KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõ Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a kérdést, és köszönöm, hogy a kérdésben népszerûsítette a kormány felfogását a kis lépésekrõl. Valóban úgy gondoljuk, jobb egy bárhol mûködõ, mint egy bezárt fõkonzulátus Kolozsvárott.
Nos, abból kiindulva, hogy az elõzõ kormány négy éven át eredménytelenül próbálta elérni a Kolozsvárott bezárt magyar fõkonzulátus újranyitását, és figyelembe véve, hogy Theodor Melescanu külügyminiszter budapesti tárgyalásain jelezte, hogy az etnikai feszültségek miatt továbbra sem járulnak hozzá az újranyitáshoz, a holtpontról való kimozdulás érdekében tettünk egy új javaslatot, miszerint készek vagyunk fõkonzulátus megnyitását vizsgálat tárgyává tenni valamely más erdélyi városban. Az akkor példaként említett Marosvásárhelyet Melescanu úr ugyancsak elfogadhatatlannak minõsítette - szintén az etnikai feszültségekre hivatkozva -, de azt mondta, hogy ez az új magyar álláspont elmozdulás a korábbi állásponthoz képest, ez tárgyalási alap lehet. Ezt követõen késõbb - már nem a hivatalos tárgyaláson - egyik lehetõségként merült fel Temesvár, amit képviselõ úr, mint a legkevésbé alkalmas városok egyikét nevezett meg.
Nos, biztos vagyok abban, hogy Kelemen András urat, mint az elõzõ kormány külügyminisztériumi államtitkárát, nem kell emlékeztetnem arra, vagy felvilágosítanom arról, hogy egy fõkonzulátusnak két alapvetõ feladata van. Az egyik a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, kulturális, tudományos és idegenforgalmi kapcsolatok bõvítésének az elõmozdítása. A másik a magyar állampolgárok érdekvédelme. Erre nagy szükség is lenne, évente többmillió magyar turista és rokonlátogató jár Erdélyben, Romániában, és szükséges lenne a bukaresti magyar fõkonzulátus tehermentesítése.
Temesvár közel fekszik a nemzetközi turista-útvonalakhoz, és a határhoz való közelsége az említetteken túl a határmenti együttmûködés szempontjából is fontos lehet. A fõkonzulátusnak nem feladata a kisebbség érdekvédelme, erre jogilag nincs is lehetõsége. Természetesen már jelenléte is fontos lehet, és nyújthat támogatást a magyar kisebbségnek közvetett módon, de úgy gondolom, erre a támogatásra nem kevésbé rászorult a Temes megyében élõ és a lakosságnak talán húsz százalékát sem kitevõ magyarság, mint a valóban egy tömbben élõ székelyföldi magyarság, mely a lakosság több mint 80 százalékát teszi ki.
Szeretném még képviselõ úr figyelmét felhívni három további szempontra. Az egyik: Temesvár többféle etnikum lakóhelye, ahol nagyobb a tolerancia, ezért is nagyobb az esélye annak, hogy ott magyar fõkonzulátus nyíljon.
A másik inkább szimbolikus, Temesvár a '89-es forradalom városa.
A harmadik: Temesvár a Királyhágó-melléki püspökség, Tõkés László székhelye. (Közbeszólások: Nagyvárad!)
Én tehát úgy gondolom, hogy nem a legkevésbé alkalmas városok kategóriájába tartozik Temesvár, hanem az egyik, és több szempontból elõnyös lehetõség, hangsúlyozom, az egyik lehetõség. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(16.20)