SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Ház! Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Én az önkormányzati törvénycsomag egy nagyon fontos, a nyilvánosságot csorbító kitételére szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét.
Bár pár sor csupán a törvényben, ebben a vaskos anyagban, de jelentõsége igen nagy egy demokratikus jogállamban. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat mondja ki, hogy a képviselõ-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetõi megbízás adása, illetõleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása esetében, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
A kulcsszó, tisztelt Ház, a választás. Aligha kell részleteznem, mekkora felháborodás lenne abból, ha az Országgyûlés zárt ülésen választaná meg a köztársaság elnökét vagy a miniszterelnököt. Megjegyzem, a rendszerváltás elõtt a Népköztársaság Elnöki Tanácsát és a Minisztertanácsot ilyen gyakorlat alapján választották.
Az önkormányzatok tekintetében is megengedhetetlen ez az eljárás. Budaörsi önkormányzati képéviselõként el sem tudom képzelni, hogy mondjuk az önkormányzat által létrehozott, alapított településmûködtetési kft. felügyelõ bizottságának tagjairól szóló döntést a nyilvánosság kizárásával hozzuk meg. Biztos vagyok benne, hogy elindult volna a pletyka, sõt a találgatások egész sora indult volna meg a városban, hogy vajon miért kellett zárt ülésen meghozni ezt a döntést; különös tekintettel arra, hogy a zárt ülésen született jegyzõkönyvbe nem nyerhet betekintést a településen élõ állampolgár.
Az önkormányzatok mûködésének áttekinthetõnek és ellenõrizhetõnek kell lennie. Hogyan valósulhat ez meg azonban akkor, ha az alpolgármester, a bizottsági tagok és elnökök, illetve a gazdasági társaságok vezetõ testületeibe történõ választás zárt ülésen történik?
(18.30)
Ez példátlanul súlyos korlátozása a közérdekû adatok nyilvánosságára és megismerhetõségére vonatkozó alkotmányos alapjognak, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is elismert.
A politikai tisztséget vállaló személynek számot kell adnia jelenérõl, a múltjáról, a helyi közösségnek pedig joga van tudni azt, kik lesznek vezetõi, kik intézik ügyes-bajos dolgait, kik rendelkeznek az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokba vitt vagyon felett. A személyi adatok védelme természetesen rendkívül fontos, de legalább ilyen fontos a közérdekû adatok megismerésének biztosítása. Azzal, hogy valaki közhivatalt vállal, azt is vállalnia kell, hogy személyiségét a polgárok szélesebb köre ismeri meg, és véleményt mond cselekedeteirõl.
Remélem, hogy a zárt ülés elrendelése választás esetén csak valami egészen véletlen folytán került a tervezetbe, és nem a koalíció gondolkodásmódját vagy esetleges félelmeit tükrözi.
Elfogadhatatlannak tartjuk a törvényben, illetve a tervezetben a munkáltatói jogok gyakorlásának megosztását a jegyzõ és a polgármester között. A tervezet szerint a polgármesternek az általa meghatározott körben egyetértési joga van a jegyzõ felé a munkáltatói jogok tekintetében. Az csupán a kisebbik kifogás, hogy ez a szabályozás nem egyértelmû, pontatlan és egyszerûen mûködésképtelen. Mikor nyilatkozik a polgármester, hogy õ élni kíván az egyetértési jogával? Megválasztása után, úgy általában, avagy az adott döntések elõtt, esetleg után? Vajon milyen körben kíván élni a polgármester az egyeztetési jogával? Osztályvezetõi szinten, vagy esetleg elmegy egészen a takarítónõi szintre? Jegyzõ legyen a talpán, aki egy ilyen rendszert mûködtetni tud.
Sokkal súlyosabb probléma azonban az, hogy ez a szabályozás generálja az ellentéteket a polgármester és a jegyzõ között. Kiváló lehetõség a képviselõ- testület érdekcsoportjainak, hogy presszionálják a szakmát politikai okokból, vagy megkíséreljék ellehetetleníteni a polgármestert az apparátus irányába. Arról már nem is beszélve, milyen elképesztõ gondolat az, hogy a polgármester a saját beosztottjával szemben gyakoroljon egyetértési jogot, avagy a jegyzõ saját fõnökével szemben képviseljen esetleges szakmai érdekeket.
De közelítsük meg a kérdést a felelõsségi oldalról! A jegyzõ vezeti és felel a hivataláért. Amennyiben nem teljes joggal õ a munkáltató a hivatal dolgozói felett, amennyiben akár napi politikai vagy lobbiérdekek érvényesülhetnek szakmai munkájában, vajon nyugodt szívvel tudja-e vállalni a felelõsséget a hivatal munkájáért?
A kormány büszkén hirdeti magáról, hogy nyitott a társadalom felé. Érthetetlen, hogy a szakma egyöntetû és éles tiltakozása ellenére miért ragaszkodik életképtelen ötleteihez. Avagy a szakértõi kormány nem bízik a szakma értékítéletében? Köszönöm szépen a szót. (Taps.)