DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõ Úr! Interpellációs kérdései kapcsán magam is összevetettem az ön által is említett jogszabályhelyeket, és nem ugyanarra a következtetésre jutottam, mint amit ön kérdéseiben megfogalmazott. Annál is inkább, mert - az értelmezés különbözõ módszereit is figyelembe véve, akár a logikai, akár a rendszertani értelmezést is segítségül híva - a pusztán nyelvtani értelmezés mellett számomra úgy rajzolódik ki, és eddigi tapasztalataim a parlamenti munkában ezt erõsítették meg - gondolom, ez az ön tapasztalataival is egybeesik -, hogy két elkülöníthetõ felelõsségi kör és tevékenységi kör van a jogalkotási program kimunkálásában. Az egyik, amire ön is utalt, és amit a jogalkotási törvény foglal magában: ez egyértelmûsíti az igazságügy-miniszter felelõsségét, amely túl is mutat azokon a pontokon, hiszen van egy másik, az igazságügy-miniszter feladatairól szóló kormányrendelet is, ami 1991-ben kelt és szintén hatályban van. Mindezek alapján tehát, ha összerakjuk az igazságügy-miniszter felelõsségének elemeit a jogalkotási program elõkészítésével kapcsolatban, akkor ezek közül a legfontosabb nyilvánvalóan annak megállapítása, hogy miként illeszkedik az adott tervezet a jogrendszer egészébe, miképpen alakul a viszonya a közvetlen környezetét jelentõ jogszabályokhoz; egyáltalán azt is vizsgálni kell, hogy indokolt-e maga a jogalkotási igény, megfelel-e a tervezet a jogalkotás szakmai követelményeinek, sõt újabb feladatokkal is gazdagították a jogalkotás során ezt a felelõsségi kört, miszerint az igazságügy-miniszternek tekintettel kell lenni arra is, hogy a jogharmonizáció követelményeinek megfelel-e a jogszabály.
A Miniszterelnöki Hivatal felelõsségi köre és tevékenységi köre ettõl minõségileg elválik és eltér, hiszen a Miniszterelnöki Hivatal - ahogyan az ön által említett rendelet is világosan kimondja - a miniszterelnök munkaszerve. Tehát a Miniszterelnöki Hivatal feladata a jogalkotási program elõkészítésében adminisztratív, szervezési, ügyviteli természetû, nem pedig olyan minõségi elemeket tartalmazó, mint amire ön is utalt. Tehát arról van szó, hogy hogyan felel meg a kormány a kormányprogramban foglaltaknak, a munkatervbe illesztés hogyan történjék, az ütemezés hogyan történjék, és mindezt a Miniszterelnöki Hivatal abban a tevékenységi körében végzi, miszerint a Miniszterelnöki Hivatal összehangolja a kormány és a parlament közötti kapcsolatokat. Tehát miután a miniszterelnököt terheli a politikai felelõsség a kormányprogram végrehajtásáért, ezért a közvetlenül országgyûlési kapcsolatban lévõ tevékenységi körök koordinálását e tekintetben a Miniszterelnöki Hivatal látja el. Ez a gyakorlat egyébként megfelel a kormány 1990-ben elfogadott ügyrendjének - legyen kedves összevetni, és azt hiszem, hasonló megállapításokat alapoz meg az összevetés. Tehát itt két, alapvetõen eltérõ minõségû feladatkörrõl van szó.
S hogy második kérdésére is válaszoljak: ezért nem tettem kifogást az említett rendelet törvény- vagy jogszabályhelyével szemben, mert ezt a két elkülöníthetõ felelõsségi rendszert világosan érzékeltem.
Harmadik kérdésére válaszolva azt kell mondjam, hogy az ön által levont következtetések túlzóak, a jogszabályok, jogforrások hierarchiáját nem fenyegeti ilyen veszély, hogy a kormány ezt megbontaná, erre vannak garanciák, elsõsorban az alkotmány és a jogforrási hierarchia tiszteletben tartásának követelménye.
Ennyiben tudok kérdéseire válaszolni. Kérem, fogadja el ezt az értelmezést, önök pedig fogadják el a válaszomat. (Taps a bal oldalon.)