbõl a céltámogatásból részesülhettek, és amely települések esetében ez a céltámogatási rendszer valóban jelentõs fejlõdést jelentett a korábbi idõszakhoz képest, illetve hozzájárult ahhoz, hogy ezeken a településeken bizonyos infrastrukturális vagy egyéb ügyekben az elmaradottságot sikerüljön felszámolni.
Ugyanakkor azonban a támogatási rendszer mûködésében 1991-tõl fokozódó feszültséget jelentett éppen az, hogy a céltámogatást az önkormányzatok alanyi jogosultság alapján kapták. A helyzet ugyanis az volt, hogy minden évben lényegesen meghaladta az önkormányzatok igénye a költségvetési törvényben elõirányzott támogatási összeget - ugye, az önkormányzati törvényben azért kellett korlátoznunk a rendelkezésre álló összeget, mert a költségvetés helyzete egyik évben sem engedte meg, hogy korlátok nélkül adjunk teret ezeknek az egyébként jogos igényeknek. Ezért aztán az igények és az elõirányzat összehangolása érdekében szükségessé vált az úgynevezett ígérvényes rendszer mûködése. Ez biztosította az alanyi jog teljes körû érvényesülését. Az ígérvények rendszere azt jelenti, hogy ha az adott évi támogatási elõirányzat nem elégséges valamennyi új jogos támogatási igény kielégítésére, úgy a ki nem elégített jogos igényekrõl a következõ évi költségvetésben kell gondoskodni. Ugyanakkor azonban az ígérvények rendszere 1994-re már azt eredményezte, hogy az 1994. évi támogatási elõirányzat már az 1993. évi ígérvényes támogatásokra sem lett volna elegendõ, ezért aztán 1994- ben - tehát már az idei évben is - új beruházás támogatását az éves költségvetési törvény csak szûkített körben engedélyezte, az 1993. évi jogos, de támogatási lehetõség híján csak 1994-tõl támogatható igények éves ütemeit pedig egy évvel el kellett tolni.
Az önök elõtt fekvõ törvényjavaslat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló, idézett törvény módosítását tartalmazza. Ennek a módosításnak két alapvetõ oka van.
Az egyik ok, hogy ez a bizonyos törvény, amelyet most módosítunk, illetve ennek melléklete 1993-95-re határozta meg a támogatandó célokat és az igénybevétel feltételeit. Az Országgyûlésnek tehát 1996-ra vonatkozóan meg kell alkotnia azokat a szabályokat, amelyek a támogatható célokat és a feltételeket határozzák meg. Az 1996 utáni évek támogatási céljait és az igénybevétel feltételeit az államháztartási törvény módosításának és a közigazgatás korszerûsítésének figyelembevételével lehet majd meghatározni.
A javaslat lényege a következõkben foglalható össze: a jelenleg támogatható célok köre szûkül. Ennek oka az, hogy néhány célra már nem jelenik meg tömeges társadalmi igény - ilyen például a közkifolyós ivóvízellátás, ivóvízbázis- fejlesztés, alap- és középfokú oktatási intézmények tornaterem-építése, általános iskola 1-4. osztályainak helyben történõ oktatásához tanteremépítés és így tovább, és így tovább. A megszûnõ célok körében azonban egyedi mérlegelés alapján továbbra is nyújtható címzett támogatás.
A támogatás mértéke átlagosan 10 százalékponttal csökken. Erre azért van szükség, mert a költségvetés lehetõségeit és a felmerülõ igényeket valamilyen módon közelíteni kell egymáshoz.
A kormányprogramban foglaltakkal összhangban a támogatható célok köre néhány elemmel kibõvül. Ilyen a községi önkormányzatok közös beruházásában történõ általános iskolai tanteremfejlesztés, a szociális alapon juttatandó bérlakások építése és a település számára szilárdhulladék-lerakó építése. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a szociális alapon juttatandó bérlakások építéséhez a céltámogatás részletes feltételeirõl és az igények benyújtásának határidejérõl külön törvény fog majd rendelkezni. Hangsúlyozom továbbá, hogy 10 vagy 20 százalékponttal több támogatás nyújtásával továbbra is ösztönözni kívánjuk a törvényjavaslatban az önkormányzatokat arra, hogy közösen valósítsák meg beruházásaikat.
A törvénymódosítás második oka a mûködés eddigi tapasztalatainak érvényesítése a támogatási rendszerben. A tapasztalatok alapján a leglényegesebb változás az úgynevezett ígérvények rendszerének megszüntetése. Ez a költségvetés terhére több évre elõre történõ kötelezettség vállalását szünteti meg. A költségvetés terhelésén kívül az ígérvények rendszere azért sem mûködtethetõ tovább, mert 1995-tõl a beruházások támogatása az adott évre érvényes fajlagos költségvetések alapján számítható. És itt meg szeretném jegyezni, hogy 1995-re a korábbi ígérvényes rendszer következtében az a helyzet állt elõ, hogy ha ugyanolyan keretet - tehát 33 milliárd forintot - biztosítunk a célok támogatására, mint amennyi az idén, 1994-ben rendelkezésre állt, ez azt jelenti, hogy a korábbi ígérvények miatt és a korábban megkezdett beruházások miatt 28 milliárd forint eleve már lekötött, és az újonnan induló beruházások számára 1995-ben is már csak 5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen a helyzeten kívánunk ezzel a javaslattal változtatni.
A javaslat következtében tehát bõvülhet az új céltámogatási igények kielégítésének lehetõsége, nagyobb teret kaphat a kormányprogram szerint különösen fontos szennyvízcsatorna-építés és szennyvíztisztítás támogatása. Megteremtõdhet a pénzügyi feltétel a szociális alapon juttatandó bérlakások építéséhez, illetve támogatásához.
A korábbi mûködésbõl levont másik tapasztalat alapján ugyancsak rendezni kell a központi támogatással megvalósuló önkormányzati beruházásokhoz kötõdõ elidegenítési tilalom és a vagyon megfelelõ színvonalú üzemeltetési rendszere közötti problémákat.
A közmûvagyon mûködtetése, a szolgáltatások tartósan megfelelõ színvonala érdekében lehetõvé kívánja tenni a törvényjavaslat a közmûvagyon gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülését. Ezek a társaságok azonban kizárólag az érintett önkormányzat, illetve az érintett önkormányzatok által alakíthatóak, és a vagyon mûködtetése a beruházás befejezésének évét követõ tíz éven belül ezen önkormányzat, illetõleg önkormányzatok kizárólagos részvételével történhet. Ez a korábbi szabályozáshoz képest tehát egy elõrelépés, mert elõsegíti a vagyon társaságba vitelét; ugyanakkor azonban továbbra is korlátot jelent, hogy társaságba akkor vihetõ, ha annak kizárólagos tagja az a bizonyos önkormányzat vagy azon önkormányzatok összessége, amelyek a beruházást korábban állami támogatással bonyolították le. Ez a változtatás természetesen nem érinti a koncesszióba adás lehetõségét, hiszen a koncesszió esetében tulajdon átadásáról nincs szó, hanem csak az üzemeltetés feltételeinek biztosításáról.
Tisztelt Képviselõtársaim! Kérem, hogy vitassák meg a benyújtott törvényjavaslatot, és az esetleges módosítások után támogassák azt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)