CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság, valamint a számvevõszéki bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Elnök Úr! "Doktor" nélkül kérem csak legközelebb a bejelentést.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a költségvetési és pénzügyi, valamint a számvevõszéki bizottság kisebbségi véleményét röviden összefoglaljam az 1994. évi pótköltségvetés tervezetérõl.
A kisebbségben maradt vélemény szerint a pótköltségvetés benyújtását sem az ország gazdasági helyzete, sem a költségvetési hiány idõarányos alakulása nem indokolja. Minden költségvetési vitában a legfõbb téma a gazdasági helyzet, a költségvetés politikai háttere. Ez a két téma is megjelent a kisebbségi véleményekben, azonban engedjék meg, hogy ezekkel én itt most - mint a költségvetési bizottság elõadója - ne foglalkozzam, mert az ellenzéki pártok nyilvánvalóan az általános vitában fogják ezt kifejteni. Annak oka, hogy én itt ezekkel nem foglalkozom, inkább az idõ hiányában keresendõ, hiszen ez egy részletesebb kifejtést igényelne. Engedjék meg, hogy én itt arra szorítkozzam, hogy a két bizottságban elhangzott, fõleg szakmai jellegû kifogásainkat jelzésszerûen ismertessem.
Az államháztartási törvény elõírása - mely szerint pótköltségvetést kell benyújtani, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a költségvetés teljesítését jelentõsen veszélyeztetik -, a kisebbségi vélemény szerint jelen esetben nem állja meg a helyét. A mintegy 50 milliárd forintra prognosztizált eltérés döntõ hányada, 44 milliárd forint, kiadási többlet. Ennek azonban nagyobbik része, 27 milliárd forint olyan, úgynevezett automatizmus, amelyre pótköltségvetés-benyújtási kötelezettség nincs.
(10.40)
A tartalék idõarányosnál nagyobb elköltése sem elég jogalap, mivel teljesen nem került elköltésre, s a maradvánnyal a pótköltségvetés is arányosan tervez.
Ha azonban a két jogi kötelezettséget el is fogadnánk, nem tudjuk elfogadni a pótköltségvetést általános vitára a következõ tartalmi problémák miatt. Az évközi várható teljesítéshez igazodó szinte teljes körû elõirányzat-átrendezés akadályozza a költségvetési elõirányzatok teljesítésének értékelését, az évek közötti összehasonlítást. Ez a Számvevõszék véleménye alapján mondható ki. Az általános forgalmi adó tervezett emelésének idõpontja 1995. január 1-je. Ezért az idei évet érintõ pótköltségvetésben tulajdonképpen jogilag nincs illeszkedése egy ilyen tételnek. Ezt nyilvánvalóan a jövõ évi költségvetésben lehet megfogalmazni és elfogadni, ami rövidesen benyújtásra kerül.
Erõsen kifogásolják az ellenzéki képviselõk, hogy a pótköltségvetés a világkiállítás ügyét már úgy kezeli, mintha az elutasítási döntés már megtörtént volna. Ezért a döntéshozókat a világkiállítás ügyében mintegy kész helyzet elé akarják állítani.
Felmerült, hogy az 1993. évi zárszámadás alapján többletforrások jelentkeznek az elkülönített alapoknál, az Állami Fejlesztési Intézetnél, valamint az ÁVÜ költségvetési befizetésének elõírásával kapcsolatban, amirõl az elõbbi állami számvevõszéki véleménynél már hallottunk.
Megfogalmazódott, hogy a forrásokat kellett volna mobilizálni a felszabadításhoz szükséges törvénymódosításokkal, s minthogy ezek összege mintegy azonos a várható többlethiánnyal, a pótköltségvetés kondíciója jelentõsen változott volna.
Az elmondottak alapján szavazott a kisebbség az 1994. évi pótköltségvetés általános vitára bocsátása ellen. Ismét hangsúlyozom, hogy a lényeges gazdaságpolitikai kifogásainkat, a gazdasági kilábalás lehetõségének másként való megítélését az ellenzéki képviselõk a jövõ héten fogják a parlament elé tárni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)