MÉCS IMRE, a honvédelmi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Az Országgyûlés honvédelmi bizottsága igen részletesen foglalkozott a Pénzügyminisztérium által beterjesztett pótköltségvetéssel, és felismerve annak rendkívüli fontosságát és nehézségeit, igen alaposan készült föl az általános vitára való alkalmaság megítélésére. A dologból következik, hogy ezen, az ügy fontossága miatt, túl is terjeszkedett.
A honvédelmi bizottság áttekintette a védelem gazdasági helyzetét, s megállapította, hogy az elmúlt években a nemzetgazdaság - arányaiban - egyre kevesebbet költött védelmi feladatokra. Ennek következtében a védelem rendelkezésére álló elõirányzatok különösen nagyarányú reálérték-veszteséget szenvedtek. A honvédelmi bizottság elõtt a tárca több alkalommal beszámolt a védelem kialakult feszültségeirõl, és a miniszterváltás kapcsán a honvédelmi bizottság átfogó tájékoztatást kapott a Magyar Honvédség gazdálkodási helyzetérõl és ennek a katonai feladatok végrehajtására gyakorolt hatásáról.
Meggyõzõdtünk arról, hogy a tárca és a Magyar Honvédség vezetése a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel igyekezett mérsékelni a kialakuló költségvetési válság hatásait. Szigorú takarékossági intézkedések születtek a készletbeszerzések végrehajtásában, a mûködési kiadások mérséklése területén, és rendre elhalasztódtak fejlesztési döntések, korlátozások kerültek bevezetésre a kiképzési feladatok teljesítése során. Csökkent a repült óraszám, a tervezett gyakorlatok végrehajtásában radikális csökkenésekre került sor. Takarékossági okok miatt nem kerültek végrehajtásra a tervezett külföldi éleslövészetek, a jelentõsebb létszámot megmozgató hazai gyakorlatok.
Az elmúlt években haditechnikai eszközfejlesztésre, a MIG-29-es beszerzésektõl eltekintve, '88 óta gyakorlatilag nem került sor; a szükséges és mûszakilag indokolt felújítások töredékes végrehajtására sem. Ennek következtében a Magyar Honvédség haditechnikai eszközparkja egyre nagyobb részben avult el, vált korszerûtlenné, konzerválódott a 70-es évek színvonalán.
A környezõ országok korábban homogén technikai eszközbázisra épülõ haderõihez viszonyítva is szembetûnõ a technikai lemaradás.
Az elmúlt években jelentõs mértékben csökkentettük a Magyar Honvédség létszámát, és szervezeti intézkedések hatására ésszerûen változott a katonai szervezetek struktúrája, ennek ellenére a személyi állomány szolgálati és munkakörülményei, életviszonyai negatív irányú változásokat szenvedtek. Az állományt egyre nagyobb részben egzisztenciális gondok terhelik.
A tárca a korábban felhalmozódott készletek békemûködésbe való bevonásával bizonyos mértékig képes volt a jelentkezõ feszültségek enyhítésére. Azonban az ebbõl felszabadítható tartalékok 1994-re többnyire kimerültek. Ez év elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a tárca rendelkezésére álló költségvetési források és a végrehajtandó katonai feladatok nincsenek összhangban; a feszültségek felhalmozódása válsághelyzethez vezethet.
Ennek a válságnak már kézzelfogható nyomaival találkozott a honvédelmi bizottság, amikor augusztusban megtárgyalta a védelem helyzetét.
A katonai szervezetek likviditási gondokkal küzdenek, felhalmozódott a kifizetetlen számlaállomány, az állomány alapvetõ járandóságai kifizetésére a tárcának alig vannak forrásai, a szabadság idejére jutó átlagkereset rendezésére pedig nincsenek forrásai. Ezért a központi készletberendezésekben újabb korlátozásokra volt szükség.
Az új honvédelmi vezetés, beszámolója szerint, a tárca átvétele során 11,7 milliárd forint hiánnyal találta szembe magát, amelyet a második félévi feladatok átrendezésével, a sorállomány behívásának csökkentésével, a még megtehetõ további gazdálkodási szigorító intézkedésekkel mintegy 3 milliárd forintra sikerült leszorítania. Ezt a hiányt növeli a pótköltségvetési javaslatban a tárcát érintõ elvonás.
Egyetértünk azzal, hogy a nemzetgazdaságban jelentkezõ egyensúlyi problémák feloldását elõsegíti, hogy a kormány mérsékelni kívánja a költségvetési szervek készletbeszerzését és az elhalasztható felújításokat átütemezi.
(11.10)
A bizottság azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a hadsereg ebbõl a szempontból sajátos helyzetben van, itt a készletekre biztosítandó állami elõírások vonatkoznak és szükséges ezeknek az állami elõírásoknak is a felülvizsgálata ahhoz, hogy a készleteket csökkenteni lehessen. Meg kell fontolni ezeknek a csökkentéseknek a méretét. Ha egy repülõgép hajtómûvét nem lehet idõben megjavítani, akkor azt a repülõgépet ki kell vonni a forgalomból, és ezzel az ország védelmi képessége csökken. A bizottság szükségesnek látja ezeknek a mérlegelését, az elõírások felülvizsgálatát, hogy összhangba lehessen hozni a finanszírozhatósággal.
A Magyar Honvédség védelmi képességének legalább jelenlegi szinten tartása megköveteli, hogy ne vonjunk el további elõirányzatokat, hiszen a jelenlegi költségvetéshez képest újabb források lennének szükségesek. Ezért a bizottság részletesen vizsgálni kívánja a pótköltségvetés valamennyi tételét, és ezután fog érdemben nyilatkozni.
A honvédelmi bizottság azt is megállapította, hogy a rövid távon végrehajtott intézkedések mellett szükséges olyan politikai döntések meghozatala, amelyek feltétlenül szükségesek a védelem finanszírozhatóságának érdekében.
A honvédelmi törvény értelmében az Országgyûlés feladata, hogy az ország biztonságának követelményeibõl kiindulva meghatározza a fegyveres erõk fõbb feladatait, haditechnikai eszközeinek minõségi követelményeit, a fegyveres erõk által ellátható, az ésszerû kockázatokat figyelembe vevõ védelmi színvonalát. Ennek megfelelõen az Országgyûlésnek kell meghatároznia a fegyveres erõk feladatát, struktúráját és létszámát. De ehhez biztosítani kell financiális eszközöket is. Ezért a honvédelmi bizottság szorgalmazni fogja, hogy maga a bizottság és késõbb az Országgyûlés foglalkozzon ezzel a rendkívül súlyos és fontos problémával.
A bizottság egyetért azzal a pénzügyminisztériumi állásfoglalással, hogy a költségvetéssel tovább nem finanszírozható az ország és nem finanszírozható a honvédelmi tárca. Szükséges a pótköltségvetés kidolgozása, szükséges annak megvitatása és elfogadása. Amit elmondtam a bizottság nevében, az aggodalmunkat fejezi ki és arra sarkall bennünket, hogy az általános és részletes vitában rendkívül alaposan vizsgáljuk meg minden egyes tétel valóságosságát, szükségességét. Aggodalom töltötte el a honvédelmi bizottságot, ennek ellenére a bizottság 16 igen szavazattal, 1 ellenszavazat mellett általános vitára alkalmasnak minõsítette a pótköltségvetési törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)