DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, alelnök asszony.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! Köszönöm a kérdést, alkalmat ad arra, hogy néhány félreértést tisztázzunk, és ez helyénvaló.
Általános vagyonadó bevezetését nem tervezi a kormány sem most, sem a ciklus egészében, s nem egyszerûen technikai okok miatt. Gazdaságilag irracionális egy olyan országban, ahol arra szeretnénk a jövedelemmel rendelkezõ embereket ösztönözni, hogy jövedelmeiket befektessék, beruházzanak és megtakarítsanak. Ahhoz, hogy ez a gazdaság modernizációs pályára álljon, erre szükség van.
Egyébként is szeretném hangsúlyozni, ahogy ezt a kormányprogramban világosan leszögeztük: ennek a kormánynak a célja nem az, hogy a gazdagodás ellen, hanem hogy a szegényedés ellen küzdjön. Más kérdés az arányos közteherviselés megvalósításának az ügye. Természetes, hogy az arányokat sok mindenhez lehet viszonyítani, lehet a jövedelmekhez, lehet a fogyasztáshoz, és lehet a felhalmozott vagyonhoz.
Tudjuk, hogy ma a jövedelmek egy része elkerüli az adót. Tudjuk, hogy a fogyasztás egy része is elkerüli az adót. Igazán a nem adózott jövedelmek két területen ragadhatók meg, részben a fogyasztásban, részben pedig a felhalmozott vagyonok tekintetében. Miután ebben az utóbbi körben sem egységes ingatlannyilvántartás, sem egységes értékpapír-nyilvántartás nincs, még ha lennének is ilyen szándékok, akkor sem lenne lehetõség egy általános vagyonadó bevezetésére.
Amivel foglalkozunk, az két dolog: a fekete-gazdaság visszaszorítása, az eltitkolt jövedelmek és forgalom felderítése. A jövedelem- és az adóellenõrzés egyik módja az úgynevezett jövedelembecsléses eljárás, amely a fogyasztásból és a vagyongyarapodásból von le következtetéseket, ezt összeveti az adózott jövedelemmel, és ha az adózott jövedelem a fogyasztásnak és a vagyonfelhalmozásnak a fedezetét nem biztosítja, úgy az adóhivatal el tud járni. Nehéz ma ebben eljárni, nincs egységes szabályozás és eljárás a bírósági gyakorlat és az adóhivatali ellenõrzés között. Ezeket a különbségeket jogszabályi módosításokkal szeretnénk kiküszöbölni.
A második terület a vagyongyarapodásnak az ügye. Azzal valóban foglalkozunk, hogy a vásárlásból és az ingyenes vagyonszerzésbõl - öröklésrõl és ajándékozásról van szó - bekövetkezõ vagyongyarapodást egységesen, azonos mértékû illetékkel kell-e terhelni. Vajon ugyanannyi illetéket kell arányosan fizetni - mondjuk - egy családnak, amely elsõ lakásszükségletét elégíti ki, mint egy 50-60-100 millió forintot érõ villa cseréje esetén?
A progresszív illetéktáblának a kidolgozása van napirenden. Ha ez nem lesz közgazdaságilag irracionális, értelmesen bevezethetõ, akkor a törvénymódosítást kezdeményezni fogjuk. Ennek a szakmai munkái folynak. Ha elõ tudjuk készíteni, ez az 1995-ös illetéktörvény-módosítási program keretében kerülhet sorra. Egyébként pedig a jobb ellenõrzésre, a feltárásra és a szankcionálásra helyezzük a súlyt.
Összefoglalva tehát általános vagyonadóról nincs szó, a feketegazdaság visszaszorítása és az arányos közteherviselés érdekében a vagyonoknak mint jövedelemkicsapódásnak a megfigyelésérõl és felhasználásáról lehet szó.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)