DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! Az interpelláció címével együtt hét kérdést tett fel, ezek közül hatra szeretnék válaszolni, a hetedik kommentár, azt nem kívánom külön kommentálni.
Az elsõ két kérdés az egy héttel ezelõtt elhangzott válaszban szereplõ adatok hitelességét vonja kétségbe. Kezemben van, tisztelt képviselõ úr, akkor még a hivatal elnöke június 6-án, dr. Marcelli Gusztáv által aláírt kimutatás, amelyet megküldött a Heti Világgazdaságnak, és amelyet a Heti Világgazdaság júniusban publikált. Eszerint '94 márciusában 5 653 000, áprilisában 1 735 000, májusában 1 670 000 forint értékû kárpótlásijegy-kibocsátás történt. Mihályi Péter ezekre az adatokra hivatkozott, ebbõl vonta le a következtetést, az ön általános helyettese írta alá a hivatalos papírt. (Dr. Sepsey Tamás: Nem emlékszem. Derültség, taps a bal oldalon és balközépen.) Az persze igaz, hogy ugyanerre az idõpontra, ugyanezekre az adatokra három hónappal késõbb ugyanabból a hivatalból ellentétes adatokat adtak ki. De miután a két adat tendenciája ugyanaz, és miután a hivatkozott Mihályi Péter-féle állítás ezekre az adatokra épült, nem volt okom még azt feltételezni, hogy az ön által vezetett hivatalban ugyanazokra az információkra nincs két megfelelõ adat. Ez egyébként egy komoly gond, és azt gondolom, hogy a hivatalt felügyelõ Földmûvelésügyi Minisztériumnak komolyan oda kell figyelni, hogy vajon milyen nyilvántartások és milyen rend uralkodik a Kárpótlási Hivatalban. (Taps a bal oldalon és balközépen.)
A múltkori válaszban, és ez a harmadik kérdése tisztelt képviselõ úr, nagyon világosan azt mondtam, ma is azt mondom, hogy a kárpótlási jegyek árfolyamát a kárpótlási jegyek piaci kínálata, illetve a vele szembeállított privatizációs vagyon kínálata határozza meg. Így mûködik a piac. Ha tehát a kárpótlási jegyek kínálata kisebb, a privatizációs vagyon kínálata nagyobb, akkor fölmennek az árfolyamok. Ha ez az összefüggés fordított, akkor lemennek az árfolyamok. Sem múltkor nem állítottam, sem most nem állítom azt, hogy kizárólag egyetlen tényezõtõl függ a kárpótlási jegyek árfolyama. S azt is elmondtam a múltkori válaszban, hogy nemcsak a kárpótlási jegyek kibocsátása csökkent az ominózus hónapokban, hanem a kárpótlási jegyekkel megszerezhetõ állami vagyon volumene nõtt. A kettõ együtt vezetett oda, hogy abban az idõszakban a kárpótlási jegyeknek az árfolyama viszonylag magas volt. És hogy most miért csökken ezeknek az árfolyama, annak is sok oka van, nem kizárólag az alacsonyabb kárpótlásijegy-kibocsátás, aminek az okairól fogok beszélni a következõ kérdésre adandó válasz kapcsán, hanem még két dolog.
Az egyik, hogy a kormány világossá tette, hogy az ingyenes vagyonjuttatást minimumra fogja csökkenteni, beleértve a kárpótlási jegyekkel megszerezhetõ vagyonjuttatást, és bizony szerepet játszott ebben az árfolyamcsökkenésben az a propaganda is, amelyet önök nem kis hatékonysággal fejtettek ki, hogy az új kormány nem fogja beváltani a kárpótlási jegyeket. Bizony, ez is csökkenti a kárpótlási jegyeknek az árfolyamát.
Negyedik kérdése: miért nem gyorsul a kárpótlási jegyek kibocsátása? Képviselõ úr nyilván jobban tudja nálam, mi ennek a metódusa. A benyújtott több mint 530 ezer kárpótlási igény, pótkárpótlási igény számítógépes rögzítése és az eredetileg beadott 900 ezerhez történõ hozzárendelése most került végrehajtásra, ezt követõen fölgyorsul és tömegessé válik a kárpótlási jegyeknek a kibocsátása.
Miért állítottam, hogy a Kárpótlási Hivatal létszáma nõtt abban a bizonyos ominózus idõszakban, amelyre ön a kérdéseiben utalt? Bevallom, nem jutott eszembe, hogy kétségbe vonjam az ön állítását. Ön ugyanis szó szerint a következõket mondta: az elbírálás felgyorsítására '93. október elejétõl bevonták a megyei kárrendezési hivatalokat is, a megsokszorozódott ügyintézõi létszám eredményeképpen felgyorsult a határozathozatal. Bevallom, nem jutott eszembe, hogy ellenõrizzem ezt az állítást, azért mertem azt állítani, hogyha egyszer bevonták az erõket, több volt a Kárpótlási Hivatalban az ügyintézõ, akkor gyorsabban kellett volna az ügyeket intézni. (Taps a bal oldalon és balközépen.)
A kommentárra azért nem reagálok képviselõ úr, mert azt gondolom, hogy nem volt vita közöttünk ebben a kérdésben. Én mélyen megértem, hogy bonyolultabb határozatok nagyobb idõigényességûek és nem feltétlenül van összefüggés az elintézendõ ügyirat és az abban foglalt érték között, tehát ebben nincs közöttünk vita.
Végül az utolsó kérdésére válaszoltam képviselõ úr a múltkor, és ma se tudok mást válaszolni, miután ön az ominózus nyilatkozatot személyére nézve tartja sérelmesnek, ezért a sérelem orvoslásának megvan a módja. Múltkor is azt ajánlottam, hogy ezt a jogorvoslati utat szíveskedjék választani, hozzátéve, hogy akár kérdésrõl, akár interpellációról van szó, a színhely nem a parlament. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon és balközépen.)
(15.50)