DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Asszony! Emlékezetes, hogy a parlament áprilisban módosította a társadalombiztosítási alapok idei költségvetését, és a gyógyító-megelõzõ elõirányzaton belül elkülönített 22,4 milliárd forintot bérpolitikai intézkedések, illetõleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és egyes új illetménypótlékok fedezetéül.
(15.20)
Tette mindezt az egészségügy méltatlan bérhelyzetének ismeretében, de sajnos hetekkel a parlamenti választások elõtt, úgy, hogy a végrehajtás és a számla kiegyenlítése jórészt már az új kormány felelõssége maradt. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a pótlékrendszer bizonyos értelemben éket vert az egészségügyi dolgozók különbözõ csoportjai közé, hiszen mindig van, aki kap, és van, aki nem; és forrásként fontos reformintézkedésektõl kellett elõirányzatokat visszavonni. Mint ahogy az is érthetetlen, hogy a bérintézkedés szándéka miért nem jelent meg az 1993. évi CXV. törvényben, és az is érthetetlen, hogy áttekinthetetlen pótlékok helyett miért nem a közalkalmazotti illetménytábla alapjának emelését, karbantartását tûzték célul vagy a pénzt esetleg miért nem a teljesítményfinanszírozás erõsítésére szánták. Ezek azonban, azt gondolom, itt és most már csak költõi kérdések.
Tisztelt Képviselõ Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Szeretném tájékoztatni önöket, hogy az egészségügyi bérintézkedésre tavasszal tervezett 22,4 milliárd forint nem bizonyult elegendõnek. Az egészségügyi intézetek által a késõbbiekben elkészített tételes felmérés szerint ugyanis a törvény és a végrehajtási rendelet megvalósítása valójában 27,1 milliárdot igényel, ugyanakkor további áthúzódó hatással lehet számolni. Tehát nemcsak hogy nem maradt 2,6 milliárd forint, de a többletigény a társadalombiztosítási alapoknál pótköltségvetési javaslat elõterjesztését teszi szükségessé. Egyébként a pótköltségvetés az elfogadása esetén a gyógyítás nem bérjellegû többleteire 14 milliárdot juttat majd.
Végül nem tudok mit kezdeni azzal a felvetéssel sem, amely a kórház- finanszírozás indokolatlan különbségeinek kiegyenlítését kéri számon. Ezt a jogcímet ugyanis az áprilisi törvénymódosítás nem tartalmazza - tehát ha ehhez az egészségbiztosítási pénztár hozzákezdene, törvénysértést követne el. Ugyanakkor hadd tájékoztassam önt arról, hogy 1995-ben az egyik legfontosabb szakmapolitikai célkitûzésnek a kórházi díjszintek kiegyenlítésének megkezdését tartjuk, és erre az egészségbiztosítási pénztár megfelelõ elõirányzatot tervez; szeretném azt mondani, hogy az az egészségbiztosítási pénztár, amelyet pártsemleges, a munkavállalók és munkaadók által választott, illetõleg delegált önkormányzat irányít.
Tisztelt Képviselõ Asszony! Igaza van, valóban telnek a hónapok, de a társadalombiztosítási pótköltségvetés elfogadása nélkül a bérintézkedés megnyugtatóan nem teljesíthetõ.
Kérem önt és kérem a tisztelt Országgyûlést válaszom szíves elfogadására. (Taps.)