DR. FÜZESSY TIBOR, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Szabó Iván képviselõ úr is említette, de nyilván miniszterelnök úrnak magának is tudomására jutott, hogy felszólalásának bejelentése számos kérdõjelet okozott, számos vitát eredményezett a házbizottságban.
Engem soha nem az zavart, hogy mûfajilag nem lehetett beilleszteni ezt a felszólalást sem a régi, sem az új Házszabály fogalmi keretei közé. Engem az zavart - és ezt a zavart maga a felszólalás sem tudta eloszlatni -, hogy anyagilag, érdemileg nem tudtam meghatározni, hogy ez a felszólalás hogyan illeszthetõ bele a parlamenti demokrácia kereteibe, kihez szólt ez a felszólalás, és mi volt ennek a felszólalásnak a célja. Úgy gondolom, politikai vitáról nem lehet szó. A politikai vitának alfája és omegája a vita témájának megjelölése, és ezzel az ellenzék számára annak a lehetõségnek a megadása, hogy méltóan és alátámasztott érvekkel tudjon felkészülni a vitára.
(11.00)
Kormánybeszámolónak nem tudom értékelni a miniszterelnök úr felszólalását. Egy kormánybeszámolónak, szerény megítélésem szerint, az a lényege és az az értelme, hogy egy kormány saját munkáját és saját tevékenységét értékelje - egy korábbi kormány munkájának értékelése, pontosabban leértékelése kormánybeszámolóként nem értékelhetõ.
Úgy gondolom, ez a felszólalás egy grandiózus tetemrehívás volt. Tetemrehívás, ami az ország közvéleménye felé irányult, és a közvéleménynek talán azon választói rétege felé, amelynek a bizalma, a hite a választáskori hitéhez viszonyítva esetleg meginogni látszik.
Ami a beszámolót illeti, szeretném felhívni a miniszterelnök úr és a tisztelt kormány figyelmét arra is, hogy bár a kormány látszólag nem tulajdonít jelentõséget a száz napnak, az ellenzék azonban a száz napnak jelentõséget tulajdonít: ezt a beszámolót nem tudja elfogadni és értékelni olyan beszámolóként, amely a kormány eddigi 75 napjáról bármiféle beszámolót és értékelést tartalmaz, ezért várni fogja és kérni fogja az elsõ száz napról történõ beszámolót is.
Torgyán képviselõ úr ékesszólása, Szabó képviselõ úr precíz és pontos érvelése és Petõ képviselõ úr tárgyilagos hozzászólása után - nem akarok neki hátrányt okozni azáltal, hogy az ellenzéki képviselõk sorában említem fel - ,...(Derültség a jobb oldalon.) ...úgy érzem, hogy érveikkel a kormánykoalíció táborát nem sikerült teljesen meggyõzni. Idegen érvek voltak ezek, ezért most néhányat a saját, négy évvel ezelõtti érveik közül szeretnék ismertetni.
Az Antall-kormány vitájának négy évvel ezelõtt, 1990. május 23-án elhangzott felszólalásai közül ismertetnék néhányat.
Tardos Márton képviselõ úr azért marasztalta el a kormányprogramot, mert az nem tárta fel teljes mélységében az akkori helyzet tragikus voltát. "Elégedetlen vagyok azzal - mondta -, hogy a program nem szembesíti az állampolgárt a megörökölt helyzet tragikusságával, a tragikusság mértékének megfelelõen. Tragikus a helyzet azért, mert a külsõ adósság magas, tragikus a helyzet azért is, mert az utolsó két évtizedben - de legalábbis az utolsó évtizedben -... (Horn Gyula elhagyja az üléstermet.) ...a gazdaság rossz teljesítõképessége nem az életszínvonal csökkenésében, nem az állampolgárokat közvetlenül érintõ módon alakult ki, hanem a termelõeszközök, a tõke állapotának rombolásával."
Úgy érzem, hogy a miniszterelnök úr beszámolója... (Zaj, közbeszólások a jobb oldalról: Kiment!) ...látom, hogy kiment, köszönöm szépen, de talán a jegyzõkönyvbõl el fogja olvasni. Tehát úgy gondolom, hogy a mai beszámolóból a tragikus helyzet feltárása nem maradt el, emiatt a beszámoló nem hibáztatható.
A további részterületek:
A gazdaság területérõl Bossányi Katalin nyilatkozott. "Tisztelt Ház! - mondta - A gazdasági helyzet rossz, de nem reménytelen. Az új kormány egy súlyos válságban lévõ, ám még mindig mûködõképes gazdaságot vesz át elõdeitõl."
A szociálpolitikában dr. Kovács Pál nyilatkozata: "Nem kívánom a szociális krízishelyzet tüneteit felsorolni, hiszen az anyag ezt megteszi és enélkül is tudjuk. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy szociális krízishelyzet van, ugyanakkor gazdasági és tulajdonreformra van szükség, amelynek során nem sérülhet a szociális biztonság."
Pál László képviselõ úr nyilatkozott az ipar helyzetérõl: "Az elmúlt években természetesen elszakadtunk a világtól, elmaradtunk Európától. Talán nem tettünk meg mindent, amit megtehettünk volna. Most elõjöttek azok a gondok, amelyeket eddig nem oldottunk meg. Túl sok az, amit itthagyunk a következõ kormányra, nem irigylem ezt a kormányt".
És végül Huszár Tibor: "Ezen egyetlen kérdésben - hogy tudomány, kutatás, felsõoktatás - is ki lehet mutatni azt a nehéz és paradoxonokat tartalmazó helyzetet, amellyel az új kormánynak szembe kell nézni. Ennek kétségtelenül az egyik összetevõ eleme az az örökség, amelyet örökölt, amelyik az elmúlt évtizedek következménye és amelyben nyilván e Ház képviselõi közül a legnagyobb felelõsség a Magyar Szocialista Pártot, annak itt lévõ tagjait terheli".
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánykoalíció! Ezekbõl az idézetekbõl úgy tûnik, mintha négy évvel ezelõtt még mindenki világosabban és tárgyilagosabban ítélte volna meg az Antall-kormány helyzetét, mozgásterét, lehetõségeit. A négy évvel ezelõtti helyzet realitásaiból kiindulva lehet vitatkozni azon, hogy javult-e a helyzet vagy nem, lehet vitatkozni azon, hogy az elmúlt négy év kormányai mindent megtettek-e és jól megtettek-e, amit tõlük tellett. Arról azonban nem lehet vitatkozni, hogy az elõzmények tudatában az elmúlt négy év kormányaitól csodát várni nem lehetett, és ha most tragikus helyzet van és krízishelyzet van, akkor annak mélyebb gyökereit nem az elmúlt négy esztendõben kell keresni.
A kereszténydemokratáknak az a véleményük, hogy ha az ország valamennyi gondjának-bajának eredetét meg akarjuk találni, fel akarjuk kutatni, akkor visszamehetünk négy évre, visszamehetünk negyven évre, visszamehetünk Trianonig, sõt akár a mohácsi vészig is. (Horn Gyula visszatér az ülésterembe.) Ha azonban napjaink gazdasági, szociális eredetû problémáit meg akarjuk érteni, azoknak okait meg akarjuk találni, akkor mi elfogadjuk Gyöngyössy Péter úrnak, a miniszterelnök úr fõtanácsadójának a televízió múlt vasárnapi mûsorában elhangzott okfejtését, amelynek értelmében... (Zaj, közbeszólások a bal oldalról: Medgyessy!) ...itt nem négy év, és nem negyven év történelmében kell kutatgatnunk és vájkálnunk, hanem itt negyven plusz négy év összefüggõ történelmérõl van szó. (Zaj a bal oldalon.) De egyébként is úgy gondoljuk, hogy a válságból való kilábalásunkat nem a négy év alatti, de nem is a negyven év alatti hibák és felelõsök keresésében kell megtalálnunk, hanem a megoldások fáradhatatlan kutatásában, lehetõleg olyan megoldások megtalálásában, amelyek az egész nemzet egyetértésén alapulnak. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)