DR. LAMPERTH MÓNIKA, az önkormányzati és rendészeti bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az önkormányzati és rendészeti bizottság megtárgyalta azt a nagy számú módosító indítványt, amelyet az elnök úr is szám szerint az elõbb bejelentett. Több módosító indítványt támogatott, illetve több olyan szövegpontosításra irányuló módosító indítványt elfogadott, amely egy jobb megfogalmazást, jogtechnikailag egy elegánsabb megoldást célzott.
Az érdemi és tartalmi módosításokról szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni. 14 ilyen téma van, amelyet most ismertetni fogok önökkel.
Az oktatási bizottság módosító indítványa az önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdésének kibõvítését javasolta, amikor is a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodást is megfogalmazta javaslatában kiegészítésként; valamint ugyanezt a szakaszt és ezt a joghelyet érintette a környezetvédelmi bizottság módosító indítványa, amelyben egy pontosabb megfogalmazásra került sor a korábbinál, a köztisztaság és a településtisztaság biztosítását, mint pontosabb megfogalmazást javasolta a törvénymódosításkor elfogadni.
Az önkormányzati bizottság mind a két módosító indítványt elfogadta, támogatta.
Alapos és részletes vita alakult ki a bizottságban arról a módosító indítványról, amely a képviselõ-testület önfeloszlatási lehetõségének - amely megjelent a módosító javaslatban - a kivételét indítványozta, magyarul, hogy vegyük ki a módosító javaslatból, ez a szabályozás ne szerepeljen.
Ez az általános vitában is elég nagy hangsúlyt kapott, az ellenzék kritizálta ezt a megoldást. A bizottság alapos és körültekintõ vita után arra az álláspontra jutott, hogy erre a konfliktusfeloldó funkcióra szükség van, ennek szerepelnie kell a törvénymódosításban, tehát a bizottság ezt a módosító indítványt nem támogatta.
Ugyancsak részletes vita folyt a bizottságban arról, hogy a polgármester sorozatos törvénysértõ tevékenysége és mulasztása miatt a képviselõ-testület keresetbenyújtási jogosítványa szerepeljen-e vagy sem a törvényjavaslatban. A bizottság ezt alaposan megvitatta, végül is nem kapott támogatást az a megoldás, amely ezt ki kívánta venni a törvénycsomagból.
(9.20)
A polgármester jogosítványainak erõsítése, kibõvítése tekintetében ugyancsak részletes vita folyt a bizottságban, és volt olyan módosító indítvány, amely a polgármester önkormányzati ügyekben meglévõ, illetve kibõvítendõ hatásköreit javasolta megfogalmazni az önkormányzati törvényben. A módosító indítányban felsorolásra kerültek azok a konkrét hatáskörök, amelyeknek nagy része egyébként már most is megvan a polgármesternek, de más ágazati jogszabályokban került megfogalmazásra, s a bizottság úgy ítélte meg, hogy nem lenne célszerû az önkormányzati törvényben ezeket a hatásköröket részletesen megfogalmazni, ugyanakkor tartalmát tekintve egyetért azzal, hogy ezek a jogosítványok, hatáskörök a polgármestereknél szerepeljenek.
A bizottság egy olyan módosító indítványt fogadott el, amely szándékát, tartalmát tekintve pontosan megegyezik a törvényjavaslat szándékával, ahol is a jegyzõ munkáltatói jogosítványai esetében bizonyos, a törvényben nevesített esetekben egyetértési joga van a polgármesternek, de szövegszerûen a korábbi benyújtott javaslatban nem szerepelt. A kinevezés, a vezetõi megbízás, a felmentés és a vezetõi megbízás visszavonása, valamint a jutalmazás szerepelne a módosító indítvány szerint. Ez annyival több, hogy a korábbi szövegekben nem szerepelt a vezetõi megbízás, de ugyanakkor nyilvánvaló: a kormány szándéka az volt, hogy ezeknél a meghatározó munkáltatói jogi aktusoknál legyen meg az egyetértési jog. A bizottság támogatta ezt a javaslatot.
A bizottság támogatta azt a módosító indítványt, amely a megyei jogú város és a megyei közgyûlés közötti egyeztetõ bizottság munkáját, ha úgy tetszik, egy ügyrendi szabállyal is segíti. A módosító indítvány szerint bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztetõ bizottságot 15 napon belül össze kell hívni. Ez a szabály - annak elfogadása, hogy ez bekerül a törvénybe - gyakorlatilag megakadályozza azt, hogy ügyrendi módon ellehetetlenüljön a bizottság. Reményeink szerint a gyakorlatban ennek a szabálynak nem kell "élnie", olyan értelemben, hogy nem lesz rá gyakran szükség, de mindenesetre egy biztosítékot, garanciát jelent.
A bizottság támogatta azt a módosító indítványt, amely több kerületi képviselõ-testület esetében lehetõséget biztosít arra, hogy közösen is létrehozhatnak városrészi önkormányzatot. Az önkormányzati törvény hatályos szabályozását tekintve jogi lehetõsége most sem kizárt ennek a megoldásnak, de a törvényben ilyen módon való megfogalmazása segíteni fogja azt, hogy a fõvároson belül a természetes környezet, a természetes egységek - amelyeket átmetszenek a kerülethatárok - mégis mûködjenek, éljenek.
Az önkormányzati bizottságban részletes vita folyt arról a módosító indítványról - és végül a bizottság ezt támogatta - , amely az érintett kerületi önkormányzat vagy önkormányzatok kérésére egyeztetõ tanácsot hozna létre a kerületek és a fõváros között.
Az önkormányzati bizottságban hosszú vita folyt arról a módosító indítványról - végül a bizottság ezt is támogatta -, amely megszünteti azt a kivételes szabályt, hogy a fõváros esetében a fõváros fõpolgármester- helyetteseit is csak a fõváros testületi tagjaiból titkos szavazással lehet megválasztani. Korábban kritika érte az elõterjesztõt az ellenzék részérõl azért, hogy ezen a ponton miért tesz kivételt az általános elv alól. A bizottság, ezt az érvelést elfogadva, támogatja a módosító indítványt.
A bizottságban talán a legalaposabb és részletesebb vita - a korábbi vitákhoz hasonlóan - a középszintrõl folyt; a megyei önkormányzatra vonatkozó szabályozást bizonyos értelemben korrigálta a javaslathoz képest, illetve kompromisszumos megoldásokat fogadott el. Nemcsak az önkormányzati bizottság berkein belül zajlott ez a vita, hanem más szakbizottságok módosító indítványait is figyelembe vette akkor, amikor új normaszöveget javasol és támogat ebben a kérdésben. Ezt csak jelezni kívántam a tisztelt Háznak, hiszen annak nincs értelme, hogy most fölolvassam itt a normaszöveget, önök rövidesen kézbe kapják, és részletes tartalmát meg fogják ismerni.
Ugyancsak támogatta azt a módosító indítványt az önkormányzati bizottság, amely a számvevõszéki bizottsággal egyeztetve az önkormányzatok pénzügyi ellenõrzésére vonatkozik. Ha emlékeznek, a javaslatban az szerepelt, hogy az Állami Számvevõszék legalább négyévenként átfogó vizsgálatot végez az önkormányzatoknál. Ezt a megoldást a számvevõszéki bizottságban arról az oldalról kritika érte, hogy fölborítaná az Állami Számvevõszék feladatainak arányát. Nem látják indokoltnak, hogy ezt az önkormányzati törvény tegye meg, ezért egy kompromisszumos megoldás és megfogalmazás született, amely mind a két bizottság számára elfogadható, és ezt az önkormányzati bizottság támogatta.
Ugyancsak korábbi vitákra utalok: már az általános vitában is kritika érte azt a megoldást, amely szerint a közigazgatási hivatal vezetõje, ha a jogszabálysértõ döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, nyolc napon belül az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és a kereset benyújtásának halasztó hatálya van a végrehajtásra. Ezt javasolták kivenni. A bizottság ezt méltányolva egy más tartalmú, a korábbi szándékokkal megegyezõ módosító javaslatot támogatott és fogadott el.
Végezetül: hosszú vita folyt a gyógyszertári központok kérdésében az ezzel kapcsolatos szabályozásról. Itt is az illetékes szakbizottsággal, a szociális és egészségügyi bizottsággal egyeztetve kompromisszumos javaslatot fogadott el az önkormányzati bizottság, amelynek szövegét ugyancsak nem kívánom részletesen felolvasni.
Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság a módosító indítványokat végigtárgyalva, saját álláspontját kialakítva javasolja az Országgyûlésnek, hogy a törvényt fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon és balközépen.)