DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Bizonyára nem kerülte el a miniszter úr figyelmét Konrád György 1994. augusztus 1-jén a Népszabadságban megjelentetett írása, amelyben javasolja a parlamentnek a marihuána szabad termelésének, kereskedelmének és élvezésének a büntetõjogi szankcionálás alóli mentesítését. Nem tudom megítélni, hogy Konrád György mennyiben gondolta komolyan mindezt, mert egyfelõl az írása által kiváltott reagálásokra való több mint egyhónapos hallgatását követõ, szeptember 3-ai újabb cikke ezt látszik megerõsíteni; másfelõl viszont, amennyiben valóban komolyan gondolta, kormányzati pozícióban lévõ pártján - az SZDSZ-en - keresztül már megkísérelhette volna benyújtatni a javaslatot a parlamenthez.
Nem tartom szükségesnek részletekbe menõen kifejteni az e javaslattal szembeni érveket, hiszen ezt hasonlóképpen neves személyiségek már megtették bölcseleti, erkölcsi és tudományos szempontból egyaránt. Ezért mindössze két szempontra kívánok rámutatni:
Meggyõzõdésem szerint felelõtlenség azt hirdetni, hogy az enyhébb kábítószer nem út a kemény droghoz. A marihuána huzamosabb fogyasztása függõséget eredményez, start-drog, ami után egyre erõsebb és pusztítóbb mérgek következhetnek.
A büntetõjogi szankciók nemcsak visszatartó erõt jelentenek, hanem azt a természetes erkölcsi igényt juttatják kifejezésre, hogy az igazságszolgáltatásban is nyilvánvaló legyen, mi a jó és mi a rossz.
Miután a marihuánával kapcsolatos szélsõséges álláspont nyilvánvalóan nem szolgálja a polgárok, és így a nemzet egészséges jövõjét, megkérdezem a miniszter urat:
Szükségesnek látja-e a hatályos büntetõjogi szankciók módosítását?
Fel kíván-e lépni a kábítószer-propagandával szemben?
Milyen intézkedéseket tett és miket szándékozik tenni elsõsorban a legveszélyeztetettebbek - a gyermek- és ifjúságvédelem - tekintetében?
Köszönöm a szót. (Taps az ellenzék soraiban.)