DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati választási törvény vitája kapcsán már utaltam rá, hogy a közvetlen polgármester-választással kapcsolatban felmerülhet néhány probléma.
E problémák szélesebb megtárgyalására az önkormányzati törvény kapcsán szeretnék vállalkozni. Felmerül azonban egy olyan kérdés, amely e törvény tárgyalása kapcsán kell hogy elénk kerüljön.
Mint utaltam már rá, a polgármester közvetlen megválasztásával kapcsolatban bár megvan a közös, hatpárti akarat, hogy ez a jövõben így történjék, de úgy érzem, hogy a polgármester jogállásával kapcsolatban a polgármester és a képviselõtestület viszonya, egymással való kapcsolatrendszere még nem kellõképpen kidolgozott és ebbõl számtalan probléma merülhet fel.
A késõbbiekben, e törvény vitája kapcsán is és az önkormányzati törvény vitája kapcsán is fideszes képviselõtársaim még bõvebben kívánnak foglalkozni ezzel a problémakörrel és részletesebben kifejtik a Fidesz álláspontját. Én így ennek kapcsán csak röviden szeretnék foglalkozni egy kérdéskörrel, egy problémával.
Ez a kérdés pedig a polgármesterekkel kapcsolatos képviselõ testületi jogok azon köre, amely a polgármestert valamilyen módon szankcionálhatja. Ezek a jogkör-lehetõségek a képviselõ-testület számára a benyújtott törvényjavaslatban a következõk.
A képviselõ-testületnek van lehetõsége megrovásra, kedvezmények és juttatások csökkentésére, illetve megvonására, valamint a tiszteletdíj legfeljebb húsz százalékkal történõ csökkentésére. Ez abban az esetben amennyiben a polgármestert a képviselõ-testület választotta eddig a tízezer fõnél nagyobb településeken, tehát vélelmezhetõ volt az, hogy a polgármester mögött egy biztos képviselõ-testületi támogatás áll, nem tûnt aggályosnak.
Most azonban, amennyiben közvetlen választással választják meg a polgármestert, a következõ választások során bizonyára gyakorta elõfordul majd az a jelenség, hogy a képviselõ-testület más politikai többségû, mint amilyen a megválasztott polgármester.
Ebben az esetben viszont ez a fegyelmi jogkör a képviselõ-testület számára mindig is felveti azt a lehetõséget, hogy a képviselõ-testület a más többségbõl kikerült polgármesterrel szemben bizonyos politikai viták kapcsán különbözõ fegyelmi jogköröket gyakoroljon.
Ezt a lehetõséget nem tartom túl szerencsésnek. Ezt indítványozhatja a javaslat szerint bármelyik képviselõ vagy a képviselõ-testület bármelyik bizottsága, illetve a megyei közigazgatási hivatal vezetõje.
A megyei közigazgatási hivatal vezetõjének ezt a jogát szintén aggályosnak tartom, hiszen ilyen módon egyes önkormányzatok belügyeibe a kormányzat, a belügyminiszter közvetlenül beavatkozhat.
Szerencsésebb lenne, ha a képviselõ-testületnek nem állnának rendelkezésére ezek a fegyelmi jogkörök, számára legfeljebb azon lehetõséget kellene biztosítani, hogy indítványozhatja egy ilyen eljárás megindítását, de magát az eljárást - érzésem szerint - inkább bírósági úton kellene lefolytatni. Ez garanciát jelentene arra, hogy nem politikai villongásokból, politikai különbségek miatt kerül sor ilyenre a polgármester és a képviselõ-testület között.
A másik ilyen pont, amellyel foglalkozni szeretnék, a törvény egy másik része, amely nem a polgármesterrel összefüggõ, hanem a képviselõk tiszteletdíjának a rendezése, amelyre a törvény kísérletet is tesz. Azt gondolom, az a javaslat, amelyet a belügyminiszter úr benyújtott, számomra elfogadható és korrekt javaslatnak is nevezhetõ. Lehet a százalékokon - mint elõzõ képviselõtársam felszólalásában is elhangzott - vitatkozni, de ha máshogyan állapítjuk meg a számokat, azokon is lehetne nyilván vitatkozni.
Szerintem nagyon jó kiindulási alap, amely a javaslatban szerepel. A jelenlegi szisztéma szerint az egyes képviselõk a képviselõi tiszteletdíjukból, a költségtérítésükbõl, a bizottsági pótlékukból, esetleg egy bizottsági elnöki pótlékukból, esetlegesen a képviselõ-testület mellett betöltött megyei közgyûlési vagy fõvárosi közgyûlési tagságukkal járó díjazásukból, nem szólva az e törvényben nem említett egyéb juttatásokról - mint a felügyelõbizottsági vagy igazgatótanácsi tagságok, amelyeket helyi képviselõk betölthetnek -, azokkal együtt igen komoly jövedelemre tehettek szert. Ezt igazából ellenõrizni és a polgárok számára tisztán rálátással bírni eddig nem volt lehetséges.
Én tehát nemcsak azt tartanám szerencsésnek, hogyha ez a törvény egyszer rendezi azt a kategóriát, miszerint a képviselõk milyen tiszteletdíjban részesülhetnek - ami helyes és amit elmondtam már, hogy az itt leírt szabályozás számomra elfogadható és korrekt javaslatnak tûnik -, de nem volna szerencsétlen azt is megfontolni - jelen törvény esetében szerencsés lenne már itt, de ha nem, akkor egy bármilyen késõbbi más törvény kapcsán -, hogy a képviselõk egyéb javadalmazásait milyen kontroll alá kell vonni.
Itt két dologra gondolok. Az egyik: jelenleg eléggé elterjedt az, hogy az önkormányzati képviselõk olyan cégekben, ahol önkormányzatok érdekeltek, akár sajátjuk, akár más, amelyben részérdekeltségük van, igazgatótanácsi vagy felügyelõbizottsági tagságot vállaltak és ezért valamilyen tiszteletdíjban részesültek. Meglátásom szerint nem szerencsés az, hogy önkormányzati képviselõk a különbözõ önkormányzati cégekben felügyelõ-, vagy igazgatótanácsi tagságot szerezhetnek. Ezért szerencsés lenne, ha a jövedelemszerzés ilyetén módját a törvény megtiltaná számukra.
Általam még nem ismert, de elképzelhetõ, hogy képviselõtársaim felvethetnek olyan speciális helyzetet, amely mégis azt teszi szükségessé, hogy esetleg egy önkormányzati képviselõnek kellene feltétlenül ellátnia valamilyen felügyelõbizottsági tagságot. Egyelõre nem tudok ilyet, de ez lehetséges. Tehát feltéve, de meg nem engedve ezt az esetet, ebben a szituációban azt gondolom, hogy ha ilyen van, és ezt konkrétan szabályozni tudjuk, s le tudjuk írni, hogy milyen esetek lehetségesek, akkor a képviselõ számára nem szabadna lehetõvé tenni azt, hogy itt pótlólagos bevételhez jusson. Tehát ebben az esetben ezt csak társadalmi megbízatásként láthassa el.
A másik ilyen kérdés, amelyet a képviselõi tiszteletdíjakkal kapcsolatban felvetek, szintén lehet, hogy nem pont e törvény kapcsán kell szabályozni, de a késõbbiekben mindenképpen gondot kellene fordítani rá, az pedig a következõ: abban az esetben, amennyiben egy önkormányzati képviselõ tulajdonosa vagy résztulajdonosa egy gazdasági vállalkozásnak, akkor a képviselõnek ez a gazdasági vállalkozása az önkormányzattól ne kaphasson önkormányzati megrendelést. Tudjuk, hogy ez milyen visszaélésekhez vezethet. Éppen ezért érdemes lenne ennek a garanciarendszerét kidolgozni. Ezzel javítanánk az állampolgárok rálátását e területre és tisztább közéletet tudnánk teremteni ezen a területen is.
Köszönöm szépen a figyelmüket! (Taps.)