Ivanics István Tartalom Elõzõ Következõ

IVANICS ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen.

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eléggé meg lett tárgyalva az általános vitában, talán részleteiben is meg lett világítva ez a tervezet, talán ez a legrövidebb része így az önkormányzati csomagnak.

(17.30)

Mégis éppen a legkényesebb része abban a vonatkozásában, hogy egy polgármesteri tisztség ellátását, annak lehetõségeit csak az egész törvénytervezet -sõt a hozzá kapcsolódó összes törvény - ismeretében, az egész mozgástér figyelembevételével tudjuk valóságosan értékelni. Itt visszautalnék Szabad György képviselõ úr elõadására, hogy mennyire fontos, hogy ezeket a törvényeket valójában mérlegre tudjuk tenni, valójában hatásaiban, annak minden következményével együtt meg tudjuk vizsgálni.

Ezért okozott nagy meglepetést a számomra, hogy Dornbach Alajos a mai sajtótájékoztatón számomra ma már egészen szokatlan demagógiával támadta a jelenleg még érvényben lévõ önkormányzati törvényt - amely köztudottan azért egy konszenzus alapján jött létre -, különösen azt a részét, amely a köztársasági megbízotti hivatalra vonatkozott. Egyszerûen nem tudtam hova tenni, hogy a központosítás, a központi akarat rákényszerítése eszközének tudta be a köztársasági megbízotti hivatalt, és nem is tudom hirtelen a jelzõket összeszedni, amelyekkel illette ezt a hivatalt, ami szintén egy kompromisszum következtében jött létre; olyan kompromisszum következtében, amely kiküszöbölte akkor a jelenlegi formát, amely gyakorlatilag egy fõispáni rendszer - a megyei hivatalok fölállítása, a megyei közigazgatási hivatal fölállítása -, és a központosításnak egy olyan lehetõségét kapja meg ez a hivatal, hogy pressziót gyakorolhat ténylegesen az önkormányzat testületére, hogy kötelezõ fegyelmit adni a polgármesternek. Nem tudom, ez miféle tudathasadásos állapot, hiszen ez lényegesen szigorúbb központosítási lehetõséget ad, és olyan formában, hogy ezeket a feltételeket minden megyében közvetlenül a kormány belügyminisztere, a Belügyminisztérium diktálhatja. Jelen pillanatban még nem is tudjuk azokat a lehetõségeket, azokat a hatásokat, amelyeket igazából ez ki fog fejteni!

Tehát ebbõl a szempontból nem áll fenn a törvénynek az a vizsgálati lehetõsége, hogy tudjuk, valójában milyen környezetben fog mûködni a megválasztandó polgármester. Úgy gondolom, a törvényalkotásnak nagyon fontos eleme lenne, hogy erre felkészülhessünk.

Úgy gondolom, hogy azért a köztársasági megbízotti hivatal szereplésével kapcsolatban - annak ellenére, hogy az ellenzék oldaláról semmiféle averzió nem volt azzal kapcsolatban, hogy ezt most megszüntette a kormány és kvázi átteszi egy alacsonyabb szintre, ami a jogkövetés szempontjából nem szerencsés - egy megyei jogú várost nézve semmiféleképpen nem szerencsés, hogy a köztársasági megbízotti hivatal helyett egy megyei hatáskörû szervezet fog az õ törvénykezésében, a helyi törvénykezésben igazából kontroll-, illetve helyreigazító szerepet betölteni, vagyis a törvényesség szerepét végrehajtani. Ehhez nagyon is szükséges volt az, hogy ez gyakorlatilag magasabb szinten, egy koncentráltabb szinten valósult meg, és valójában a megyei jogú városoknál - ezt személyesen tudom tanúsítani és a saját közvélemény-kutatásom alapján is ez erõsödött meg - a törvényesség szempontjából igen hatékonyan és jól mûködtek. Nem volt különösebb konfliktus, néhány esettõl eltekintve, amelyeket inkább személyi kérdésekre tudok visszavezetni. Ezek után, ha a polgármester személyére és a képviselõ-testületre ez a közigazgatási hivatal közvetlen pressziót gyakorolhat, akkor ez sokkal kellemetlenebb lesz. Most már nem néhány személyrõl van szó, hanem a 19, illetve a 20 megyébõl fognak ezek a problémák jelentkezni, sokkal jobban szembesülhet, sokkal jobban személyessé válhat ez a helyzet, és ez semmiképpen nem kívánatos a törvénykezés szempontjából, tehát az önkormányzatok függetlenségét tekintve ez mindenképpen egy visszalépés.

Ezért én rendkívül csodálkoztam, hogy Dornbach Alajos ennyire elementáris erõvel támadta ezt a volt - vagy még érvényben lévõ - önkormányzati törvényt, elkapkodottnak, kapkodva létrehozottnak nyilvánította. Azt hiszem, hogy jelenleg éppen a most meghozandó törvényekre hangzott el ez a vád a leggyakrabban, és ezt a televízió közönsége elõtt megpróbálta mintegy visszahányni az ellenzék soraira, hogy mi egy ilyen törvényt akarunk védeni, amikor ez a törvény, ami érvényben van, ténylegesen konszenzussal jött létre, és akárhogy próbálják bizonyítani, jelen pillanatban és eddig egyetlen pillanatig sem állt fenn a konszenzus kinyilvánítása. Ez nem jelenti azt, hogy már nem juthatunk konszenzusra, mert a felszólalásokban elhangzott, hogy a törvénynek számos elemét természetesen be kell építeni az önkormányzati törvénycsomagba, és én is azt mondom: nagyon sok helyen szükségesek a kiegészítések és szükséges a megreformálása, de olyan lényeges kérdésekben, amelyek az egész önkormányzati testület munkáját, a polgármester jogállását egész karakterében meghatározzák, megváltoztatják - itt igenis szükséges ez a hatásvizsgálat, szükséges a többi törvénnyel összevetni, azokkal a törvényekkel, amelyek már az önkormányzati törvények meghozatala óta születtek. Ilyen például: ahogy a frekvencia moratóriumot föloldotta a kormány, utána létrejönnek a helyi televíziók, rádiók, egyéb ilyen intézmények. Itt is talán szükséges volna szabályozni, hogy a képviselõ- testülettõl átruházható jog lehet-e ezek vezetõinek, fõszerkesztõinek a kinevezése vagy az legyen közvetlenül a polgármester kezébe letéve.

Elnagyoltnak ítélem a törvényben mind a képviselõ-testületnek, mind személyesen a polgármesternek, illetve a megyei elnöknek a kapcsolatát a megyével. Azt is csak együttesen lehet vizsgálni, hogy ebben a közegben hogyan fog tudni mozogni nemcsak a polgármester, hanem a megyei közgyûlés elnöke is. Úgy gondolom, hogy ennek a testületnek - ami 5-5 fõvel megalakulna a megyei jogú város és a megyei közgyûlés között - a lehetõségeit, módszereit azért sokkal jobban kellene kifejteni, éppen ezen a területen, ahol a szabályozás nem született még meg. Az elõzõ törvénynek is köztudottan gyengéje volt, hogy a megyei jogú város és a megye között nem képezett megfelelõ hidakat.

(17.40)

Ez abból a kompromisszumból következett, hogy annak idején nem sikerült a köztársasági megbízotti hivatal kérdésében megfelelõ eredményre jutni.

Ezenkívül jobban meg kellene vizsgálni azt a kérdést, hogy merre menjen el a törvényalkotás a vállalkozói önkormányzat kérdésében. Amikor az önkormányzati törvény megszületett, akkor az önkormányzatok ki lettek kiáltva vállalkozó önkormányzatoknak. Tudjuk, hogy Európában ezt nagyon sokféleképpen szemlélik, és igazából teljesen más irányzatok is érvényesülnek az önkormányzatok vállalkozási lehetõségeivel vagy egyáltalán azzal kapcsolatban, hogy ezt így megfogalmazhassuk, hogy vállalkozó önkormányzatok mûködnek Magyarországon.

Ezeknek a kérdéseknek az igazi kifejtése és törvényi szabályozása, a lehetõségek megteremtése és a polgármesternek mint az illetõ település elsõ emberének, a közhatalom elsõ számú gyakorlójának mozgástere igazából nincs kibontva ebben a törvényben. Számos helyen szemben állnak egymással a lehetõségek, és ez legfõképpen ütközik közvetlen választásával, azzal, hogy a legitimitása jelentõsen megnõtt. Ezzel szembeállítunk egy sereg olyan lehetõséget, amely ezt az elsõbbséget - amelyet a közvetlen választás biztosít neki - teljes mértékben lerontja. Ezért úgy gondolom, nagyon szükséges az önkormányzati szervezetekhez, szövetségekhez fordulni és egy olyan tárgyalást, egy olyan egyeztetést elvégezni, amely megalapozza ennek a törvénynek az igazi kiépítését, a valódi mérlegelés, a valódi törvényalkotás megteremtését.

Ezt kérem a kormányzat képviselõitõl; kérem az MSZP-tõl, az SZDSZ-tõl, hogy mûködõ polgármestereik véleményét ebben a kérdésben valósan és ténylegesen kérjék ki, és a szövetségeknek legyen idejük, hogy megalapozott, szakszerû véleményt tudjanak nyilvánítani ebben a kérdésben.

A Kereszténydemokrata Néppárt összehívta a kereszténydemokrata polgármestereket és alpolgármestereket, hogy ebben a kérdésben véleményt cseréljünk, és itt egyértelmûen megfogalmazódott az, hogy e nagy sietség okát elsõsorban a népszerûség csökkenésétõl való félelem indokolja a kormánypártok részérõl, a hatásköri törvények késõbbi átrendezési terve pedig bizonytalanságban tartja az önkormányzatokat. Végezetül az a kérésük és megállapításuk, hogy az elkövetkezendõ önkormányzati választásokra való tekintettel, a törvények meghozatalát ne az idõ rövidsége határozza meg, hanem a hatékonyságuk és a szakszerûségük; hogy a választások eredményeként olyan polgármesterek és önkormányzati képviselõk vezessék az önkormányzatokat, akiknek tevékenysége elõsegíti a települések megerõsödését, az egész önkormányzati rendszer hatékony mûködését.

Ehhez kérem a valóban hatékony, tudatos és megalapozott munkát. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage