KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Az interpelláció kapcsán több dilemmával is szembe kellett néznem. Elõször is azzal, hogy interpelláló képviselõtársam a hátam mögött ül, tehát el kellett döntenem, hogy neki válaszolok-e avagy a tévénézõknek. Az interpelláció szándékából kiindulva azt a megoldást választottam, hogy a válasz is a tévénézõknek szól. (Zaj a jobb oldalon.)
A másik dilemma az, hogy tessék mondani: melyik kormány és melyik munkaügyi miniszter a megszólított? Tudniillik Torgyán képviselõtársam is utal arra, hogy az Országgyûlés vonatkozó határozata 1993. július 2-án született. Természetesen örülök annak, hogy a délelõttihez képest néhány évtizedes spät- reakció után Torgyán képviselõtársam spät-reakciója egy esztendõre olvadt le, azt hiszem, megérjük azt is, hogy elérkezik a jelen idõbe. (Derültség a bal oldalon.)
Az interpellált miniszter ilyenkor maga is kérdésekkel néz szembe, bár válaszolni és nem kérdezni szokás. Tudniillik '93-ban Torgyán József nem volt jelen az országgyûlési határozat vitáján és határozathozatalakor, úgy látszik, hogy a távollét bátorságát választotta. (Derültség, zaj a bal oldalon.) Így nem is tiltakozott az országgyûlési határozat meghozatala ellen, egyetlen torgyánista kisgazda volt, aki a határozathozatal során jelen volt és egyébként tartózkodó módon szavazott.
Hozzá kell tegyem, hogy az akkori ellenzék - ma a két kormánypárt - képviselõi kemény ellenérzéseket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a jármûvásárlási, illetve -beruházási döntés a vasúti törvény meghozatala elõtt született; Hatvani és Tompa Sándor képviselõtársaim nevét idézhetem.
A konkrét kérdésekre, miután nem munkaügyi problémáról van szó, illetékes minisztertársam segítségével válaszolok. Elõször:
A Bécs-Budapest vasútvonal fejlesztésének és a róla született döntésnek nincsen köze a világkiállításhoz. A Budapest-Hegyeshalom-Bécs-Nürnberg vasútvonal kritikus állapotba került. Mivel ez a vasútvonal része az európai törzshálózatnak, az Európai Uniónak is különleges érdeke fûzõdik a projekt megvalósításához, hogy az Európai Unióhoz tartozó országok között a közlekedés zavartalan legyen. Egyébként a világkiállításra csupán a befejezés dátuma utal, '96-ra tervezte az eredeti határozat a beruházás befejezését.
A német hitelfelvételrõl. Számításba véve valamennyi nemzetközi finanszírozó intézetet, csak német kormányhitel jöhetett szóba, mert a többiek egyrészt jelentõs magyar részfinanszírozást kötöttek volna ki, másrészt ragaszkodtak volna a nemzetközi tenderhez a beszállítást illetõen. Ez a nemzetközi hitelnyújtási gyakorlat általában akadályozza a magyar munkaerõ igénybevételét, ezért kellett a sokkal kedvezõbb német hitelcsomagot választani, amelynek kétségtelenül része 70 vasúti személygépkocsi vásárlására tett ígéret is, illetve pontosabban kötelezvény.
A magyar munkaerõ foglalkoztatásáról. A magyar munkaerõ foglalkoztatását illetõen természetesen az egész hitelcsomagot együtt kell vizsgálni. A vonal építésekor kizárólag ott vesz igénybe a projekt idegen beszállítást, ahol az adott terméket Magyarországon nem lehet elõállítani - nagy szilárdságú sínek, üvegszálas kábelek, elektronikus berendezések -, így a vasútépítés mintegy 80- 85 százalékban magyar erõkkel történik. Az elsõ szakaszban 70 személygépkocsi német gyártású lesz, 15 százalékos magyar beszállítással, majd további 60 gépkocsi esetében Magyarországon 50 százalékos német beszállítással gyártják a kocsikat, így például a Dunakeszi Vagongyártó Kft-ben korszerû technológia meghonosítására is mód nyílik.
Az összességében 60 százalékos magyar beszállítás nagyon jó aránynak mondható, a pályakorszerûsítés és a személykocsik beszerzésének megvalósításán túl mintegy 15 milliárd értékû magyar beszállítás valósul meg.
Ami pedig unokáinkat illeti: hogyha ez a fejlesztés elmarad, akkor körülbelül 44 millió ECU-s évenkénti bevételtõl estünk volna el a szigorú nemzetközi elõírásokból származó korlátozás miatt.
(14.50)
Mindezek után tézisszerûen válaszolva a képviselõ úr kérdéseire:
A vasúti pálya rekonstrukciójáról és a személygépkocsi-gyártásról történõ döntés - éppen a jelentõs magyar közremûködés miatt - biztosította a hazai munkavállalók érdekét.
Másodszor: a világkiállítás és az országgyûlési határozat szerinti vasúti rekonstrukció csak a megvalósítás határidejében függ össze, ezért a döntés felülvizsgálata semmiképpen nem indokolt.
Egyébként pedig Torgyán képviselõ úrnak, aki a Házszabály módosításában rendkívül aktív módon vett részt, javaslom, hogy a Házszabály újabb módosítása során próbálja meg megvalósítani a posztumusz interpelláció szokását. (Derültség.) Csak arra kérem, hogyha az interpellált miniszter lemondására kíván javaslatot tenni, akkor vegye tekintetbe, hogy a posztumusz interpellált miniszter, illetve képviselõ ma már nem ül a parlamentben. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)